2012-ben ezzel az alkotmánnyal választották meg Áder Jánost köztársasági elnöknek, ez alapján ült össze a 2014-ben megválasztott köztársasági Országgyűlés, és lett Orbán Viktor köztársasági miniszterelnök általa.

Gyakorlatilag minden köztársasági politikai pártnak megvan vele a kapcsolata

Gyurcsány Ferenc: a szabadságharc leverő Apró család tagja, az 1989-es Köztársaság kétszer a sztálini alkotmánnyal megválasztott miniszterelnöke a kommunista utódpárt tagjaként, és az Alaptörvény alapján 2014-en összeült köztársasági országgyűlés tagja

Áder János: az 1989-es Köztársaság létrehozója, a sztálini alkotmány alapján összeült Országgyűlések stabil tagja és tisztségviselője, az Alaptörvénnyel megválasztott első köztársasági elnök

Orbán Viktor: az 1989-es Köztársaság létrehozója, a sztálini alkotmánnyal kétszer megválasztott köztársasági miniszterelnök, és a pártja által 2011-ben elfogadott Alaptörvénnyel először megválasztott köztársasági miniszterelnök

Vona Gábor: a 2010-ben a sztálini alkotmány, majd 2014-ben az Alaptörvény alapján összeült Országgyűlés tagja, és pártjának 2010. és 2014. évi köztársasági miniszterelnök jelöltje a Jobbik színeiben és

Morvai Krisztina: aki 2014-ben a Jobbik köztársasági elnök jelöltje!

"A diktatúrára jellemző a szabályozatlanság, az alkotmányosság és a törvényesség hiánya; a közéleti tevékenység erkölcsileg és jogilag megalapozatlan. Emiatt némely következtetések a jogi nihilizmus mellett az amoralizmust is hangsúlyozzák a diktatúra jellemzőjeként. Ez egyik oldalról a jogi kötöttségek hiányát, a jogi egyenlőtlenséget jelenti, másik oldalról a közéleti erkölcs normáinak mellőzése, a társadalom erkölcsi megítélésének figyelmen kívül hagyása jellemzi, erkölcstelen szemléletmód érvényesül a közügyek intézése során." (Samu Mihály)

Aki végigolvassa az oldalt, az teljes bizonyosságot nyer, hogy 3 szovjet Köztársaság született Magyarországon 1918-tól felülről létrehozva, amelyben az azt nem támogatók váltak hazaárulóvá!

1. Az országvesztő lenini állam

1918-ban Károlyi Mihály félig szovjet vonásokat mutató Népköztársasága, amelyből pár hónap alatt jött létre a nyíltan szovjet jellegű Tanácsköztársaság egy még kezdetleges szovjet típusú alkotmánnyal, és amely folyamatot a bukása után a Szovjetunió a későbbiekben túl gyorsnak minősítette! A következménye a magyar területek fokozatos elvesztése, majd szinte az ország teljes feldarabolása!

Az 1919 tavaszától ellene kifejtett fegyveres ellenállás elegendő alapot adott arra a nagyhatalmaknak, hogy a magyarság egy része képes lesz megfékezni a bolsevizmus terjedését egy saját állam keretében, és így a trianoni béketárgyalásokon elismerték a Horthy Miklós vezette Magyar Királyságot.

2. A nemzetvesztő sztálini állam

1945-ben a szovjet katonai megszállás alá került "gazdátlan" Magyarországon Rákosi Mátyás vezetésével a Köztársaság, amelyben sztálinista módszerekkel 2-3 év leforgása alatt leszámoltak a nem kommunista politikai erőkkel, majd létrehozták a sztálinista berendezkedésű Népköztársaságot az 1949. évi sztálini típusú alkotmány elfogadásával hivatalosan is!

24 év antikommunista államiság után, amelyben Rákosi Mátyás 15 évet töltött börtönben a térség legkeményebb sztálini rezsimjét építette ki, amely egyre nagyobb társadalmi ellenállással találta szembe magát 1956-ban, és szabadságharcba torkollt a megszálló szovjet haderő ellen.

3. A Szovjetunió bukása után is megmaradó a sztálini alkotmány módosításával létrehozott állam

1989-ben szintén szovjet katonai megszállás alatt Orbán Viktor vezetésével és a szabadságharc leverése után hatalomban maradó kommunista párt (MSZMP) részvételével a sztálini alkotmány módosításával létrehozott Köztársaság, majd azt megerősítő és a többpárti sztálini alkotmányos időszakot legitimáló Alaptörvény 2011-es megszületése következett!

A 44 évnyi kommunista diktatúra után a kommunista diktatúra megdemokratizálást célul kitűző állam 26 év alatt nem találta szembe magát nagyobb társadalmi ellenállással, hiába távozott a szovjet haderő és bukott el a Szovjetunió 1991-ben!

Mielőtt bárki az új alkotmány vagy alaptörvény elemzéséhez kezdene, legitimtása vagy éppen annak hiánya tekintetében meghatározó, hogy egy olyan Országgyűlés fogadta el, amelyik

- az 1949. évi XX.-as alkotmány alapján lett megválasztva 2010-ben,

- az 1949. évi XX.-as alkotmány alapján ült össze 2010-ben.

Ez mind az Alaptörvény legitimitásának kérdésével összefüggésben felmerülő, pontosabban az újabb köztársasági alkotmány illegitimitására vonatkozó tény.

Hiszen az új Alaptörvény forrása az a korábbi alkotmány (amelyből egyébként szövegrészeket is átvesz), amely egy szovjet típusú jogi stílus és felfogás meghonosítója és megalkotása tekintetében a kommunista diktatúra idejére nyúlik vissza elfogadása és módosításai miatt is.

A jogi világban egyértelmű álláspont, hogy nem hozott sok újítást az Alaptörvény az 1949. évi alkotmány 1989-es módosításához képest, és még a szocialista jogfelfogás és szerkezet is fennmaradt vele.

http://www.arsboni.hu/tolgyessy-interju-i.html

Az új alkotmányosság az 1949. évi írott sztálini alkotmány 1989-es módosítása alapján 1990-ben megtartott első parlamenti választástól számítható az Alaptörvény alapján!

Az 1989-es Köztársaság állam- és jogfelfogása kiolvasható az Alaptörvényből (2011) és az Alkotmánybíróság elnökének álláspontjából, vagyis a történeti alkotmány nem visszahozható

Az Alaptörvény értelmében az új alkotmányosság és demokrácia az 1949. évi sztálini alkotmány 1989-es módosításával létrehozott Köztársaságban a módosítás eredményeképpen megtartott 1990. május 2.-ai országgyűlési választással jött létre.

Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.

Az alapján ült össze az új Alaptörvényt elfogadó Országgyűlés, ami azt jelentené, hogy az Alaptörvény sem érvényes....így a jövőre vonatkozhat csak az érvénytelensége, vagyis az állami élet 2011 végéig egy kommunista alkotmány alapján folyt és az alapján is lettek megválasztva az államvezetők.

Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.

A FIDESZ ezen a ponton legitimálja Orbán Viktor sztálini alkotmány alapján történő kétszeri miniszterelnökké választását, továbbá a sztálini alkotmány 1990-2011 többpárti időszakát.

A szovjet csapatok 1991 júniusában hagyták el Magyarországot, lehetett e azt megelőzően szabadon választott Országgyűlés egy katonailag megszállt országban?

Lehetett e több mint egy évvel korábban szabadon Országgyűlést választani?

Alkotmányos rendje Magyarországnak 1990 és 2012 között az 1949. évi XX-as törvényen, azaz a régi alkotmányon alapult, és az alapján ült össze az Országgyűlés 1990. május 2.-án. .

A külföldi média

Az új Alaptörvény sokak érdeklődését felkeltette a világban, még egy baloldali francia újság figyelmét is.

Érdemes elemezni egy kicsit az írást, amely legalább annyira ellentmondásokban bővelkedő, mint a FIDESZ és az 1989-es Köztársaság politikája általában:

A cikk címe akár lehetne az is, hogy Az új alaptörvény és a posztkommunista Köztársaság

A baloldali francia újság szerint az új alkotmány "szomorú fordulat a posztkommunista Magyarország történetében: ... a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök nem egyszerűen Magyarországra változtatja a Magyar Köztársaság nevét, hanem éppen akkor szakít a jogállam alapelveivel, amikor az Európai Unió soros elnöki tisztét tölti be".

1. A baloldali lap Magyarországot posztkommunistának tartja (nem egy nyugat európai szélsőjobboldali lap írta mindezt), jogilag és politikailag valójában Magyarország Alaptörvény által megerősített 1989-es Köztársaságára utal.

Az ellentmondás azonban a posztkommunista állam és a jogállamiság elve között feszül.

Mármint egy racionális ember biztosan nem várja el komolyan a jogállamiság érvényesülését egy posztkommunista országtól.

Talán azért várják el Magyarországtól, mert önként Európai Uniós tagország lett.

A lap kiemeli, hogy "az ideológiailag az amerikai Republikánus Párthoz közel álló konzervatív és nacionalista miniszterelnök és a +morális többséget+ képviselő jobboldal" új alaptörvénye "Istenhez, a Szent Koronához és a hazához folyamodik", és rögzíti, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre.

2. A posztkommunista Köztársaságnak amerikai republikáns jellegű miniszterelnöke van a lap szerint, ami önmagában is egy nagy ellentmondás lenne. Ha jobban elemzik az Alaptörvényt, akkor láthatnák, hogy a régi 1949. évi XX.-as törvényt gyakorlatilag elismerték Magyarország alkotmányosságának alapjaként, legalábbis ami az 1990-2012 közötti időszakot illeti és Orbán Viktor is kormányozta a sztálini alkotmány alapján Magyarországot (1998-2002, 2010-2012) , aki 20 éve még liberális vonalat képviselt a Köztársaságban, sőt 1992 szeptemberében a Liberális Internacionálé mainzi kongresszusán alelnökké választották.

Egy Sztálinhoz köthető alkotmány és az amerikai demokrácia azonban fényévekre van egymástól és ez az ellentmondás szinte szétfeszíti az írást.

2. A posztkommunista állam miniszterelnöke

A szöveg - mint a Libération írja - a határon túli magyarok szavazati jogának megadására is lehetőséget teremt, akik január 1-e óta már kaphatnak magyar útlevelet. "A Fidesz célja az, hogy megszerezze a külföldön élő magyarok szavazatait a következő választásokra" - idéz a lap egy meg nem nevezett ellenzéki képviselőt. "A kérdés növelheti a feszültségeket a szomszédos országokkal" - tette hozzá a cikk szerzője. Florence La Bruyere szerint azonban a "legsúlyosabb az állampolgárok törvény előtti egyenlősége elvének elvetése, amelyet pedig minden, Magyarország által is aláírt európai szerződés magába foglal". A szombati tüntetésen egy nyugdíjas tanár arról beszélt a tudósítónak, hogy míg a korábbi alkotmány alapján minden állampolgárnak joga volt a szociális biztonsághoz, addig az új szöveg alapján szerinte az állam arra fog törekedni, hogy azoknak biztosítson szociális biztonságot, akik a közösség számára hasznos tevékenységét folytatnak. A tüntető "Én hiszek Európában!" feliratú francia és magyar nyelvű táblával vett részt a megmozduláson, amellyel Orbán azon kijelentésre utalt, hogy "Mi nem hiszünk az Európai Unióban, mi Magyarországban hiszünk" - emlékeztetett a lap.

Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért elnevezésű Facebook-csoport megmozdulásán egy diák pedig azt hangsúlyozta a lap tudósítójának: "míg a francia alkotmány kimondja, hogy az állampolgároknak az állam által garantált jogaik vannak, addig Magyarországon ezentúl az államnak vannak jogai, és jaj azoknak az állampolgároknak, akik azokat nem tartják tiszteletben". A lap idézi az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös közleményét is, amely szerint az új alkotmány szakít azzal az alapelvvel, hogy az alapvető jogok az embert ember mivoltánál fogva illetik meg, s a jövőben az alapvető jogok korlátozásának alapjául szolgálhatnak olyan értékek, mint a lojalitás vagy a hűség - mutat rá a lap. Az elemzés úgy véli: "az új alaptörvény Orbán pártjának egyebek mellett befolyást biztosít a teljes intézményrendszerre azzal, hogy létrehoz egy olyan szervezetet, amely lehetővé teheti a Fidesz számára, hogy ha ellenzékbe kerül, egyfajta alkotmányos puccsot végrehajtva, visszatérjen a hatalomba". A Költségvetési Tanácsnak, amelynek tagjai több évig a miniszterelnökhöz közeli emberek, ugyanis korlátlan vétójoga lesz a parlament által elfogadott költségvetést illetően. És amennyiben az Országgyűlésnek nem sikerül a büdzsét elfogadnia, az Orbán Viktorhoz közel álló köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet - hívta fel a figyelmet a Libération. A lap megjegyzi, hogy a miniszterelnök a jelenlegi 1949-es alkotmányt "sztálinista csökevénynek" tartja, annak ellenére, hogy azt 1989 óta folyamatosan módosították annak érdekében, hogy megfeleljen egy európai uniós taghoz méltó demokratikus állam normáinak.

"Az új (alkotmány) sokkal rosszabb" - vélekedik a cikk szerzője. Idézi Halmai Gábor alkotmányjogászt, aki szerint az új alaptörvény az európai szerződések számos demokratikus elvét megsérti, s furcsa módon nagyon emlékeztet a kommunista állam alkotmányára. Véleménye szerint egy ilyen szöveggel Magyarországot soha nem vették volna fel az Európai Unióba. A lap szerint ezt gondolja a bírósági vezetők egy jelentős része is, akik az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása és a bírói függetlenség megszüntetése ellen tiltakoztak az új alkotmány kapcsán.

3. Ebben a részben a posztkommunista Köztársaság baloldalát támogatja a lap, akik valójában a kommunista diktatúra főemberei voltak, és most az emberi jogok nagy szószólói lettek. Vajon miért?

Mert a baloldal rájött, hogy a kapitalista világban pénz kell. Így az egykori kommunista erő valójában minden jogot megadna az embereknek, csakhogy győzzön és pénzhez jusson.

A kiváltságos élethez a kommunista diktatúrában az emberi jogoktól való megfosztás vezetett, most pedig a pénz.

És miközben a baloldali rendszer társadalmi támogatottsága miatt nem szabadult meg Magyarország az elmúlt 2 évtizedben posztkommunista államától, addig bátran hirdetik az emberi jogok érvényesülését a baloldali erők a győzelem és a vagyonszerzés reményében a sok évtizedes elnyomó politikájuk után.

A Libération úgy véli: „Orbán Viktor jól tudja, hogy az európai intézmények nem mernek majd szankciókat foganatosítani Magyarország ellen az alkotmány miatt. "A médiát érintő szájkosártörvény tesztként szolgált: a magyarországi és külföldi tiltakozások ellenére, az Európai Bizottság megelégedett néhány, olyan apróbb változtatással, amelyek semmit nem tompítottak a szöveg büntető jellegén" - írta a Libération.

Azért jól látható az írásból is, hogy a posztkommunista Köztársaságban az egykori kommunista erő sok évtizedes jogfosztó politikája után az emberi jogok nagy támogatójává vált. Persze csak azoknak a jogoknak a támogatója, amelyek összeegyeztethetőek a kommunisták részvételével létrehozott posztkommunista állam fennmaradásával.

És az elmúlt évtizedekben a társadalomba beleszocializált erővel és elnyomással történő problémamegoldást a jobboldal, pontosabban a szovjet Köztársaság jobboldalinak titulált politikai erői hívatottak érvényesíteni a magyar közéletben.

A jogfosztás fő felelősei végeredményben az 1989-es államot támogató magyar emberek lesznek az írás alapján.

A magyarországi média

Fontos és jelentős szavak a médiában

Nap mint nap sokan olvassák a különféle médiákat, de vajon az emberek megértik e azt amit leírnak a cikkekben.

Megértjük e a szavak jelentését és jelentőségét, amelyek egy politikai rendszer sorsát is befolyásolhatják.

1991 óta júniusban szóba kerül a szovjet csapatok távozása, amely meghatározó esemény volt Magyarország 20. századi történelmében.

De további jelentősége is lehet a dátumnak, hiszen akkor hozták létre azt a politikai berendezkedést hazánkban, amely a mai napig meghatározza az állam működését.

Vajon mi történt Magyarországon pontosan abban az időszakban?

1. Véget ért a.... megszállás (jóval a Kerekasztal tárgyalások után)

Húsz évvel ezelőtt, 1991 júniusában hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot. Ezzel véget ért az 1944-45 óta tartó megszállás. A kommunista világhatalom katonai erőit a Kádár-korban „ideiglenesen itt állomásozó” szovjet csapatokként emlegették - az „ideiglenesség” pedig 45-46 évig tartott. A kivonuláskor a szovjetek azért még egyszer megfricskázták a magyar delegációt: nem tették meg azt a szívességet nekünk, hogy az utolsó katona gyalog sétáljon ki az országból.

2. Csökkenése (vagyis jelen volt)

A kelet-európai rendszerváltásokról már 1989-91 környékén egyértelmű volt, hogy a Szovjetunió térségbeli szerepének csökkenésével jár együtt.

3. Orbán Viktor egyedül "megdöntötte" a Szovjetuniót ( az agonizáló Szovjetunió csapatainak a gazdaságilag becsődölt térségből történő 1991-es távozását követően fél év múlva már nem is létezett a kommunista nagyhatalom, nyilván a hidegháborús veresége következtében)

A szovjet csapatok Magyarországról való kivonását sokan összefüggésbe hozzák Nagy Imre 1989-es újratemetésével. Akkori beszédében a Fidesz nevében felszólaló Orbán Viktor vetette fel a szovjet csapatok kivonását...

Mindenesetre feltehetőleg ez a beszéd is hozzájárult ahhoz, hogy még abban az évben tárgyalások kezdődtek a csapatok kivonásáról, s az erről szóló megállapodást még a Németh-kormány idején kötötték meg. A Horn Gyula és Eduard Sevardnadze külügyminiszterek által 1990. március 10-én aláírt csapatkivonás egyezmény 1. cikke szerint a Szovjetunió a csapatok kivonását Magyarország területéről 1991. június 30-ig befejezi.

4. Magyarország ismét teljesen szuverén (és nem az 1990-es országgyűlési választások időpontjától)

(http://hvg.hu/tudomany/20110615_memento_szovjet_kivonulas_1991)

(Teljes cikk:

Szovjet kivonulás 1991-ben: az utolsó fricska Szerző: Szegő Iván Miklós

A kelet-európai rendszerváltásokról már 1989-91 környékén egyértelmű volt, hogy a Szovjetunió térségbeli szerepének csökkenésével jár együtt. Ezekben az években szűnt meg a keleti blokk Moszkvából irányított gazdasági együttműködése, a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), a szintén szovjetek dominálta katonai szervezet (Varsói Szerződés) és ezzel párhuzamosan vonták ki a szovjet csapatokat a kelet-európai, kelet-közép-európai országokból.

A folyamat Gorbacsov enyhülési politikájával, a glasznoszty (nyilvánosság) és a peresztrojka (átépítés) bevezetésével tetőzött be, ezzel ért véget a Brezsnyev-doktrína érája, amikor a Szovjetunió fenntartotta magának a jogot, hogy akár katonai erővel is beavatkozzon azokban a kelet-európai országokban, ahol neki nem tetsző folyamatok játszódnak le. (A Brezsnyev-doktrínát alkalmazták 1968-ban, Csehszlovákiában, a prágai tavasz leverésekor.)

Keskeny Ernő magyar diplomata, volt moszkvai nagykövet erről egy 2008-as tanulmányában, Az Antall-kormány keleti politikája című írásában így fogalmaz: „Belpolitikai vihart kavart Orbán Viktor 1989. június 16-án, Nagy Imre újratemetésén tett kijelentése, amelyben a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonását követelte. Akkor sok politikus felelőtlennek tartotta ezt a magatartást. Mindenesetre feltehetőleg ez a beszéd is hozzájárult ahhoz, hogy még abban az évben tárgyalások kezdődtek a csapatok kivonásáról, s az erről szóló megállapodást még a Németh-kormány idején kötötték meg. A Horn Gyula és Eduard Sevardnadze külügyminiszterek által 1990. március 10-én aláírt csapatkivonás egyezmény 1. cikke szerint a Szovjetunió a csapatok kivonását Magyarország területéről 1991. június 30-ig befejezi.”

Kivonulási dátumok

Maga a csapatkivonás végül valamivel rövidebb idő alatt zajlott le. Június 19-én elhagyta hazánkat az utolsó szovjet katona, ám a magyar politikusok gyakorlatilag június 13-án elbúcsúztatták a szovjeteket, az utolsó katonavonat pedig június 16-án távozott.

1991. június 14-én, pénteken a Népszabadság arról számolt be címoldalán fő- és felcímeiben, hogy „Magyarország visszanyerte teljes szuverenitását”, miután „Silov altábornagy elköszönt”. Az előző napon, vagyis június 13-án a szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka ugyanis búcsúlátogatást tett Antall József akkori magyar miniszterelnöknél és Göncz Árpád köztársasági elnöknél.

Elszámolási viták

Antall József ekkor azt mondta: ”A szovjet csapatok magyarországi kivonulása egyben a szovjet hadsereg erkölcsi megújhodását is jelenti. Az esemény, amellyel hazánk függetlenné válik, a Szovjetunió számára óriási presztízsnyereséget hoz a világpolitikában.” Silov bejelentette ekkor, hogy a tervezettnél előbb, tehát nem június 30-án, hanem 19-én fogja elhagyni – az utolsó szovjet katonaként – az országot.

Fotó: Pataky Zsolt

Más kérdés, hogy másnap egy tárgyalódelegáció vezetőjeként, visszaindult Budapestre. Silov már ekkor, június 13-án ugyanis „sajnálatosnak nevezte”, hogy a „pénzügyi elszámolás kérdésében még nem sikerült megegyezni, mindazonáltal bízik benne, hogy a június 30-i határidőig megoldódik a kérdés”.

Törékeny helyzet

Göncz Árpád köztársasági elnök így fogalmazott 1991. június 13-án: „Jelentős ez a mai nap. Mind a mi hazánk, mind az önök hazája számára, és joggal állíthatom – Európa számára is. Ez a nap, amikor őszinte baráti kézfogással búcsúzunk önöktől, a Magyarországon állomásozó szovjet haderők parancsnoki állományától, legénységétől és köszönetet mondunk azért, hogy a Szovjetunió kétoldalú megállapodás alapján saját lehatározásából csapatait kivonja Magyarországról, s ezzel helyreáll Magyarország szuverenitása. Hosszú folyamatba illeszkedik a mai nap, ebbe illeszkedett 1956, ebbe illeszkedett a berlini fal ledőlte, ezt jelzi Gorbacsov tevékenysége a Szovjetunióban.”

Antall József

Fotó: MTI

Jellemző, hogy mire Göncz kifejtette mindezt, a Szovjetunió megindult a végső bomlás, Gorbacsov pedig a teljes bukás útján: ezen a napon, június 13-án érkezett ugyanis a hír, hogy Borisz Jelcin nyerte meg az orosz elnökválasztást, már az első fordulóban. Ő lesz az, aki Gorbacsov után átveszi a hatalmat Moszkvában, ám pár hónappal később már nem a Szovjetunió, hanem Oroszország élén áll majd. (A Szovjetunió 1991 végén bomlik fel, és legfontosabb utódállamaként Oroszország veszi át világpolitikai meghatározó szerepét, vagy legalábbis megpróbálja ezt a szerepet betölteni.)

Hogy mennyire törékeny volt a szovjet helyzet ekkoriban, jól érzékelteti az MTI június 17-ei híre, amelyet másnap a Magyar Nemzet közölt: „Rigában hétfőre virradó éjszaka a Lettországban állomásozó szovjet ’feketesapkások’ feldúlták a főpályaudvar vámhivatalát. A vámhivatal parancsnokát rövid időre őrizetbe vették, majd szabadon engedték – jelentette a Baltia hírügynökség.” Vagyis a szovjet csapatkivonás szinte az utolsó pillanatokban fejeződött be Magyarországon (és Csehszlovákiában), a szétesőben lévő világbirodalom helyzete teljesen kiszámíthatatlan volt 1991 nyarán. A szituáció magában hordozta ugyanis egy konzervatív fordulat esélyét is Moszkvában. (Ez meg is történt, de a konzervatívok hamarosan, 1991 augusztusában bekövetkező puccsát Jelcin erélyes fellépése meghiúsította, a gyengülő Gorbacsov ezeket az eseményeket bénultan figyelte.)

Az utolsó vonat

Szerencsés volt tehát, hogy a szovjetek a vártnál kicsivel előbb távoztak Magyarországról: az utolsó szovjet katonavonatot 1991. június 14-én kezdték el megpakolni az úgynevezett ellátópont felszerelésével. Néhány lakókocsi, sátrak és technikai eszközök kerültek a szerelvényre. Ezek a felszerelések a Mándok és Tuzsér közötti erdőben, Záhony térségében lévő ellátóponton voltak addig. Az MTI június 16-ai, illetve a Magyar Nemzet június 17-ei beszámolója szerint június 16-án hagyta el az utolsó katonavonat hazánkat.

A MÁV akkori egymilliárdos bevételét valószínűleg nem a Rákosrendezőre költötték el

Fotó: Stiller Ákos

A csapatkivonásnak nemcsak Magyarország volt a nyertese: a MÁV 1990. március 12-étől csaknem 35 ezer vasúti kocsit, azaz másfél ezer szerelvényt indított a Szovjetunióba – derült ki a vasúttársaság záhonyi igazgatójának, Lőrincz Sándornak a Népszabadságban közölt nyilatkozatából. „Ez a MÁV-nak nem volt rossz üzlet, hiszen egymilliárd forint körüli árbevételt hozott” – jegyezte meg Lőrincz.

Még mindig az elszámolási vita

Kevésbé járt jól anyagilag Magyarország. A Silov által is emlegetett elszámolási vitáról június 17-én Keleti György ezredes, HM-szóvivő így nyilatkozott: „a szovjet követelés 48,2 milliárd forint. A magyar igény (amelyben a legnagyobb tétel a környezeti kár) ezt meghaladja.” Ez az összeg azonban hamarosan duplájára emelkedett, mert a magyarok százmilliárd forintot kértek a környezeti károk miatt. A szovjetek viszont a kivonulás napjaira időzítve közölték június 19. előtt, hogy ők is százmilliárdot akarnak.

Keleti György

Keskeny Ernő a már idézett, az Antall-kormányról szóló tanulmányában így foglalta össze a történteket: „Az orosz fél 60 milliárd forintos követeléssel állt elő a magyarországi ingatlanokért, amelyre a magyar fél válaszul 100 milliárd forintra becsülte a megtérítendő környezeti károkat. Végül az úgynevezett ’nulla-megoldásban’ sikerült megállapodni, amely szerint mindkét fél lemond a saját követeléséről. Az erről szóló egyezményt Jelcin elnök 1992-es budapesti látogatása során írták alá. A megállapodást két jegyzőkönyv egészítette ki. Az egyikben Magyarország vállalta, hogy 10 millió dollár értékben humanitárius gyógyszersegélyt nyújt Oroszországnak, míg a másik szerint Magyarország megvizsgálja annak lehetőségét, hogy részt tud-e venni a területéről kivont szovjet katonák lakásproblémáinak megoldásában.”

Az 1989-es "rendszerváltás" csak a "Szovjetunió szerepének térségbeli csökkenését jelentette" és nem a megszűnését, vagyis a kommunista nagyhatalom 1991-es eltűnésekor az 1989-es állam, valamint politikai rendszer is eltűnésre ítéltetett

http://hvg.hu/tudomany/20110615_memento_szovjet_kivonulas_1991

Az utolsó fricska

A szovjet csapatok kivonulása Silov altábornagy 1991. június 19-ei búcsújával fejeződött be. Záhonyba délután három óra előtt két fekete Volga gördült be a határpontra. A szovjet tábornok és Annus Antal altábornagy honvédelmi államtitkár egymás mellé álltak, és Silov rövid beszédet mondott. „A Szovjetunió teljes mértékben eleget tesz a tavalyi egyezményben aláírt megállapodásoknak, és a Magyarországon ideiglenesen állomásozott déli hadseregcsoport teljes személyi állományát, harci technikáját, fegyverzetét és minden eszközét kivonta hazánk területéről” – foglalta össze a korbeli tudósító a szovjet tábornok szavait.

Silov azonban ezzel nem fejezte be mondandóját. A Népszabadság szerint úgy vélte: „a magyar fél még nem teljesítette ezt az egyezséget, nem hatott oda, hogy a pénzügyi elszámolások befejeződhessenek. Ezeket a hiányosságokat június 30-ig pótolni kell. Ezután minden jót kívánt volt magyar partnereinek és az ország népének, s kifejezte reménységét, hogy a barátság a jövőben is megmarad. Végül katonásan elköszönt, és a szovjet oldalra hajtott.” A tudósító ehhez még hozzátette: „Elmaradt tehát a magyar fél szorgalmazta gyalogátkelés a határhídon, és a közös sajtótájékoztató ötletére is azt válaszolta Silov, hogy tartson sajtókonferenciát ki-ki a saját oldalán.”)