Magyar Királyság

A forradalom és első Köztársaság (1918), Károlyi Mihály,  majd a vörös terror 1919-ben

Az első világháború után a Monarchia összeomlott és Károlyi Mihály lett az ország vezetője. Ő és más politikusok létrehozták az első Köztársaságot miután a Habsburg királytól lemondásával  megkapták hozzá az engedélyt.

Magyarországnak szembe kellett néznie az első világháború következményeivel és nem tudta elkerülni a szomszédos országok támadását. Károlyi és a kormány megengedte a győzteseknek, hogy az egykori Magyar Királyság területeinek jó részét elfoglalják. Több száz magyart ítéltek halálbüntetésre.

A magyar nemzetnek földet és választójogot adtak, így több politikai joga lett mint korábban.

 Károlyi Mihály elveszítette a politikai irányítást lassan az ország felett és a kommunistáknak átadva a hatalmat, ők kezdték el kormányozni Magyarországot sok erőszakos cselekményt elkövetve.

Néhány magyar ember ellenállt a vörös terrornak elsősorban falvakban és a társadalom ellenállása még több halálos ítéletet eredményezett.

Magyar politikusok ideiglenes kormányt hoztak létre, de a vörös terror alatt meggyengült ország román katonai megszállása eltűnésre ítélte Magyarországot.

 

Az ellenforradalom és a Magyar Királyság, a  fehér terror (1919-20), valamint a Magyar Királyság (1920-1944)

Horthy Miklós a győztesek választása volt az első világháború után, hogy vezesse Magyarországot a jövőben és megállítsa a kommunista ideológia terjedését Magyarországon 1919-től.

A vörös terror után bizalmat veszített világban nemzetközileg nehezen elismertetett állam jöhetett létre, de sikerült Horthy Miklós és a Nemzeti Hadserege segítségével egyharmadnyi területet a megalakuló Magyar Királyság segítségével megmenteni Magyarországból.

Miután a román hadsereg elhagyta Magyarországot (1919), Horthy Miklós elkezdte építeni az új konzervatív politikai rendszert és a megalakult Nemzetgyűlés Kormányzóvá választotta.

A fehér terror válasz volt a vörös terrorra, és a kor önmagát ellenforradalomként határozta meg az 1918-as köztársasági forradalommal szemben.

A Királyság, majd a  Királynő vagy Király jövőbeli megválasztása a Nemzetgyűlés által meglett erősítve 1920-ban és 1921-ben.

Horthy Miklós a Magyar Királyság Kormányzója lett.

A Habsburgokat nem érdekelték az erőviszonyok és többször megpróbáltak visszatérni Magyarországra.

A Habsburgokat végül száműzték és Madeira szigetére küldték.

A döntéseket törvénybe foglalták (1921. évi XLVII. tv.) és a magyar nemzet ismét megkapta a jogot, hogy Királynőt vagy Királyt válasszon.

Bethlen István (Miniszterelnök)

1921. évi XLVII. törvénycikk

IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről

1. § IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek.

2. § Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt.

3. § A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben javaslatot tegyen.

4. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe. 

A Királynő vagy Király megválasztása határozatlan időre el lett halasztva

A Kormányzót főként angol politikusok segítették.

A független Magyar Királyság nem adott sok földet vagy politikai jogot az embereknek, de négyszáz év után nem volt idegen hadsereg az országban.

A szabadság rövid ideig tartott, de az ország sok sikert ért el a területveszteségek ellenére.

Habár Magyarország belépett a második világháborúba és segítette Németországot, 1944. márciusában a német hadsereg elfoglalta az országot, mert Hitler nem bízott a magyar vezetőkben és az amerikai diplomáciai és hadászati megfontolásokon elbukott a térség  nyugati szövetséges katonai megszállás alá kerülésére való magyar és angol törekvés.

A magyarországi zsidóság deportálása megkezdődött 1944 tavaszától.

A németek Magyarországon akarták megállítani a szovjet hadsereget, mert Horthy Miklós 1941-től megkezdte az ország védelmének a kiépítését.

Budapest ostroma 1944. október 29-én kezdődött és december 24.-én a Főváros körül lett zárva.

Horthy Miklós október 15-i kiugrási kísérletének a kudarca után

A szovjet hadsereg "győzelme" (1944 augusztus-1945 április) Magyarországon és Rákosi Mátyás vezetésével a második Köztársaság létrehozása

A szovjet hadsereg 1944. augusztusában érte el a magyar határt és gyors győzelmet akartak aratni a márciustól náci vezetésű német katonai megszállás alatt lévő ország felett.

Sztálin gyorsan be akarta fejezni a magyarországi hadműveleteket, de a szovjet túlerő kevésnek bizonyult a katonailag meglepő teljesítményt nyújtó főként magyar és német katonákból, és más antikommunista erőkből álló vegyes haderővel szemben.

Budapest látképe az ostrom után

A Vörös Hadsereg megszállása alá került Debrecenben (1944 októbere)  Nemzetgyűlést alakítottak és a kommunista többség a Köztársaság mellett foglalt állást, majd megkezdte a Magyar Királyság állami szerveinek (pl. a csendőrség) és jogszabályainak felszámolását.

A budapesti ostrom február 13.-án ért véget, de a német hadsereg csak április közepén hagyta el az országot.

 

A Vörös Hadsereg katonái a budapesti ostrom során

A Szent Koronát a harcok alatt az ország nyugati felébe szállították, majd később amerikai és szövetséges megszállási övezetbe, hogy biztonságba legyen a szovjetektől.

1944 és 1945 folyamán a szovjet hadsereg számtalan erőszakos cselekményt követett el a polgári lakosság ellen.

Az elkövetkező negyven évben sok ártatlan ember lett a kommunisták további  bosszújának áldozata.

A Magyar királyság néhány politikusa, köztük Bethlen István szintén a Szovjetunió áldozatai közé került a világháborút követően.

A politikai "ellenségek" és néhány köztársasági politikus is a kommunista terror áldozata lett.

A szovjet ideológia célja a vörös terror és a megfélemlítés volt, hogy kizárólagos hatalomgyakorlást érjenek el az egész magyar társadalom felett.

1949-re a kommunista párt lett az egyetlen parlamenti párt és elfogadta Sztálin utasítására Rákosi Mátyás vezetésével a szovjet típusú új és írott alkotmányt (1949. évi XX. tv.), amely 2011 végéig folyamatos módosítások mellett hatályban volt Magyarországon. 

1956 és a magyar szabadságharc, amit 1989-ig ellenforradalomnak tartottak

A szovjet vörös terror szinte a magyar társadalom minden rétegét elérte, amikor a magyar nemzet a lengyelországi eseményekről hallott 1956 őszén.

A magyarországi egyetemisták és fiatalok szintén tenni akartak, mivel már senki nem hitt a szovjet csapatok közel jövőbeni távozásában.

1956. október 23-án sok magyar összegyűlt, hogy kinyilvánítsa a véleményét a kommunista politikai rendszerről. Politikai hitük vagy gondolkodásuk eltérő volt, de senki nem akart egy szovjet haderő által katonailag megszállt országban élni.

A fegyveres összeütközés elkerülhetetlen volt, mert a kommunista  rendszer fegyveres erői (AVH,AVO) fegyvertelen embereket lőttek le ezekben a napokban.

Szovjet tankok szintén lőttek az embereket az utcákon.

 

A szabadságharc októberben kezdődött és a magyar nemzet a szovjet haderő távozását követelte.

A kommunista "magyar" delegáció (Apró Antal, Kádár János) azt tanácsolta a szovjet vezetőknek, hogy harcoljanak Magyarország ellen és tartsák az országot a szovjet katonai övezetben.

Pár nap múlva a szovjet hadsereg leverte a szabadságharcot. Több ezer embert halálra ítéltek hivatalosan  és ezrek tűntek el a megtorlás alatt.

Pár év alatt az AVH és AVO tagjainak egy része belépett a hadseregbe és a rendőrséghez, hogy "jogszerűen" biztosítsa a politikai rendszert.

1978-ban a Szent Korona Magyarországra érkezett.

A harmadik Köztársaságot kikiáltották a Kerekasztal tárgyalások és a részben megújult állampárti Országgyűlés sztálini alkotmány módosítása után 1989-ben, majd a szovjet hadsereg 1991-ben hagyta el az országot

"Alkotmányos forradalom"

Többnyire liberális politikusok és pártok (FIDESZ, SZDSZ) tárgyaltak a kvázi Nemzetgyűlésnek számító Kerekasztal Tárgyalások során, amelynek résztvevői (FIDESZ, MSZP, FKGP, MDF, SZDSZ) nem voltak előzetesen megválasztva és felhatalmazva bármiféle megállapodásra, mégis a kommunista párttal 1989-ben összeültek tárgyalni és határoztak Magyarország jövőjéről.

Az utolsó állampárti Országgyűlés, amelyet 1985-ben  választottak meg, 1989 folyamán  időközi választáson lecserélődött részben lecserélődött és módosította az 1949-ben még Rákosi Mátyás által elfogadott szovjet típusú Alkotmányt (1949. évi XX. tv.), melynek során új politikai rendszert is létrehozták a Köztársaság alkotmányi szintű deklarálása mellett.

Ezeket a folyamatokat a szovjet hadsereg biztosította és 1991 nyarán elhagyta az országot.

A helyüket magyar fegyveres erők vették át (hadsereg, rendőrség) és védik a Köztársaságot.

A politikusok és pártok, akik létrehozták a posztkommunista politikai rendszert, kormányozták ezidáig az országot 1989-tól.

2004-ben eljött az Európai Uniós csatlakozás

Magyarország az uniós csatlakozás megszavazásával belépett a Szovjetunió felett idegháborús győzelmet arató nyugati szövetségi rendszerbe.

A Rákosi Mátyás által elfogadott és többször módosított 1949. évi sztálini alkotmány további fenntartása kilátástalanná vált a Köztársaság által 2010 környékén. Azóta megszületett a Köztársaság új alkotmánya, az Alaptörvény.

Mindezek ellenére illik tisztában lenni vele, hogy jogilag a sztálini alkotmány 1989-es módosításával hozták létre a Köztársaságot és Magyarország vezető politikusait is az Európai Unióban megdöbbenést keltő kommunista alkotmánnyal választották 2011 végéig az állam élére.

Az Európai Uniós mérce szerint a sztálini alkotmány módosításával létrehozott 1989-es állam már nem létezhetne, és a politikusa sem politizálhatnának Magyarországon, ahogy a sztálini alkotmányt is hatályon kívül kellett helyezni.

Az 1989-es Köztársaság politikusai  tudják, hogy ilyen helyzetben a magyar társadalom kötelezettsége is a sztálini alkotmányhoz köthető állam felszámolása, ha ők önként nem távoznak a politikai hatalomból.

A jelen

Orbán Viktor, a sztálini alkotmány alapján kétszer, majd az Alaptörvény alapján ezidáig egyszer megválasztott köztársasági miniszterelnök az általa is létrehozott 1989-es Köztársaság legismertebb politikusa Magyarországon és a világban

2012-től újabb írott alkotmány van a Köztársaságnak. Az Alaptörvényt az 1949. évi XX.-as törvény, vagyis a régi szovjet jellegű alkotmány alapján összeült Parlament fogadta el Orbán Viktor vezetésével, valamint a  FIDESZ többségével és Magyarországon az új alkotmányos időszak és demokrácia kezdetének az 1949. évi sztálini alkotmány 1989-es módosítása alapján 1990. május 2.-án megtartott első parlamenti választás számít.

A Köztársaság és politikai rendszer, amit 1989-ben szovjet katonai megszállás alatt hoztak létre a mai napig nem omlott össze és áll.

Ebben a posztkommunista államban Horthy Miklós Kormányzó, a Magyar Királyság és politikai rendszere bűnnek számít és a családja az 1945 után államosított saját kastélyát sem kaphatja vissza.

Ebben az államban a kommunista családok és politikusok milliárdos vagyonokhoz jutottak az államvagyon privatizálása és a közpénzekkel való rendelkezés révén 1989-tól, miután

1. 1919-ben az eltűnésre ítélték Magyarországot

2. 1945-től Rákosi Mátyás vezetésével szovjet katonai megszállás alatt újabb államot (2. Köztársaság) és idővel diktatúrát hoztak létre

3. 1956-ban a szabadságharcot a Szovjetunió segítségével leverték

4. 1989-ben ismét államot (3. Köztársaság) és politikai rendszert hoztak létre szovjet katonai megszállás alatt a Rákosi Mátyás által 1949-ben elfogadott sztálini alkotmány módosításával

5. 44 éves kommunista diktatúrájukat demokratizáltatják a magyar társadalommal 26 év óta

Talán nem sok magyar ember van tisztában az uralkodó, kormányzó és miniszterelnök hierarchiával ma Magyarországon és azzal sem, hogy Kormányzót idáig csak uralkodó hiányában választottak. Így volt ez Hunyadi János, Kossuth Lajos vagy éppen Horthy Mikós esetében is.

Lehet, hogy az sem nyilvánvaló mindenki számára, hogy hazánkban a 20. század legfontosabb belpolitikai vívmánya az 1920-ban nemzetközileg elismert Magyar Királyság által annak a  parlamentáris monarchiának a megalapozása volt, amely jogszabályi alapot teremtett egy magyar uralkodó megválasztásához 1920 és 1921 folyamán.

I. Előzmények

1921. évi XLVII. törvénycikk

IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről

1. § IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek.

2. § Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt.

3. § A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben javaslatot tegyen.

4. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.

       II. Az Európai Unió

   Az Európai Unió történelmi sajátosságaiból következik, hogy léteznek benne alkotmányos és parlamentáris monarchiák, hiszen a Nyugat Európában kialakított rendszer és a hidegháború végén győztes oldalon elhelyezkedő országok történelme nem vezetett az alkotmányos és parlamentáris monarchiák diktatórikus módon történő felszámolásához.

   A parlamentáris monarchia jogszabályainak EU konformá tétele és a modern demokrácia követelményéhez igazítása mellett nem kevés jogszabály megalkotását igényelné a rendszer visszaállítása, de korántsem annyit, mint az elmúlt 2 évtized jogalkotási folyamata eredményezett.

  Hiszen egy több párttal működő, a magyar nemzeti értékeket alapvetőnek tartó politikai rendszer hozzáillesztése a mai korhoz korántsem lehetetlen vagy erőn felüli vállalkozás.

Az oldalon felvázolt politikai megoldás közjogilag és nemzetközi jogilag tejesen tiszta, és figyelemmel van arra, hogy ma már az 1949. évi sztálini alkotmány módosítással létrehozott Köztársaság nem létezhetne.

    III. Jogalkotási feladat fehér győzelem esetén és a Magyar Királyság folytatásával, vagyis a Nemzetgyűlés  

    Mi hiányzik jelenleg a változáshoz Magyarországon?

    A  magyar nemzet tenni akarása, egy nemzetgyűlés és a magyar uralkodó megválasztása.

 

   1. A magyar uralkodó megválasztása   

 

Az új feladata  a nemzetgyűlésnek nyilvánvalóan az uralkodó megválasztása és a feladatkörének  meghatározása lenne. Ez utóbbiak a modern alkotmányos monarchiákban leginkább a formális feladatokban és a reprezentációban merülnek ki némi kivétellel.

Az 1945 előtti rendszer visszaállítása esetén egy magyar uralkodó megválasztása feleslegessé tenné a kormányzói pozíciót, de nem kötelező megszüntetni ebben az esetben sem.

 

      2. A kormányzói tiszt megtartása és újításként az uralkodó folyamatos helyettese    

Ifjabb Horthy István, pontosabban Horthy Miklós Kormányzó unokája az első számú jelölt a a kormányzói tiszt első alkalommal történő betöltésére

2015 Karácsonya után Magyarországon maradhatna pár hónapot, hiszen bármelyik nap megtörténhet az 1989-es Köztársaság bukása és folytatjuk a nagypapa államát!

A Budai Palotában lévő rezidenciájukon élő Horthy család tagja, vagyis ő élt legutoljára a Palota épületében 1945 előtt.

A kormányzói tisztre vonatkozó rendelkezések  (mint a többi jogszabály is)  módosíthatóak lennének (nem kötelezően) és így akár egy uralkodót a feladataiban eseti jelleggel helyettesítő jogkörrel is fel lehetne ruházni bizonyos helyzetekben, állandósítva a magyar történelemben már kialakult tisztséget.

Nem mindegy, hogy az uralkodó hiányában megválasztott kormányzó pozíciójának állandósításával az uralkodóválasztást kizárják vagy az uralkodó helyettesévé válást jelenti egy uralkodó választása esetén, esetleg a tiszt megszűnését.

Gondos vizsgálatot igényel ezért, hogy milyen megfontolásból történt egykor a pozíció "örökössé tétele" a kormányzó helyettes megválasztásával.  Azonban ez a törekvés is azt jelzi, hogy a  Horthy család nem kívánta megszerezni a koronát és így a kormányzói szinten próbálták stabilizálni a rendszert, amit Horthy Miklós álláspontja is alátámaszt:

 „Az az igazság, hogy semmi sem állt tőlem távolabb, mint hogy dinasztia alapítására valaha is gondoljak, és nagyon sajnálom, hogy ilyesmit még bizonyos magyar körök is feltételezhettek rólam. István fiamnak helyettesemmé választása – éspedig, ismétlem, az utódlás joga nélkül – egészen kivételes ügy volt. Magától adódott fiam külpolitikai beállítottságából és a közöttünk fennálló bensőséges, bizalmas viszonyból. Minthogy ez a két körülmény ugyanebben a mértékben más személyben nem volt található, nem is választottak senkit utódává” – írja visszaemlékezésében a kormányzó, akinek csakhamar gyászolnia kellett helyettesének kinevezett, repülő hősi halált halt idősebbik fiát.

Az adott kor vagy a  háborús időszak bizonytalanságában a biztonságra törekvés is felmerülhet, mint jogos ok.

Ha az uralkodó választásara vonatkozó jogszabályt nem hatálytalanították, akkor egyértelműen a kormányzói pozíció állandósítására törekvés már abban a korban is megfigyelhető volt anélkül, hogy kizárták volna a későbbiekben egy magyar uralkodó megválasztását.

Horthy Miklós Kormányzó családját természetesen megilletné az elsőbbség ezen a területen, még ha az elmúlt 21 évben nem is mutattak nagy aktivitást Magyarországon.

A Horthy család  nyilatkozatai alapján szívesen reprezentálnának és képviselnék Magyarországot, de mindenképpen visszaköltöznének a kenderesi kastélyukba.

 

       3. Új jogszabályok alkotása és a régiek módosítása     

Nemzetgyűlés

Az 1920-as nemzetgyűlési jogalkotás törvényesnek való elismerése. A kormányzóról szóló rész is gond nélkül megmaradhat, de ez nem zárja ki a jogszabály esetleges módosításának a lehetőségét.

Természetesen ezeken felül a mai kornak megfelelő további intézmények is beépíthetők a régebbi jogszabályokba, akár Európai Uniós rendelkezések is.

 

  4. Képviselőház és Felsőház

A lakosságszám alapján akár egy 150-200 fős Képviselőház és egy 80-120 fős Felsőház lenne indokolt. A parlament két részre osztása akár elhelyezkedése tekintetében is lehetséges lenne.

 A Képviselőház alacsonyabb létszáma egy másik épület választását tenné lehetővé.  A Felsőháznál ki kell alakítani a képviselők bekerülési jogalapját, mert az arisztokrata jogállás ma már elavult, de ez nem jelenti címeiktől való megfosztásuk fenntartását.

Első lépésben a leghitelesebb, ha eredeti formájában áll vissza a Felsőház, amennyire lehetséges.

 

5. Budai Palota felújítása

 

6. Saját nemzeti színeim

kék-fehér-zöld