1619 őszén Bethlen és csapatai már Bécset fenyegették. 1620. augusztus 25-én aztán kimondták a Habsburg-ház első trónfosztását, és a királyi koronát elméletileg Bethlen kapta meg. A török Porta azonban – a főúri rendek nyomására – sok területen próbálta megkötni az uralkodó kezét, és ahogyan a besztercebányai gyűlésen, ezúttal sem fogadta el a koronát. A harmincéves háború (1618-1648) első, ún. cseh szakaszában a magyar-erdélyi seregeket az akkori erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor (1613-1629) vezette az osztrákok ellen. Az ő tevékenységének köszönhetően - 1526 után - először került sor arra, hogy a Kárpát-medence komoly politikai tényezővé emelkedhetett Közép-Európában. (http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Habsburg-h%C3%A1z_magyar_tr%C3%B3nfoszt%C3%A1sa)

1604. Bocskai felkelés: a magyar rendek első fegyveres mozgalma a Habsburgok ellen.....(Szakály Ferenc)

1668. összeesküvés: 1671. április 30-án Bécsújhelyen, illetve Bécsben lefejezték Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet és Nádasdy Ferencet. Az 1668-as összeesküvés után 13 köznemesi résztvevőre mondtak ki fő- és jószágvesztést..... Bár a nemesség többsége távol maradt a szervezkedéstől, Bécs elérkezettnek látta az időt arra, hogy felmondja az udvar és a magyar rendek közti. 1608 óta-ha nem is zökkenőmentesen, de alapjaiban véve jól-működő hatalomfelosztást, s véglegesen a magyar rendiség fölébe kerekedjék.....ezután az országgyűlés megkérdezése nélkül, császári rendeletekkel kormányozzák, s teljesen alávessék a központi hivatalok ellenőrzésének...

1671. márciusi adórendelet, nem portánként megajánlott kvótából, hanem a Magyarországon állomásoztatott idegen katonaság fenntartási költségéből indult ki, melynek 40 %-át MAGYARORSZÁGRA TERHELTE. (Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440-1711)

A Rákóczi-szabadságharc...(1703-1711)

1. A kialakult helyzet megoldására Rákóczi országgyűlést hirdetett 1707. május 1-jére, az Ónod határában lévő mezőre. Az országgyűlésnek három lényeges programpontja volt: a gazdasági nehézségek leküzdése, a hadsereg és államszervezet megerősítése és – egyelőre titokban tartott programként – a Habsburg-ház trónfosztása.... Bercsényi támogató beszéde a híres „Eb ura a fakó! mai naptól fogva József nem királyunk!” felkiáltással végződött.

2. Az ónodi országgyűlés a trónfosztással egyidőben kimondta az interregnumot („országunkat király nélkül lenni jelentjük”), és megbízta Rákóczit a KIRÁLYJELÖLÉSSEL. (wikipedia)