Az elmúlt 26 éven 1956-ból, vagyis a Szovjetunió elleni szabadságharcból és kommunisták meglincseléséből rengeteg félremagyarázás mellett egy posztszovjet állam keretében a kommunista rendszerrel és bűneivel történő megbékélés lesz, míg Horthy Miklós bűnös marad, aki miatt ma létezik egyarmadnyi Magyarország és akinek hű katonái több száz fő tekintetében az 1956-os megtorlások áldozatai lesznek.

Az a bolsevik köztársasági klikk, aki 1918-ban egy tragikus folyamatot indított meg Magyarország vonatkozásában, és akik 1945-ben a Szovjetunióval visszamásznak a hatalomba, azok a hatalomba való ismételt szerepvállalásért vállalják 1989-ban szovjet katonai megszállás alatt 1956 félremagyarázását és a kommunista rendszer megdemokratizálását, csakhogy a világháború előtt létező magyar állam ne folytatódhasson, mégha a szövetséges övezetbe kerülés esetén máig létezne is.

A tragikus 1989-es egyezség 1956 üzenetének félremagyarázását és a szabadságharccá alakulásának követezetlen megítélését, és így újabb Köztársaság létrehozatalát eredményezte, miközben a harcok minden szovjet elem ellen mentek, így a Rákosi Mátyás vezetésével létrehozott 1945-ös Köztársaság ellen!

A hatalom megtartásának célja miatt a szabadságarc egyik legmarkánsabb erői, vagyis az 1919-től Köztársaságellenes fehérek a mai napig a politikai hatalmon kívül maradtak, hiába bukott el a Szovjetunió a fegyveres küzdelmeik eredményeképpen és hiába nekik, valamint Horthy Miklós áldozatvállalásának köszönhetően lehet ma egyharmadnyi Magyarországról egyáltalán beszélni!

A világ e pillanatban tudja, hogy az árulás, amelynek célja a magyar függetlenség teljes megsemmisítése, magyar gyermekek, asszonyok és férfiak kiirtása nem fasiszta lázadók, hanem a magyar nép ellen tervezett tudatos, cinikus és könyörtelen merénylet.

A világ e pillanatban, november 4-én, vasárnap reggel tudja, hogy Európa közepén tömeggyilkosság történt. Egy nemzetet meg akar gyilkolni egy idegen hatalom. A nemzet ezt a gyilkossági kísérletet túléli. Milyen áron? Azt nem tudjuk e pillanatban, de túléli! Minden embernek tudni kell otthon, hogy e pillanattól minden, ami odahaza történik, a világ ügye. Együtt pusztulunk, együtt menekülünk. Isten óvja Magyarországot! (Márai Sándor)
http://www.litera.hu/hirek/marai-sandor-a-forradalom-eloerzete1956-marai-sandor-irasainak-tukreben

A megmaradása ára az lett, hogy a magyar társadalomból hithű kommunista sztálinista lett és 2015-ben a világ legutolsó (többpárti) sztálini államát tudhatja magáénak, amely a Szovjetunió bukása után ironikus módon egyenlő a pusztulással és egy hidegháborús győztes Európai Unióval folytatott folyamatos küzdelemmel, vagyis a végkifejlet egyértelmű....

Márai Sándor (habár 1919-ben érintett volt a Tanácsköztársaság alatt) 1945-re a polgári értékek legjelentősebb irodalmi képviselőjévé nőtte ki magát Magyarországon elsősorban világjártassága miatt.

Tudta, hogyha 1945-ben a Vörös Hadsereg hódítóként létezik, akkor a létrejövő kommunista "új rendben" számára nincsen maradás, és előre látta az 1956-os szabadságharc kitörését.

"Az ország helyzetét nem látta tragikusnak a világháború után, azonban érezte, „új rend” fog kialakulni az országban. Első naplójában a függetlenség elvesztésének gondolata fogalmazódik meg benne: „Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy Budapest, a városok pusztulnak, s az ország nemzeti léte kérdéses, ha az oroszok nem megegyezéses alapon érkeznek, hanem a fegyver jogán, mint győztesek egy hadszíntérre…”^[13] Ugyanebben a művében írja le, hogy nem hisz az új világban, az új rendben, mert valami megszűnt és ebben már nem tud élni: „…elmenni innen, mihelyst lehet. Ha élek még, ha lesz erőm és módom elmenni innen. Magyarul írni, odakünn is, a magyarság neveléséért dolgozni. De elmenni innen. Nem titkolom: megsértettek.”

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1rai_S%C3%A1ndor

Az 1956-os szabadságharc tette ismertté Magyarország nevét az újkori világtörténelemben, amely esemény nem előzmény nélküli.

3 nagy ütközet kellett a Szovjetunió és a kommunizmus elleni győzelemhez!

1919, 1944-45, 1956

1918-ban forradalom tört ki és Köztársaságot hoztak létre Károlyi Mihály vezetésével
1920 és 1944 között Magyar Királyság volt, és a magyar államot egy 1919-20-ban zajló ellenforradalmi időszak eredményének tekintettek, amely kort a fehér terror is jellemzett! Legnevesebb politikusai Horthy Miklós Kormányzó és Bethlen István miniszterelnök volt!

1945-ben a szovjet megszállás alatti Magyarországon Rákosi Mátyás vezetésével létrehozták a Köztársaságot, majd 1949-től az egypárti diktatúrát!
1956-ban szabadságharc tört ki, melynek résztvevőit szokták reakciós erőknek hívni, vagyis ők a Rákosi Mátyás Köztársasága előtti magyar állam visszaállításárt harcolóknak lettek minősítve a szabadságharc bukása után

1956-os szabadságharc horthysta fehér szemszögből a bethleni magyar polgári ideológia alapján

1. Felakasztottak kommunistákat az 1956-os szabadságharc alatt, mint a fehér terror és a Bethleni konszolidáció alatt is 1919-1930 között
2. Sokan harcoltak a Szovjetunióhoz köthető kommunista rendszer emberei ellen, mint 1919-ben Horthy Miklós és Bethlen István vezetésével
3. 11 év szovjet katonai megszállás után a harcokban résztvevő háború előtti rendszer emberei nem tudtak politikai szerephez jutni, mert nem voltak politikusok és a kommunista Nagy Imre minden politikai szerepet elvitt

Harcoltak, harcoltak és harcoltak...és sokan meghaltak Bethlen Istvánhoz hasonlóan a Szovjetunió áldozataiként.

Az 1956-os szabadságharc november 6.-án befejeződött és az 1920-ban nemzetközileg elismert, majd a Szovjetunió által felszámolt magyar állam és rendszerének az emberei jelentős részben, főként akiket 1945 után a legnagyobb mértékű terror és megfélemlítés ért, elhagyták Magyarország területét október 23.-a és november közepe között.

(wiki)

1956-os szabadságharc tette ismertté Magyarország nevét az újkori világtörténelemben, ami egy sztálini rezsim felszámolása céljából folyt a Magyarországon állomásozó Vörös Hadsereg ellen és sokféle politikai erő vett részt benne!

Az 1956-os szabadságharcban résztvevők a szovjet katonai megszállás ellen harcoltak különféle politikai inditatással, amely a jelenben képződik le állami szinten

1. Nagy Imre pártiak, vagyis szovjet katonai megszállás nélküli jugoszláv jellegű és kommunista vezetésű mérsékeltebb politikai rendszer egy vagy több párttal.

2. Liberálisok, akik többpártrendszer mellett voltak.

Ők hozták létre a szabadságharc leverése után az egypárti diktatúrában résztvevő kommunista párttal (MSZMP) a jelenlegi 1989-es Köztársaságot, amelyben a jobboldali emberek csak szavazhatnak, és amely a Köztársaság 1989 óta elsősorban a diktatórikus kommunista párt demokratizálását jelenti az államvagyon teljes felélése mellett.

A Köztársaság és politikai rendszer, amit 1989-ben szovjet katonai megszállás alatt hoztak létre a mai napig nem omlott össze és áll.

Ebben az államban Horthy Miklós, az állama és politikai rendszere bűnnek számít és a családja az 1945 után államosított saját kastélyát sem kapja vissza.

Ebben az államban a kommunista családok és politikusok milliárdos vagyonokhoz jutottak az államvagyon privatizálása és a közpénzekkel való rendelkezés révén 1989-tól, miután

1. 1919-ben az eltűnésre ítélték a Tanácsköztársasággal Magyarországot

2. 1945-ben Rákosi Mátyás vezetésével szovjet katonai megszállás alatt államot hoztak létre és diktatúrát alakítottak ki benne

3. 1956-ban a szabadságarcot a Szovjetunió segítségével leverték

4. új államot hoztak létre szovjet katonai megszállás alatt a Rákosi Mátyás által 1949-ben elfogadott sztálini alkotmány módosításával

5. 44 éves kommunista diktatúrájukat demokratizáltatják a magyar társadalommal

3. Horthysták és fehérek, akik az 1920-ban a trianoni béketárgyalások során nemzetközileg elismert jobboldali magyar állam, vagyis a Magyar Királyság létrejöttéért harcoltak 1919-20 folyamán, majd a folytatásáért 1956-ban és akik Köztársaság ellenességük okán az 1989-es Köztársaságban nem vállalnak semmiféle politikai vagy egyéb szerepet, míg elég jelentős egykori jobboldali szavazó és támogatórétegük létezik ma Magyarországon

Az 1956-os szabadságharc megítélése

1956 és 1989 közötti időszakban egyértelműen ellenforradalmi küzdelemnek és fehér terrornak tartották a szabadságharcot, amelyhez a kommunista Nagy Imre is csatlakozott, vagyis Kádár János szerint horthysta fehér jellegű megmozdulás volt.

1989-től lényegében Nagy Imre többpártrendszerre vonatkozó politikai törekvéseként tüntetik fel belpolitikailag az 1956-os szabadságharcot és forradalomként, vagyis ez lett az 1989-es Köztársaság ideológiai alapja!

A szovjet hősi emlékmű tetejére kikerült a magyar zászló a győzelem jeleként 1956-ban, ami egyfajta válasz volt a szovjet katonai megszállás alatt a Magyar Királyságnak a Szovjetunió által történő felszámolására.

A sztálini alkotmányt az egypárti diktatúrában 1949-ben elfogadó Rákosi Mátyásról elég egyértelmű vélemény

A jelen kapcsolata 1956-al....vagyis nemcsak reformkommunistákkal, vagy a régi kommunistákkal, hanem sztálinistákkal kell szembenézni a jelenben...akik Sztálin 1953-as halála és az 1956-os szabadságharc közötti időszakban háttérbe szorultak, majd a szabadságharc leverése után a rendszer legkeményebb támaszai lettek mind a mai napig. Ők a "kemény kéz"...akik a jeleneben is a saját államvezetői időszakukat a sztálini alkotmány alapján demokratikusnak, jogállaminak és alkotmányosnak tartják, független a politikai beszédeik tartalmától!

www.historia.hu/archivum/2006/0610_10.htm

A jelen helyzet abból fakad, hogy egy sztálinista Kerekasztal alakult 1989-ben, amelyik a mai napig a sztálini alkotmányt tartja a demokrácia alapvető mércéjének, hiába bukott el a Szovjetunió!

http://epa.oszk.hu/00600/00617/00001/tsz97_2_johanna_granville.htm