2024-05-02
9:10 AM
Magyar Királyság
| Honlap-menü |
|
| Belépés |
| Keresés |
| Naptár | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mentett bejegyzések |
| Barátaink: |
| Statisztika |
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |
A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1989-Máig)
1. Az új rendszer megalapozása
2. A szovjet csapatok távozása (1991)
3. Jogszabályi háttér
4. Gazdaság
5. Politika
6. 2012-ben
A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1989-Máig, létrehozva szovjet katonai megszállás alatt)
Az 1949. évi XX.-as tv. (sztálini alkotmány) 1989-es módosításával létrehozták az újabb Köztársaságot
Alaptörvény
http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A1100110.TV
1. Az új rendszer megalapozása
2. A szovjet csapatok távozása (1991)
3. Jogszabályi háttér
4. Gazdaság
5. Politika
6. 2012-ben
A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1989-Máig)
A harmadik köztársaság kikiáltása.
Kossuth tér, 1989. október 23. (http://www.polhist.hu/regi/koztars/index.php?fkod=0)
A 3. köztársaság kikiáltása
1. Az új rendszer megalapozása
- /A/ A 89-es Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások helyszíne, 1989. március 22-én volt az alakuló ülése Budapesten A harmadik magyar köztársaság Magyarország létrehozatala történt.
Kerekasztal Résztvevők:(május 2-án)
Bártfay Pál elnök Független Jogász Fórum
Boross Imre Független Kisgazdapárt
Faludi Sándor Független Kisgazdapárt
Furmann Imre Magyar Demokrata Fórum
Kónya László Magyar Néppárt
Kövér László Fiatal Demokraták Szövetsége
Magyar Bálint Szabad Demokraták Szövetsége
Mécs Imre Szabad Demokraták Szövetsége
Orbán Viktor Fiatal Demokraták Szövetsége
Orzó Katalin Független Jogász Fórum
Őry Csaba Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Prepeliczay István Független Kisgazdapárt
Richter Anna Független Jogász Fórum
Sándorfi György Független Jogász Fórum
Sólyom László Magyar Demokrata Fórum
Szabad György Magyar Demokrata Fórum
Tölgyessy Péter Szabad Demokraták Szövetsége
Varga Csaba Magyar Néppárt
Vigh Károly Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság
Zétényi Zsolt Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság
......
- /B/ Az utolsó állampárti parlament a sztálini típusú alkotmány (1949. évi XX. tv) egyik törvényi módosításával (1989. évi XXXI. tv) létrehozza az új politikai rendszert. (http://ec.europa.eu/information_society/policy/psi/docs/pdfs/implementation/hu_89tv31.pdf)
- /C/ 1989. november 26-án tartották a négyigenes népszavazást: "1989. szeptember 18-án véget értek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodás szerint még a tavaszi első szabad választások előtt, 1990. január 7-én megtartották volna a közvetlen elnökválasztást. Ezt az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elfogadta, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) nem, mert a közvetlen elnökválasztáson nagy valószínűséggel az akkor rendkívül népszerű Pozsgay Imre államminiszter, a népi baloldalhoz tartozó kommunista politikus győzött volna.
Az MSZMP és az MDF terveit keresztülhúzó népszavazás ötlete az SZDSZ vezetőitől eredt, ehhez csatlakozott három másik párt. A kérdéseket úgy fogalmazták meg, hogy az azokra adott „igen” válasz a kezdeményezők álláspontját tükrözze." (Wikipédia)
1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? (Igen szavazatával Ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnököt ne a nép, hanem az új Országgyűlés válassza meg. Nem szavazatával azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg.)
2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? (E kérdésben az Országgyűlés a pártokról szóló törvény elfogadásával úgy döntött, hogy a munkahelyeken ne működjenek pártok. Igen szavazatával az Országgyűlés döntését megerősíti, nem szavazatával a pártok munkahelyi működését támogatja.)
3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? (Az Országgyűlés októberi ülésszakán a társadalmi szervezetek és az MSZMP vagyonáról szóló tájékoztatót elfogadta. Igen szavazatával megerősíti az elszámoltatást, nem szavazatával elutasítja az elszámoltatást.)
4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? (Az Országgyűlés a Munkásőrséget októberben jogutód nélkül feloszlatta, a törvény végrehajtása megkezdődött. Igen szavazatával megerősíti az Országgyűlés döntését, nem szavazatával a Munkásőrség visszaállítása mellett foglal állást.)" (http://www.mult-kor.hu/20091126_husz_eve_volt_a_negyigenes_nepszavazas)
( A népszavazás megtartásakor a szovjet csapatok még az országban voltak és a politikai rendszerre vagy esetlegesen az államformára vonatkozó meghatározó kérdés vagy választási lehetőség nem hangzik el. A választási lehetőség csak a "haladni" vagy "maradni" között mozgott, miközben már a Szovjetunó menthetetlen volt.)
- /D/ Majd 1990 márciusában és áprilisában megtartják az első választásokat. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 65,11%, a másodikban 45,54% volt, ami az új rendszer támogatottságát is mutatja. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Jelenkori_magyarorsz%C3%A1gi_orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si_v%C3%A1laszt%C3%A1sok)
2. A szovjet csapatok távozása (1991)
A szovjet katonai megszállás 1991. június 19-ig tartott Magyarországon. A 21. évfordulója volt 2012-ben a távozásuknak.
( A Szovjetunió pár hónappal később szűnt meg.)
"Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk." (Magyarország alkotmánya/Alaptörvénye, 2012- )
3. Jogszabályi háttér
1949. évi XX. tv. ( Alkotmány 1949-2011)
- Melyet módosítottak 1989-ben egy törvénnyel. Ez az alkotmány 1949-ben a sztálini alkotmány mintájára született, augusztus 20-a ennek következtében az alkotmány ünnepévé vált. Az ún. "rendszerváltásra" és az alkotmány módosítására az 1987-ben kezdődő gazdasági válság elmélyülése adott leginkább okot.
- A módosítás miatt a Szovjetuniót is túlélő alaptörvény még az Európai Parlament ülésén is szóba került, hiszen ilyen alkotmány nem sok maradt a világban a 21. századra.
- A módosítás eredményeképpen tartották meg az 1990-es parlamenti választásokat és alakult ki Magyarország későbbi politikai berendezkedése is.
- 2010-ben ez alapján az alkotmány választották meg az 1989-ben létrehozott politikai rendszer 6. országgyűlését, amely új alkotmányt alkotott a régi helyett.
"A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a
szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való
békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés
– hazánk új Alkotmányának elfogadásáig –
Magyarország Alkotmányának szövegét a következők
szerint állapítja meg:
1. § Magyarország: köztársaság.
2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé,
amely a népszuverenitást választott képviselői
útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom
erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására,
illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel
szemben törvényes úton mindenki jogosult és
egyben köteles fellépni.
(2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában
és kinyilvánításában.
6.§ (4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának,
jólétének és biztonságának kiteljesedése
érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
35. § (1) A Kormány j) közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében
nemzetközi szerződéseket köt;
2011. évi CCIII. törvény
az országgyűlési képviselők választásáról
Az Országgyűlés
- alapozva Magyarország népképviseleten alapuló törvényhozási hagyományaira;
- garantálva, hogy hazánkban a közhatalom forrása a nép, amely hatalmát elsősorban választott képviselői útján, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson gyakorolja;
- biztosítva a választópolgárok jogát az általános és egyenlő választójoghoz, továbbá a közvetlen és titkos szavazáshoz;
- tekintettel arra, hogy a pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában;
3. Az országgyűlési képviselők száma
3. § (1) Az országgyűlési képviselők száma százkilencvenkilenc.
(2) Százhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, kilencvenhárom országgyűlési képviselőt országos listán választanak.
11. § Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós.
13. § Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
7. § Országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható.
5. § (1) Az egyéni választókerületben képviselőjelölt
a) párt jelöltjeként vagy
b) független jelöltként indulhat.
1. § E törvény alkalmazásában: párt: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján létrehozott és nyilvántartásba vett szervezet.
MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE
(2012- )
ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART
Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
1. A köztársasági elnök
A köztársasági elnök feladat- és hatáskörei
9. Cikk
(1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet
demokratikus működése felett.
(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.
(3) A köztársasági elnök
a) képviseli Magyarországot,
b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein,
c) törvényt kezdeményezhet,
d) országos népszavazást kezdeményezhet,
e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását,
valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját,
f) a különleges jogrendet érint döntéseket hoz,
g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését,
h) feloszlathatja az Országgyűlést,
i) az elfogadott törvényt alkotmányossági vizsgálatra megküldheti az Alkotmánybíróságnak, illetve megfontolására
visszaküldheti az Országgyűlésnek,
j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére,
k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét,
l) megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, valamint
m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
(4) A köztársasági elnök
a) az Országgyűlés vagy a Kormány felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelez hatályát,
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi
tanárokat,
d) megbízza az egyetemek rektorait,
e) kinevezi és ellépteti a tábornokokat,
f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami
kitüntetések viselését,
g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben, valamint
i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben.
(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány
tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntést a Kormány
tagjának ellenjegyzéséhez kötheti.
(6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek
hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát
eredményezné.
(7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha ez az Alkotmány értékrendjét
sértené..........
2. "Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét. "
2012 Magyarország:
- 1. 1949. évi XX. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA többször módosítva (1949-2011)
- 2. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (1978- )
- 3. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (1959- )
- 4. 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól (1957-2005)
- 5. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról stb.
- 1949. évi XX. A magyar népköztársaság alkotmánya
10. § (1) A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés gyakorolja a népszuverénitásból folyó összes jogokat, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyűlés:
a) törvényeket alkot
- Az új alaptörvény hatályba lépése óta vitás kérdés, hogy vajon véget ért-e a harmadik köztársaság és lehet-e negyedik köztársaságról beszélni. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Harmadik_magyar_k%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g)
4. Gazdaság
- Ezek az 1988-ban, illetve 1989-ben elfogadott törvények (a külföldi befektetéseket védő 1988. évi XXIV. tv., az 1988. évi VI., ún. társasági tv., az 1989. évi XIII., ún. átalakulási tv.) valóban megteremtették a polgári átalakulás egyik legfontosabb feltételét, hiszen legitimálták a magánvállalkozásokat és nem korlátozták a külföldi befektetéseket. Ugyanakkor az állami vagyon védelméről nem intézkedtek, velük párhuzamosan vagyonvédelmi és privatizációs törvény nem született. Így lehetővé tették az állami vagyon jórészt ellenérték kifizetése nélküli magánkézbe kerülését. A törvények végrehajtásához nélkülözhetetlen infrastrukturális feltételek hiányában csak nagy csúszásokkal tudták a tömegesen jelentkező ügyeket lezárni, nem voltak megfelelő számban tapasztalt auditorok, társasági jogászok, hiányzott a vagyonértékeléshez is nélkülözhetetlen modern számviteli törvény stb., általában sok hiba, visszaélés, törvényszegés, gyanús eset fordult elő.
- A spontán privatizációnak ezt a szakaszát az apport-privatizáció jellemzi. Az apport-privatizációban részt vevő állami vállalatok nem alakultak át társasággá, hanem vagyonuk egy részét, üzemeiket, vagyontárgyaikat, pénzügyi forrásaikat gazdasági társaságokba – részvénytársaságokba, korlátolt felelősségű társaságokba (hazai vagy vegyes vállalatokba) – vitték, s ezek a vagyonok a társaságok tulajdonába mentek át. A természetbeni vagyontárgyak helyébe az állami vállalatnál kft.-üzletrészek, részvények, a társaságok által kibocsátott kötvények kerültek. (http://mek.niif.hu/02100/02185/html/394.htm)
- Magyarország és az IMF: Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Valuta-alapnak. Az IMF alapokmányának a kihirdetésére 1982. évi 6. törvényerejű rendeletben került sor (Magyar Közlöny, 1982. május 10., 1982. évi 26. szám, 436-470.). Az IMF az elmúlt harminc év alatt több alkalommal is nyújtott hazánknak hitelt. 1996-ig összesen kilenc alka-lommal történt hitelfelvétel. Ezek közé tartozott az 1996. március 4-én létrejött készenléti hitelmegállapodás is.
- A 2008-as globális pénzügyi válság nyomán Magyarország ismét IMF hitelfelvételre szorult. Az előzőekhez hasonlóan ez is egy készenléti típusú hitel volt. Ennek a 16,2 milliárd USD-ről szóló, 23 hónap futamidejű hitelmegállapodásnak a megkötésére 2008. november 6-án került sor.
- A 2012-es gazdasági körülmények között Magyarország vagy ismét egy készenléti típusú hitelt (SBA), vagy pedig egy elővigyázatossági hitelt vehetne fel (PCL). Az ország számára természetesen a PCL jóval kedvezőbb feltételeket jelentene, tekintve azonban, hogy ez utóbbit az IMF kizárólag stabil gazdasági alapokkal rendelkező tagországoknak nyújtja, ezért jóval nagyobb az esélye egy újabb készenléti típusú hitelmegállapodás létrejöttének. Ebbe az irányban mutatnak a Valutaalap munkatársai által tett nyilatkozatok is." (http://www.mta-ius.hu/iranytu/7_bodzasi_balazs.pdf)
5. Politika
- 1999. december 21-én az Országgyűlés elfogadta a Szent Koronáról szóló 2000. évi. I. törvényt, melynek értelmében a Szent Koronát 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába szállították át. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Korona)
( A mai napig ott van...)
- 2002 " Április 13-ÁN, szombaton több százezer ember ment el a Kossuth térre a Fidesz választási rendezvényére. A választási gyűlésre az ország számos pontjáról és a határon túlról is hatalmas tömeg gyűlt össze. Számos neves közéleti személyiség, olimpiai bajnok, zenész, színész is részt vett a nagygyűlésen. Orbán Viktor miniszterelnök beszéde elején összegezte, miért nem tudta a Fidesz megnyerni a választások első fordulóját. Szerinte sok kiábrándult kisgazda szavazó nem ment el szavazni, mert az FKGP szétesett és az ellenzékiek egy fasizálódó ország rémképével ijesztgették az embereket, és sokan ezek a rémképek ellen szavaztak. Orbán Viktor beszéde második felében az MSZP- és a Fidesz-kormány tettei közti különbségekről beszélt." http://hirszerzo.hu/hirek/2002/4/17/1539_fidesz_nagygyules_a_kossuth_teren
- Előzmény:"Olyan dolgokat szeretnék mondani, amelyeket csak nyugodtan, csak higgadtan és csak nagyon komolyan szabad mondani. Először is mielőtt a mondandóm velejére térnék, természetesen én is hadd tegyek eleget annak a kötelezettségnek, hogy megköszönjem mindenkinek itt Budapesten, itt Budán és az egész hazában, akik vasárnap úgy döntöttek, hogy a polgári összefogást, és a polgári összefogás által képviselt polgári Magyarország jövőjét támogatják. Szeretném mindannyiunk nevében, Magyarország minden polgári Magyarországot támogató polgárának megköszönni a HITET, a REMÉNYT és a SZERETETET, amelyet az elmúlt hetekben kaptunk......Engedjék meg nekem, engedjétek meg nekem, hogy először is azt a gondolatot kell mindenhova eljuttatnunk, hogy Magyarország minden polgára tudhassa, hogy VESZÉLYBE KERÜLT minden, amiért az elmúlt négy évben keményen megdolgoztunk......Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim! Mit tehetünk, ha nem akarjuk, hogy mindez bekövetkezzék? Az első dolog, amit tennünk kell, hogy eresszük le a vállunkat, mint egy testnevelés órán, és fújjuk ki a használt levegőt. Ez a legfontosabb. Utána vegyünk egy friss és mély lélegzetet! Majd ezek után gondoljuk át ismét, hogy mi az, ami igazán fontos dolog az életünkben. Mert ahhoz, hogy HARCOLNI TUDJUNK, ahhoz tudnunk kell, hogy mi az, ami nekünk igazán fontos az életben.....Tehát az egész országban ezt kell sokszor megismételnünk, így, ahogy tettük, hogy az egész országban hallatszódjék az, hogy az, ami ma este itt elkezdődött, az szombaton délután 3 órakor a Kossuth téren folytatódik.
6. 2012-ben a Kossuth téren
- Történhetett volna politikai rendszerváltás a Nagygyűlésnek köszönhetően?- Szakítani kellett volna a Kerekasztal megállapodással és az alkotmánnyal (1949. évi XX.) egy már szuverén Magyarországon 2012-ben.
- A Kisgazdapárt ismét kiesett a Parlamentből, így az öt párt egyike megszűnt parlamenti tényező lenni 2002-ben. (2012-ben a rendszeralapító öt pártból csak két párt tagja a Parlamentnek!!!!)
- A Fidesz, mint a legtöbb szavazatot szerzett párt a megállapodás felülvizsgálatát kezdeményezhette volna a megváltozott körülmények miatt. Ehelyett kitartott a megállapodás mellett és 8 év múlva egy gazdaságilag mélypontra süllyedt ország vezetését vette vissza és alkotott új alkotmányt (2012) a 89-es rendszernek és Köztársaságnak, mely lényegében csupán deklarálja az azt megelőző 20 év alatt létrejött belpolitikai viszonyokat.
- A Nagygyűlésen, ahol több párt szimpatizánsa is képviseltette magát, még számtalan esemény idézhetett volna elő változást okkal és azt követően is: a D-209-es botránytól az Öszödi beszéden át nem egy alkalommal eljöhetett volna az, amit sokan talán joggal hiányolnak Magyarországon az elmúlt húsz évben. A rendszerváltás...
Orbán Viktor az 1989-es Köztársaság miniszterelnöke és legismertebb politikusa Magyarországon és külföldön egyaránt
Az 1949. évi sztálini alkotmány 1989. évi XXXI. törvénnyel történő módosításával hozták létre a máig meglévő Köztársaságot.
Az államadósság drasztikus növekedése 1990 óta....1 ezer milliárd forintról 21 ezer milliárd forintra nőtt...
Az Európai Uniós mérce szerint a sztálini alkotmány módosításával létrehozott 1989-es állam már nem létezhetne, és a politikusa sem politizálhatnának Magyarországon, ahogy a sztálini alkotmányt is hatályon kívül kellett helyezni.
Az 1989-es Köztársaság politikusai is tudják, hogy ilyen helyzetben a magyar társadalom kötelezettsége is a sztálini alkotmányhoz köthető állam felszámolása, ha ők önként nem távoznak a politikai hatalomból.
A tananyag alapján jól látható, hogy a köztársasági államformát és Köztársaságot deklaráló 1946. évi I. tv.-t az 1949. évi XX.-as tv., vagyis a sztálini alkotmány 1989-es módosítása, majd az Alaptörvény követte a Köztársaság jogtörténetében.
(Ádám Beáta Magdolna)