A magyar történelemben köztársasággal és köztársasági államformával először 1918-ban próbálkoztak sikeresen, mely államforma és államberendezkedés ekkor már nem egy európai országban meghonosodott. Hazánk történelmében azonban nem belső indíttatásúak voltak a köztársasági törekvések, hiszen számtalan ponton (hadifogság, személyi összefüggések, ideológia) ki lehet mutatni a XX. században egyre nagyobb befolyásra szert tevő és több esetben is győztes nagyhatalommal, a Szovjetunióval való kapcsolatát. A magyar társadalom legnagyobb része ezzel az időszakkal került élete folyamán a legszorosabb, sőt sok esetben kizárólagos kapcsolatba ezért a legtöbb tapasztalattal és ismerettel rendelkezik róla.

AZ ELSŐ KÖZTÁRSASÁG (1918-19)

1. Előzmények

2. Politika

3. Vörös terror

4. Pártok

5. A köztársaság felszámolása

Az első köztársaság kikiáltása.

Kossuth tér, 1918. november 16.

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/historia/90-056/ch18.html

1. Előzmények

A Tisza István miniszterelnök elleni negyedik merénylet 1918. október 31-én történt. Ekkor az egyébként vértelen őszirózsás forradalom napján katonák lőtték agyon Tiszát otthonában, a Roheim-villában. A Károlyi Mihály-kormány alatt az államrendőrség nyomozást indított a gyilkosság körülményeinek tisztázására és elkövetőinek felderítésére, de ez sikertelen maradt.

1918. november 13-án IV. Károly lemondott Magyarország trónjáról Károlyi Mihály rábeszélésére.

2. Politika

A Magyar Nemzeti Tanácsot az első világháború végén a wilsoni elvekben bízó háborúellenes pártok hozták létre, hasonlóan az Osztrák–Magyar Monarchia más államaiban megalakult nemzeti tanácsokhoz. Az őszirózsás forradalom győzelme (1918. november 1.) után az új állam törvényhozó szerve lett, és ekként működött egészen 1919. március 21-éig, a proletárdiktatúra bevezetéséig.

A Magyar Nemzeti Tanácsot 1918. október 24-én alakította meg a Károlyi-párt, a Jászi Oszkár vezette polgári radikálisok, és a szociáldemokraták....november 16-án a Nemzeti Tanácsot újból átszervezték, tagjainak számát 500-ra emelték (ez a szám később elérte az 1000-1200-at is), elnevezése Nagy Nemzeti Tanács lett. Az országgyűlést helyettesítő „törvényes forradalmi szervvé”, nemzetgyűléssé nyilvánították....

A Nagy Nemzeti Tanács 1919. március 21-éig működött, amikor Kunfi Zsigmond és Kun Béla puccsszerűen eltávolította Károlyit az állam éléről, és bevezették a proletárdiktatúrát. Az állam megnevezése ekkortól Magyar Tanácsköztársaság, ideiglenes kormánya és egyben törvényhozó, sőt, alkotmányozó szerve a Forradalmi Kormányzótanács lett. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Nemzeti_Tan%C3%A1cs)

3. Vörös terror

A túlerőnek csakhamar sikerült az ellenforradalmat levernie s ezt követte Szamuelly Tibor és terroristái vérengzése. Amelyik faluba mentek, a földművelő magyar népet hihetetlen kegyetlenséggel kínozták, gyilkolták és rabolták. Tass, Solt, Harta, Dunapataj, és Kalocsa voltak főként azok a helyek, hol Szamuelly és terroristái dühöngtek. (Romics Ignác: Huszadik századi traumáink, Rubicon)

"Szamuely és a vele egy véleményen lévők terrorkülönítményt állítottak fel, akik „Lenin-fiúk”-nak nevezték magukat. Ez a terrorcsoport gyakran együttműködött a Cserny József vezette terrorbrigáddal. Hírhedt páncélvonatukon járták az országot, és mindenütt felléptek, ahol a tanácsrendszert veszélyeztető megmozdulásokat sejtettek." (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szamuely_Tibor)

A Szovjetunió a XX. század elején a cári Oroszország felszámolásával létrejött diktatórikus politikai, jogi , gazdasági és társadalmi berendezkedés volt. Leginkább ezeken a területeken volt eltérő a korábbi és a vele párhuzamosan létező kapitalista országokkal összehasonlítva. A szovjetunió, mely egyfajta államalakulattá vált elég hamar a marxi tanokon, de annak is a Lenin által képviselt vonalán alakult ki, amit az őt személyesen is ismerő Szamuelly terjesztett Magyarországon az első világháborút követően. A Szovjetunió világhatalmi céljai miatt a területén kívüli országokkal is sokféle módon próbált kapcsolatba kerülni és egyre nagyobb befolyást szerezni. A második világháború után győztesek között elhelyezkedő világbirodalmi babérokra pályázó nagyhatalom újabb területekkel gazdagodott, melyek egy része nem vált a Szovjetunió részévé, csak megszállt területté.

4. Pártok

Országos Kisgazda- és Földműves Párt: Az OKGFP először 1919 januárjában alakult meg a Nagyatádi Szabó István vezette Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt (Országos Kisgazdapárt) és az Országos Földmíves Párt egyesüléséből. Az OKGFP működése a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt csakhamar ellehetetlenült, így annak bukása után (mivel mindenki külön-külön kezdett az újraszervezésbe) Nagyatádi és pártja ugyanezen a néven, de egy másik elnevezésű párttal (Egyesült Kisgazda- és Földmíves Párt) egyesült 1919. november 29-én. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gos_Kisgazda-_%C3%A9s_F%C3%B6ldm%C5%B1ves_P%C3%A1rt)

Magyarországi Szociáldemokrata Párt:Az őszirózsás forradalmat követően ellenzéki koalícióra lépett a forradalomban részt vevő pártokkal, majd, így sem tudván úrrá lenni a kialakult politikai válságon, a gyűjtőfogházban lévő kommunista vezetők segítségét kérték. A két párt, vezetőik döntése nyomán, 1919. március 21-én egyesült, és kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Az egyesülést nem támogatta a párt két régi, nagy tekintélyű vezetője, Garami Ernő és Buchinger Manó, valamint Peidl Gyula és Propper Sándor. Az egyesült párt neve a júniusban megtartott kongresszuson Magyarországi Szocialista Párt lett. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_Szoci%C3%A1ldemokrata_P%C3%A1rt)

Magyarországi Szocialista Párt: A pártot 1919. március 21-én hozták létre a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártja vezető politikusai a két párt egyesítésével. Az első magyar "állampártként" tartjuk számon, ugyanis a Tanácsköztársaság idején e párt nevében gyakorolta a Forradalmi Kormányzótanács a diktatórikus hatalmat. Az 1919. júniusi pártkongresszuson a párt neve Szocialista Kommunista Munkások Magyarországi Pártja lett.(http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_Szocialista_P%C3%A1rt)

5. A köztársaság felszámolása

A kommunista diktatúra létrejötte a köztársaságban a román katonai megszálláshoz vezetett. A román csapatok távozása után a köztársaságot jogi és intézményi téren is felszámolták (ami addig megmaradt belőle) és a történelmi államformát visszaállították. A köztársasági erők egy része elhagyta Magyarországot (köztük Károlyi Mihály is) és megkezdődött a több mint húsz évig tartó Kormányzóság időszaka a már szuverén Magyarországon.

A MÁSODIK KÖZTÁRSASÁG (1946-89)

1. Előzmények

2. Jogszabályi háttér

3. Politika

4. Az 1956-os forradalom

5. Pártok

6. Gazdaság

7. Kádár rendszer (1956-89)

8. A szent korona hazaérkezése (1978)

Pontosabban szovjet katonai megszállás, Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása és Rákosi Mátyás fellépése, valamint a 2011-ig hatályban lévő 1949. évi alkotmány elfogadása, a nemzetközi ismertséget szerző szabadságharc kitörése és megtorlása

A második köztársaság kikiáltása.

Kossuth tér, 1946. február 1. (http://www.polhist.hu/regi/koztars/index.php?fkod=0)

1. Előzmények

"Sokak szerint a már nagybeteg Roosevelt erõsen Sztálin befolyása alá került a tanácskozáson. Az elnök gyengeségét kihasználva a szovjet diktátor a vitás kérdések többségében érvényesíteni tudta akaratát Churchill-lel szemben. Sztálin biztos volt abban, hogy meg tudja szerezni Lengyelországot, Németország keleti részét, Romániát és Bulgáriát; Jugoszlávia, Finnország, Magyarország és Csehszlovákiában esetében azonban kérdéses volt, meddig tud elmenni. Tervei szerint ezekben az országokban fokozatosan vették volna át a hatalmat a kommunisták."-(http://indavideo.hu/video/ChurchillStalines_Roosevelt_elnok_Jaltaban)

A február 4–11. között zajló jaltai konferencia igazi győztesének a szovjet diktátor számított, hiszen az általa diktált feltételekért cserében jószerével csak ígérgetnie kellett, amit Roosevelt – meglehetősen naivan – készpénznek vett. A jövő ugyanakkor Churchillt igazolta, hiszen Jaltától egyenes út vezetett a kelet-európai szovjet hegemóniáig, miközben a demokráciával és a népek szuverenitásával kapcsolatos sztálini ígéretek semmivé foszlottak. Ennek következtében a jaltai konferenciát az utókor meglehetősen ambivalensen értékeli, hiszen egyfelől tény, hogy a „három nagy” megegyezése döntően hozzájárult a nemzetiszocialista eszme teljes megsemmisítéséhez, másfelől viszont az is tény, hogy mindez azon az áron valósult meg, hogy egy másik diktatórikus eszme igázta le Európa keleti felét. A vasfüggöny, mely Churchill fultoni beszédével 1946-ban hivatalosan is leereszkedett a kontinensre, valójában már ekkor épülni kezdett, ugyanis a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió a győzelem után kizárólagos hegemóniát akart biztosítani magának a földgolyón. (http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/1945_februar_4_megkezdodik_a_jaltai_konferencia/

Az 1944 december 21-től 1945 márciusáig tartott ideiglenes nemzetgyűlés Debrecenben, ahol határoztak az ország államformájáról. Az 1945 után állam a jogfolytonosság elvére helyezkedett, amely a gyakorlatban a Magyar Királyság szabályainak csak az új jogszabályok megalkotásáig való fenntartását jelentette. Az 1945 előtt joganyag gyakorlatilag hatályon kívül lett helyezve a nemzetközi jellegű megállapodások és egyezmények kivételével. Jogi téren a korábbi állam, a Magyar Királyság totális felszámolása kezdődött el, mely az intézményeire is kiterjedt.

A 2. világháború után tehát Magyarország államformáját ismét Köztársaságra változtatják és eljön a tanácsrendszer időszaka.

2. Jogszabályi háttér (az állam itt a szovjet katonai megszállás alatt létrehozott Köztársaság)

1946. évi I. tv.

Magyarországon 1918. november 13-án megszűnt a királyi hatalom gyakorlása. A nemzet visszanyerte önrendelkezési jogát. Négyszáz esztendős harc, az ónodi gyűlés, az 1849-es debreceni határozat, két forradalom kísérlete és az ezt követő elnyomatás után

a magyar nép újra szabadon határozhat államformájáról.

Az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés most a magyar nép nevében és megbízásából megalkotja azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel: a magyar köztársaságot. (Complex)

1946. évi VII. törvény

a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről

1. § (1) Bűntett miatt büntetendő, aki az 1946. évi I. törvényben megalkotott demokratikus államrend vagy demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló cselekményt követ el, mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez, vezet vagy azt lényeges anyagi támogatásban részesíti.

(2) Bűntettet követ el az is, aki az (1) bekezdésben meghatározott mozgalomban vagy szervezkedésben tevékeny részt vesz vagy azt előmozdítja.

2. § Bűntettet követ el:

a) aki az 1. § (1) bekezdésében meghatározott államrend vagy köztársaság megváltoztatására lázít,

b) a demokratikus államrend vagy annak alapintézményei ellen gyűlöletre izgat,

c) egyes személyek vagy csoportok ellen azok demokratikus vagy köztársasági meggyőződése miatt gyűlöletre izgat,

d) az állampolgári szabadság vagy jogegyenlőség érvényesülése ellen vagy nemzetiségi, faji vagy felekezeti gyűlölködésre izgat, illetőleg annak felkeltésére alkalmas más cselekményt követ el.

3. § Vétséget követ el, aki háborús vagy népellenes bűncselekményt vagy a jelen törvényben meghatározott valamely cselekményt magasztal, vagy ilyennek elkövetőjét feldícséri.

4. § (1) Vétséget követ el, aki két vagy több személy jelenlétében olyan valótlan tényt vagy való tényt olyan módon állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott államrend vagy köztársaság iránt megvetést keltsen vagy nemzetközi megbecsülését csorbítsa.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény bűntett, ha azt az 1878. évi V. törvény (a továbbiakban: Btk.) 171. §-ának első bekezdésében megjelölt módon követték el.

5. § Bűntett miatt büntetendő, aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul,

a) hogy a köztársasági elnököt életétől, testi épségétől, személyes szabadságától, vagy alkotmányos hatalmától megfossza,

b) avagy jogellenes módon arra kényszerítse, hogy alkotmányos hatalmát meghatározott irányban gyakorolja vagy ne gyakorolja.

6. § Bűntett miatt büntetendő, aki az 1. és 5. §-okban meghatározott bűncselekmények valamelyikének elkövetésére mással szövetkezik, a véghezvitel előkészítésére irányuló más cselekményt követ el, avagy az említett bűncselekmények valamelyikének elkövetésére izgat, mást felhív, ajánlkozik vagy vállalkozik.

7. § (1) Bűntettet követ el, aki a köztársasági elnököt - az 5. § esetén kívül - tettleg bántalmazza.

(2) A köztársasági elnök ellen tisztségének tartama alatt vagy tisztségének gyakorlására vonatkozóan tisztségének megszűnése után elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés esetében a valóság bizonyításának nincs helye; a bűnvádi eljárást hivatalból kell megindítani.

8. § (1) Vétséget követ el, aki az 1. és 5. §-okban meghatározott valamely cselekményről, mozgalomról vagy szervezkedésről hitelt érdemlő tudomást szerez és erről a hatóságnak, mihelyt lehetséges, jelentést nem tesz.

(2) Az előbbi bekezdés alapján nem büntethető a tettes vagy részes hozzátartozója (Btk. 78. §).

9. § Nem büntethető a 6. §-ban említett előkészületi cselekmény elkövetője, ha a bűntett véghezvitele az ő önkéntes visszalépése vagy elhárító tevékenysége folytán maradt el. Ugyancsak nem büntethető az sem, aki az 1. § (1) bekezdésében körülírt mozgalomtól vagy szervezkedéstől, avagy a 6. §-ban említett szövetségtől - mielőtt azt a hatóság felfedezte volna - eláll, ha társait a mozgalom vagy szervezkedés abbanhagyására igyekezett reábírni vagy a mozgalmat, illetőleg a szervezkedést a hatóságnál feljelentette.

10. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében és az 5. §-ban meghatározott cselekmények büntetése halál vagy életfogytig tartó kényszermunka, testi alkalmatlanság esetében életfogytig tartó fegyház, avagy kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama öt évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében öt évtől tizenöt évig terjedhető fegyház.

(2) Az 1. § (2) bekezdésében, a 6. §-ban és a 7. § (1) bekezdésében meghatározott cselekmények büntetése kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama öt évnél kevesebb nem lehet, testi alkalmatlanság esetében öt évtől tizenöt évig terjedhető fegyház.

(3) A 2. §-ban meghatározott cselekmény büntetése két évtől tíz évig terjedhető börtön.

(4) A 3. §-ban, a 4. § (1) bekezdésében, a 7. § (2) bekezdésében, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott vétség büntetése öt évig terjedhető fogház, a 4. § (2) bekezdésében meghatározott bűntetté pedig öt évig terjedhető börtön.

(5) A jelen törvényben meghatározott bűncselekmények esetében mellékbüntetésként a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését minden esetben ki kell szabni. A bűntettek miatt külföldit az országból ki kell utasítani és a visszatéréstől örökre el kell tiltani, belföldit pedig abból a községből, ahol tartózkodása a demokratikus államrend szempontjából veszedelmes, akkor is ki lehet tiltani, ha az az elítéltnek illetőségi helye. Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott bűntett miatt ezenfelül az elkövető egész vagyonának, a jelen törvényben meghatározott egyéb bűntettek miatt pedig egész vagyonának vagy vagyona meghatározott hányadának elkobzását is ki kell mondani.

11. § (1) A jelen törvényben meghatározott bűncselekmények elbírálása az ítélőtáblák székhelyén működő népbíróságok kebelében a (2) bekezdés szerint öt tagból alakított külön tanács hatáskörébe tartozik.

1949. évi XX-as tv. ( sztálini Alkotmány)

(1) A Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatásköre:

a) kitűzi az országgyűlési választásokat,

b) összehívja az Országgyűlést,

c) törvényeket kezdeményez,

d) országos jelentőségű kérdésekben népszavazást rendelhet el,

e) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt,

f) megerősíti a nemzetközi szerződéseket,

g) megbízza és fogadja a követeket,

h) kinevezi a törvény által meghatározott fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat, valamint a fegyveres erők magasabbrangú tisztjeit,

i) adományozza az Országgyűlés által alapított rendjeleket és címeket, valamint hozzájárul külföldi rendjelek és címek viseléséhez,

j) gyakorolja a kegyelmezési jogot,

k) dönt azokban az ügyekben, amelyeket külön törvény hatáskörébe utal.

10. § (1) A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve az Országgyűlés.

(2) Az Országgyűlés gyakorolja a népszuverénitásból folyó összes jogokat, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

(3) E jogkörében az Országgyűlés:

a) törvényeket alkot

3. Politika

"A koncentrált állampárti hatalmi rendszert és diktatúrát, valamint annak személyi kultuszos formáját kényszerítették rá 1945 után a szovjet csapatok által megszállt kelet-közép-európai országokra. Ezen országok eltérő politikai-történelmi kultúrája, Európához kötődése, az egymástól is eltérő tradíciók módosították ugyan az ázsiai államdespotizmus hatalmi rendszerét, az állampártot, de a lényegi elemeket kénytelenek voltak átvenni, s egy nemzetközi rendszerré szélesedett diktatúra részelemévé, alrendszerévé váltak." (Bihari Mihály)

4. Az 1956-os szabadságharc és bukása, a megtorlások, valamint a sztálinisták visszaszivárgása a hatalomba

" Csak attól tartok, hogy majd azok fognak rehabilitálni, akik elítéltek." Nagy Imre miniszterelnök, aki magyarnak született és kommunistaként élt, de mikor meghalt magyar volt megint.

Előzmény: A politikai vezetés Nagy Imre körül tömörülő, háttérbe szorított része, az úgynevezett Nagy Imre-csoport (Nagy Imre, Losonczy Géza, Haraszti Sándor, Újhelyi Szilárd, Vásárhelyi Miklós, Jánosi Ferenc és Gimes Miklós) Losonczy lakásán gyűltek össze... Nagy Imre határozottan ellenezte a tüntetés (október 23.) támogatását....(http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_1956._okt%C3%B3ber_23-i_budapesti_t%C3%BCntet%C3%A9s), de pár nap múlva szakít a kommunizmussal is és annak totális hatalmi törekvéseivel a Szovjetunió virágkorában és a hidegháború kellős közepén. Beszédét és elképzeléseit, melyekkel a lehetséges legtöbbet szerette volna elérni, nem lehet és nem is szabad elvonatkoztatni a fentebb említett körülményektől.:

" Nagy Imre beszéde

(az egypártrendszer megszüntetéséről)

1956. október 30.

Magyarország dolgozó népe, munkások, parasztok, értelmiségiek!

A hazánkban mind szélesebben kibontakozó forradalom, a demokratikus erők hatalmas megmozdulása válaszút elé állította hazánkat. A nemzeti kormány az MDP elnökségével egyetértésben a nemzet életében sorsdöntő elhatározásra jutott, amelyet a következőkben kívánok Magyarország dolgozó népével tudatni.

Az ország életének további demokratizálása érdekében az egypártrendszer megszüntetésével a kormányzást az 1945-ben újjászületett koalíciós pártok demokratikus együttműködésének alapjaira helyezi.

A nemzeti kormány felhívja a szovjet csapatok parancsnokságát, hogy azonnal kezdje meg a szovjet csapatok kivonását Budapest területéről. Egyidejűleg a nemzeti kormány közli az ország népével, hogy a szovjet csapatoknak az ország területéről való kivonására haladéktalanul megkezdi a tárgyalásokat a Szovjetunió kormányával.

Magyar testvéreim, hazafiak! Hazánk hű polgárai! Őrizzétek meg a forradalom vívmányait, minden erővel biztosítsátok a rendet, állítsátok helyre a nyugalmat! Ne folyjon testvérvér hazánkban! Vegyétek elejét minden rendzavarásnak, minden rendelkezésre álló erővel biztosítsátok az élet- és vagyonbiztonságot.

Magyar testvéreim, munkások, parasztok! Sorsdöntő elhatározásunkban álljatok a nemzeti kormány mellé!

Éljen a szabad, demokratikus, független Magyarország!"

(Elhangzott 1956. október 30-án 14 óra 30 perckor a rádióban. Megjelent: Igazság, 1956. október 31.)

http://mek.oszk.hu/01900/01937/html/szerviz/dokument/nagyi30s.htm

www.historia.hu/archivum/2006/0610_10.htm

"Apró Antal 1958-ban a Magyar Népköztársaság kommunista Parlamentjének bejelentette, hogy Nagy Imre miniszterelnököt és három társát kivégezték, a bejelentést nagy taps fogadta." (http://nemzethir.gportal.hu/gindex.php?pg=29319301&nid=5877510)

5. Pártok

Magyarországi Szociáldemokrata Párt : "1944-ben az SZDP illegalitásba kényszerült, vezetőit a Gestapo letartóztatta, sokakat közülük koncentrációs táborba hurcoltak (például Peyer, Buchinger) vagy a nyilas terror áldozatául estek (mint Mónus Illés). A párt hamarosan bekapcsolódott az antifasiszta erőket összefogó, fegyveres ellenállást szervező Magyar Front tevékenységébe.

1945 után a demokratikus átalakulás kérdései a párton belül ismét kiélezték a jobboldal, centrum és baloldal közötti ellentéteket, ezek az ellenségeskedések végül pártszakadáshoz vezettek (ld. még szalámitaktika). A párt jobbszárnyát 1948-ban kizárták, a maradék pedig Szakasits Árpád vezetésével 1948. június 12-én egyesült a Magyar Kommunista Párttal, a fúzió eredményeként jött létre a Magyar Dolgozók Pártja.

1956-ban, a forradalom idején a Szociáldemokrata Párt Kéthly Anna vezetésével rövid időre újjáalakult, majd ismét az emigrációban folytatta működésé"

Független Kisgazda Párt : Az 1945-ös választásokat a Független Kisgazdapárt nyerte méghozzá elsöprő többséggel a szavazatok 57,03%-ának megszerzésével. A hatalmas győzelem ellenére önálló kormányuk nem lehetett: koalícióra kellett lépniük a Vorosilov marsall vezette Szövetséges Ellenőrző Bizottság, azaz a hazánkban tartózkodó szovjet csapatok bizalmát élvező és Rákosi Mátyás vezette Magyar Kommunista Párttal, valamint a Szociáldemokrata Párttal és Nemzeti Parasztpárttal. A miniszterelnök Tildy lett, de a stratégiai fontosságú tárcákat, így a belügyi- és a pénzügyi tárcát moszkvai nyomásra a kommunisták kapták meg. 1946. február 1-jén kikiáltották a II. Magyar Köztársaságot, amelynek első elnöke Tildy Zoltán lett. A miniszterelnöki posztot a szintén kisgazda Nagy Ferenc kapta meg, aki új kormányt alakított. Az MKP nyomására a Kisgazdapártnak 1946. március 12-én ki kellett zárnia 20 nemzetgyűlési képviselőjét a pártból, akik Sulyok Dezső vezetésével, Magyar Szabadság Párt néven új pártot alapítottak. 1947 február 25-én államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták és mentelmi jogának felfüggesztése valamint bírósági ítélet nélkül a szovjet gulagra hurcolták Kovács Bélát, az FKgP főtitkárát. Ezt követően márciusban Pfeiffer Zoltán és 50 képviselőtársa kényszerült kilépni az FKgP-ből, majd egy csoportjuk megalapította a Magyar Függetlenségi Pártot. Május 30-án a Svájcban tartózkodó Nagy Ferencet Rákosi Mátyás fenyegetéssel lemondatta. Utána jóval önállótlanabb, és a kommunistákkal való megegyezésre jobban hajló kisgazda politikus: Dinnyés Lajos lett a miniszterelnök. Tildy próbálta megtalálni a közös nevezőt pártja és a kommunisták között, de nem sikerült. Júniusban Varga Béla, a nemzetgyűlés kisgazdapárti elnöke is nyugatra távozott. 1947. augusztus 31-ére előrehozott választásokat írattak ki, amelyen a Baloldali Blokk az ún. „kékcédulákkal”, illetve a választásokat követően a Választási Bíróságra gyakorolt nyomásgyakorlással a '45-ösnél jobb eredményeket ért el.

Tildyt 1948 júniusában lemondatták, és innen felgyorsult az FKgP teljes hatástalanítása az ún. „szalámitaktikával”, amelynek az lett volna a lényege, hogy a pártot nem egyszerre verik szét, hanem fokozatosan a befolyásosabb politikusok eltávolításával, vagy fenyegetésekkel, zsarolásokkal elérve azt, hogy magukhoz állíttatták őket. Az 1947-es választásokon a párt csak 68 mandátumot szerzett. Júniustól már Dobi István volt a Független Kisgazdapárt elnöke, akiről tudta mindenki hogy erősen kommunistabarát. 1948. április 16-ától december 10-éig földművelésügyi miniszter, 1948. december 10-étől 1952. augusztus 14-éig miniszterelnök, majd 1967-ig az Elnöki Tanács elnöke volt. Az 1949-es választásokon a legtöbb párt a Magyar Függetlenségi Népfrontban (továbbiakban MFN) indult. Kevés sikerrel, mert az MKP és az SZDP egyesüléséből létrejött MDP 285 mandátumot szerzett a többiek 117-et. A MFN-ben névlegesen a kisgazdákat Dobi képviselte, de a Rákosi-rendszer alatt az FKgP nem működhetett. (http://hu.wikipedia.org/wiki/A_F%C3%BCggetlen_Kisgazda-,_F%C3%B6ldmunk%C3%A1s-_%C3%A9s_Polg%C3%A1ri_P%C3%A1rt_t%C3%B6rt%C3%A9nete)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésekor indult meg az FKgP újraszervezése. Neves kisgazda politikusok, Tildy Zoltán és Kovács Béla helyet kaptak a második Nagy Imre-kormányban. A rövidéletű harmadik Nagy Imre-kormányba bekerült a szintén kisgazda B. Szabó István is. Az 1956-os októberi forradalom megint felcsillantotta egy független és semleges Magyarország reményét, amely a Kisgazdapártnak is legfőbb célja volt, de aztán ismét sárba tiporták országunkat. Az 1956-os forradalom idején (Szabó István) részt vett az FKGP újjászervezésében, október 30-án pedig az Intéző Bizottságnak lett a tagja. 1956. november 3-án államminiszterként tagja lett Nagy Imre rövid életű harmadik kormánynak. A forradalom leverése után nem kapott menedékjogot sem az USA, sem Nagy-Britannia nagykövetségén. 1957 márciusában letartóztatták, 1958-ban koholt vádakkal három évre ítélték. 1959 végén egyéni kegyelemmel szabadult Márianosztráról. (http://hu.wikipedia.org/wiki/A_F%C3%BCggetlen_Kisgazda-,_F%C3%B6ldmunk%C3%A1s-_%C3%A9s_Polg%C3%A1ri_P%C3%A1rt_t%C3%B6rt%C3%A9nete

Nemzeti Parasztpárt: A Nemzeti Parasztpárt magyar agrárpárt volt, amelyet 1939-ben alapítottak népi írók és paraszt-politikusok. Bázisa hagyományosan az ország keleti részében volt, főleg az Alföld szegényparasztjai. A párt 'balszárnya', Erdei Ferenc (1910-71) (1945-46: főtitkár) és Darvas (Dumitrás) József (1912-73) a komm-kkal való együttműködést erőltette. A szegényparasztság megnyerésére törekedve fő céljuk a földreform.

A magyar kommunista diktatúra megszületésével 1949-től több másik párthoz hasonlóan beszüntette tevékenységét, bár hivatalosan nem szűnt meg és például irodája is volt Budapesten. Az 1956-os forradalom idején Petőfi Párt néven alakult újjá, de a Kádár-rezsim újra felszámolta.

A párt politikusát a negyvenes évek végére háttérbe szorították. 1956-ban pár napra ismét az NPP színeiben vállalt közfunkciókat: a forradalom kitörése után egy héttel, október végétől szervezte újjá többek között ő is a pártot, amelynek november 1-jétől Petőfi Párt lett a neve. " http://hvg.hu/itthon/20110805_bibo_istvan_tenyek_esemenyek

(A kommunista rendszer bukásakor (1989) a párt ismét újjáalakult, ezúttal Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt néven, de az 1990-es és 1994-es országgyűlési választásokon nem érték el a Parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, az önkormányzati választásokon csak néhány településen szereztek pozíciókat, és a párt az 1998-as választások idejére gyakorlatilag széthullott. Forrás: Wikipédia)

6. Gazdaság

Magyarországi földreform: A tulajdonosi szerkezet változása jól nyomon követhető a paraszti társadalom átrétegződésében is. Az 1949-es népszámlálás már regisztrálta ennek hatásait és egyúttal rögzítette a paraszti társadalom felszámolásáért indított kommunista hadjáratot megelőző állapotokat is.

Az adott körülmények között a negyvenes évek végén a szovjet típusú mezőgazdasági termelőszövetkezet létrehozásának gondolata egyáltalán nem volt népszerű a paraszti társadalomban.... A kommunista politikusok a kollektív gazdálkodás gondolatát minden lehetséges eszközzel megpróbálták elfogadtatni a magántulajdonosi tudatukban éppen megerősített gazdákkal. Az alkalmazott eszközök skálája a fokozatosan durvuló hangnemet alkalmazó sajtópropagandától a személyes agitáción át a gazdasági kényszerek és a fizikai erőszak alkalmazásán keresztül a büntetőjog alkalmazásáig terjedt. (http://www.rev.hu/sulinet45/tanulm_tars/tars.htm)

7. Kádár rendszer (1956-1989)

Az 1956-os forradalom leverése után a "Kádár János vezette kormányt állította fel a Szovjetunió" (Malcolm N. Shaw) és a kommunisták új pártjának a neve MSZMP lett. Ez a két erő határozta meg Magyarország elkövetkezendő évtizedeit, mely a Szovjetunió gazdasági hanyatlásakor reformokkal és rendszerváltozással próbálkozik a 90-es években.

8. A szent korona hazaérkezése (1978)

" Billy Graham magyarországi látogatását a Georgia államban élő Haraszti Sándor orvos és hittérítő kezdeményezte és szervezte meg. Dr. Haraszti Sándor (baptista lelkész) 1956-ban hagyta el az országot családjával együtt. Billy Graham (baptista lekész) magyarországi hivatalos meghívásán Haraszti 5 évig dolgozott, 1972-1977-ig. ...Egy alkalommal Billy Graham megkérdezte tőlem, hogy miért hívták meg őt Magyarországra. Nem a két szép kék szemedért! válaszoltam. A magyar kommunista kormányt nem az evangélium érdekli, hanem a korona hazahozatala és a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadása.. Ezért még az evangéliumot is elviselik."...Cyrus Vance, az USA külügyminisztere 1978 január 6-án a Parlamentben átadta az ereklyéket Apró Antalnak az országgyűlés akkori elnökének.