Ha a Köztársaság elbukott volna 1991 óta, akkor ma magyar szemszögből lehetne elemezni hivatalosan és tananyagszerűen az 1945 utáni időszak történelmét és jogi nyelvét.

Az alapok megértéséhez szükséges lefektetni, hogy Magyarország egy ország és lakosságának többsége magyar.

A történelem folyamán az ország területén több állam lett kialakítva (ez sok más országban nem így történt), amelyek eltérő államberendezkedéssel rendelkeztek. Első ismert állam a Fejedelemség volt.

Az évszázadokon át létező Magyar Királyság egy állam, a Habsburg vezetésű Magyar Királyság elnémetesítendő tartományként egy jogfosztott változata Habsburg örökösödési alkotmánnyal ennek az államnak.

Gyökeresen új államot építettek ki 1918 és 1919 között, 1945 után, majd 1989-től a Köztársasággal.

Az 1920-ban a trianoni béketárgyalások során nemzetközileg elismert Magyar Királyság történelmi felfogásával a Habsburgok előtti magyar vezetésű Magyar Királyság folytatásának számított, csak korszerűbb "kiadásban".

Jogi téren ugyanakkor a vagyoni viszonyok stabilizálása miatt a jogfolytonosság talajára helyezkedett, de nem teljes mértékben a Habsburgok irányítása alatt álló Magyar Királysággal, hiszen a Habsburg ház örökösödését szabályozó Pragmatica Sanctiot hivatalosan is hatályon kívül helyezték 1921-ben.

Az eltérő államok más joganyaggal és államszervezettel rendelkeztek, még ha át is vettek intézményeket a korábbi államoktól.

A legradikálisabb váltás a Köztársasággal történt 1945 után, hiszen a korábban létező jogszabályokat teljes egészében hatályon kívül helyezte (1-2 nemzetközi szerződés kivételével), a történelmi államberendezkedést felszámolta és egy nemzetidegen államszervezetet honosított meg, amelyet a kommunista diktatúra évtizedei még inkább elidegenülté tette, annak ellenére, hogy az állam bármibe beleavatkozhatott. A magyar jog hatályon kívül helyezését követően a szocialista jog került bevezetésre, amelynek nyelvezet és fogalmazásmódja mutatja meg leginkább a rendszer idegen jellegét.

Ezt az idegen és a kezdetektől elavult államot próbálták meg korszerűsíteni 1989-től és valamennyi magyar elemet is belecsempészni, hogy ne teljesen idegen jelleget is mutasson.

Ez a próbálkozás megtévesztő is lehet, hiszen azt az érzetet kelti, hogy ez valamennyire magyar állam. Jogilag és történelmileg azonban ez nem igaz.

Pár példa ennek a bizonyítására.

A magyar jogi nyelv jellemzői a Magyar Királyságban

Emberi, közérthető és fogalmazásában a magyar gondolkodást adja vissza. A realista igazság szép nyelvezettel.

3. § A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben javaslatot tegyen. (1921. évi XLVII. tc.)

(1)

4. § A törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolja.

5. § A végrehajtó hatalmat a kormányzói tiszt betöltéséig egyedül a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium gyakorolja.

7. § A bírói hatalmat a törvény értelmében szervezett bíróságok a törvényhozás további rendelkezéséig a magyar állam nevében gyakorolják. (1920. évi I. tv.)

(2)

1. § A nemzetgyűlés jóváhagyja a kormánynak ama rendeleteit, amelyek alapján a nemzetgyűlés összegyűlt.

2. § A nemzetgyűlés a magyar állami szuverénitás törvényes képviseletének nyilvánítja magát, amely alkotmányunk értelmében az államhatalom gyakorlásának további módját is jogosult rendezni.

3. § A nemzetgyűlés tagjainak ugyanazt a mentelmi jogot biztosítja, amely az eddigi jogszabályok szerint az országgyűlés tagjait megilleti.

(1920. évi I. tc. az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről)

(3)

8. § Az ország védelmére s a belső rend és biztonság fenntartásában való közreműködésre nemzeti hadsereg állíttatik fel, mely a magyar alkotmányra esküt tesz. (1920. évi I. tv.)

A szocialista jogi nyelv a Köztársaságokban

Monoton, mechanikus, távolságtartó. Nagyon sok az elvont jogi fogalom és a dogmatikus jelleg uralja a jogszabályokat.

A) Cikk HAZÁNK neve Magyarország.
B) Cikk (2) Magyarország államformája köztársaság. (Alaptörvény)

(1)

C.) Cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

1. Cikk (1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.

15. Cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős.

25.Cikk (1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. (Alaptörvény)

(2)

(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

(2) Magyarország államformája köztársaság.

(3) A közhatalom forrása a nép.

(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. (Alaptörvény)

(3)

C.) Cikk

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.(Alaptörvény)