Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója egy darabokra szabdalt ország vezetését elvállalva lett a két világháború közötti magyar politika alakítója a majdnem négy évszázad után ismét szuverénné vált országban. Egy többségében alacsonyan iskolázott lakosságot vett át, melynek nagy része évszázadokon át választójogban nem részesült és a földek elsősorban egy szűk társadalmi réteg kezén voltak. Stratégiai városok vesztek el a vesztes első világháború következtében és a békediktátum megannyi elvárásának kellett eleget tenni rövid időn belül. Pár év és Magyarországot is elérte a világgazdasági válság. Nem volt egy könnyű időszak, de mégis sikerült talpon maradni....Hogy miért? Biztos, hogy nem egy embernek tulajdonítható minden eredmény, de sok évtized után ki tudja, hogy kik is voltak Horthy rendszer legkiemelkedőbb politikusai? Milyen volt az államigazgatási és közhivatalnoki rétege a kornak? Hogyan épült fel az akkori állam, azaz a király nélküli királyság? Miért nem választottak magyar uralkodót több mint húsz év alatt? Számtalan olyan kérdés merül fel a korral kapcsolatban, amely történelmi okokból ma ismét aktuálissá válhat és talán meghatározóvá is.

1. Előzmények

2. A politikai rendszert megalapozó jogszabályok

3. Rendfenntartás

4. Pártok

5. A második világháború, a bécsi döntések és a zsidótörvények

6. Habsburg Ottó

7. Az ászok

8. A politikai rendszer vége

9. A korról a kor szemével

10. 2012-ben

11. A háború előtti Magyar Királyság folytatásával 1 nap leforgása alatt a Köztársaság felszámolása 2015-16 folyamán a Parlament épületében

1. Előzmények

Trianon

"Az eltávozó év még visszafordítja irtózatos arcát. Széttépett ország, mozaikra tört társadalom és megmondhatatlan nyomorúság szörnyű víziója van szemeiben. Szegény magyarság, ki tudná elmondani szenvedéseidet? Mi volt az első rugó, hol rejlik a végzetes hiba, mi a magyarázó oka ennek a mérhetetlen tragédiának?" (Szabó Dezső: Egységet!, 1921.01.01.)

Turócszentmárton, 1910-ben 4113 lakosából 2720 szlovák, 934 magyar és 392 német volt. 1918. október 30-án itt mondta ki a szlovák nemzeti tanács a Csehszlovákiához való csatlakozást. (wikipedia)

A történeti alkotmánnyal rendelkező állam

A román megszállás alatt alakult koalíciós kormánynak tett ígéret sajnos az általános választójog és más ma már alapvető alkotmányos jogok hiányában nem teljesült ki maradéktalanul a való életben. Az új rendszer jogszabályokkal történő létrehozatala majd a későbbiekben történik, egy már szuverén Magyarországon, a román csapatok távozása után. Így a koalíciós kormánynak a román katonai megszállás alatt történő létrejövetele a rendszer szempontjából nem meghatározó.

A párizsi békekonferencia küldöttjének, Sir George Clerknek budapesti működése nyomán folyamatosan kezdett körvonalazódni a leginkább működőképes politika iránya. Amikor a román katonák november közepére végre ELHAGYTÁK Magyarország fővárosát, Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg elit alakulatainak élén BEVONULT Budapestre.

Az ellenforradalmi kormány azonban feltételekhez kötötte a bevonulás lehetőségét, Horthy pedig — engedve a reá nehezedő politikai nyomásnak — írásos kötelezvényt adott a politikai pártoknak. Ebben ígéretet tett arra, hogy nem vezet be katonai diktatúrát, hanem elismeri az új koalíciós kormányt és aláveti magát az alkotmányos hatalomnak. (http://tortenelemportal.hu/2009/11/horthy-bevonulasa-budapestre)

Restaurációs kísérletek megakadályozása

A Budapestre történő bevonulás és a leendő rendszer létrehozatala a megváltozott körülmények között mégsem zajlott zökkenőmentesen.

"Horthy Miklós emlékirataiból is kitűnik, hogy a kormányzó tisztában volt vele: a kisantant-országok csak a háborús indokra vártak, hogy lerohanják Magyarországot, amennyiben a restaurációs kísérlet sikerül. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Románia már mozgósított, a Magyarország elleni közös támadást előkészítő cseh Edvard Beneš pedig körtáviratban jelentette ki: „A volt uralkodó jelenléte magyar földön casus belli.” (mno)

1921. március 26-án 23 órakor Károly váratlanul megjelent gróf Mikes János püspöknél a szombathelyi püspöki palotában. Inkognitóban, vonattal érkezett Svájcból. Kijelentette, hogy csak amíg Magyarország köztársaság volt, ő addig viselkedett lemondott ur

alkodóként, mivel azonban hazánk 1920. február 27-én visszaállította a királyságot, mint törvényesen megkoronázott magyar király elfoglalni óhajtja trónját.

Itt Horthy a király értésére adta, hogy a győztes hatalmak nem engedélyezik a visszatérését. A király válaszul emlékeztette hűségfogadalmára, amelyet akkor tett, amikor utoljára találkoztak a Burgban....

„Felségednek azonban azt is figyelembe kell vennie – folytattam – hogy abban a pillanatban, mihelyt a hatalmat átadom, a szomszédos államok jól felfegyverzett hadseregei azonnal átlépik határunkat. Mi semmit sem állíthatunk velük szembe” – olvashatjuk Horthy emlékiratában..........A nemzetgyűlés Bethlen István miniszterelnök indítványára 1921. november 6-án mondta ki hivatalosan a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását. A Habsburg-kérdés ekkor tehát végleg lekerült a napirendről, viszont nyitva maradt a probléma, hogy majd egyszer ki legyen a király.

(http://mno.hu/riport/istvan-se-lett-volna-kiraly-video-1073787)

Fehér terror

A fehér terrort, mint a korábbi vörös terror következményét Horthy Miklós a második világháború után kiadott emlékiratában sem tagadta. Egyben elismerte, hogy az ő fellépését megelőzően, már a vörös terror idején alakultak annak leküzdésére szabad csapatok.

" Semmi okom sincs rá, hogy szépítgessem azokat az igazságtalanságokat és kegyetlenkedéseket, amelyek valóban megtörténtek abban az időben, amikor csak acélseprű tisztíthatta meg az országot.......Egyik legfontosabb feladatomnak tartottam, hogy a vörösterror leküzdésére Magyarországon önként alakult szabadcsapatokat feloszlassam, vagy tagjaikból fegyelmezett egységeket szervezzek az új hadseregben. Egyetlen törvénytelen tett elkövetésére sem adott parancsot a fővezérség." (Barta Róbert: Horthy, Rubicon)

2. A politikai rendszert megalapozó jogszabályok (az állam itt a trianoni béketárgyalások során nemzetközileg elismert Magyar Királyság) ld. Joganyag II.

http://1000ev.hu/index.php?a=3&param=7416

3. Rendfenntartás

A rendőrség rendfenntartásban betöltött szerepe - a dualista időszakhoz képest - nem változott. Továbbra is a városokra terjedt ki a magyar rendőrség ellenőrzése, vidéken pedig a csendőrség tartotta fenn a rendet. A rendőrségeket azonban kivették az önkormányzatok kompetenciájából, és a központi kormányzat érdekeltségébe helyezték.

A magyarországi rendőrségeket az 1919. október 1-jén kihirdetett 5047. ME-rendelettel államosították. A megvalósítás 1919 novemberétől 1921 augusztusáig tartott. Az államosítást követően a magyar rendőrségeket közvetlenül a kormány felügyelte és irányította a Belügyminisztériumon keresztül.

http://www.rubicon.hu/megrendelheto/termek_cikkek/paradi_jozsef_rendorseg_a_horthy_korban/1/1/0

A Tanácsköztársaság megdöntését követően a Magyar Királyságban felerősödött az állam és a társadalom önvédelmi reflexe az államhatalmat egy kitüntetett osztály érdekében kisajátítani kívánó kezdeményezésekkel szemben. A trianoni békediktátum, az ellenséges kisantant szövetség is arra sarkallta az ország vezetőit, hogy a központi kompetenciákat növeljék, ezen belül a rendvédelmi szervezeteket erősítsék.

Parádi József: Rendőrség a Horthy-korban

www.rubicon.hu

4. Pártok

Magyarországi Szociáldemokrata Párt : "Az MSZDP 1922-ben indult először a parlamenti választásokon, ahol 17%-kal a második legerősebb párt lett, a Nemzetgyűlésben 25 mandátumot szerzett. Ezt az eredményét, részben a választójogi szabályok folyamatos változtatgatása miatt is, megismételni nem tudta, de egészen 1944-ig parlamenti tényező volt a korszakban."

Országos Kisgazda- és Földműves Párt : Az OKGFP a bethleni konszolidáció jegyében, annak egyik lépéseként 1922. február 2-án egyesült a Bethlen István szellemi vezérlete alatt álló Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával (KNEP) Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt néven. A bonyolult neve miatt inkább csak Egységes Párt néven emlegetett szervezet megnyerte az 1922-es választásokat és az azt követő összes többit is, így egészen a nyilas hatalomátvételig (1944. október) hatalmon maradt, igaz ezalatt kétszer is nevet változtatott. (wikipedia)

Nemzeti Szabadelvű Párt :, majd 1935-től Polgári Szabadságpárt egy magyarországi polgári liberális párt volt a két világháború között. Az 1935-ös választásokra az NSZP felvette a Polgári Szabadságpárt (PSZ) nevet, mondván az jobban kifejezi a párt érték- és nézetrendszerét. Egyúttal sikerült közös listát állítani az NDPP-vel Szabadelvű és Demokratikus Ellenzék (SZDE) néven. Az SZDE jelölésében bejutott hét képviselőből öt volt szabadságpárti.

Az 1939-es választásokon már a Polgári Szabadságpárt volt az egyetlen liberális párt, mivel a Vázsonyi János vezette Nemzeti Demokrata Párt a zsidótörvények elleni tiltakozásul távolmaradt a szavazástól. A PSZ ezúttal is öt mandátumhoz jutott, mint 1931-ben, vagy 1935-ben, azonban az első bécsi döntés egyik folyományaként a parlament 245-ről 260 fősre duzzadt, így mandátumaik száma ugyan nem, de parlamenti aránya csökkent.

A párt Rassay vezetésével mindvégig ellenállt a jobboldali és a baloldali radikalizálódásnak is. 1943-ban Rassay részt vett a „kiugrási kabinet” előkészítésében az addig általa egyaránt bírált szocdemekkel, legitimistákkal, illetve Bethlennel. Ez, illetve a radikalizálódás elutasítása vezettek ahhoz, hogy Gratz Gusztávval és Peyer Károllyal együtt tartóztatta le a Gestapo Magyarország német megszállása után (1944), majd a Mauthauseni koncentrációs táborba deportálta. A szabadságpárt a háború végére szétszéledt. Rassay ugyan visszatért, de pártját nem szervezte, később pedig már nem szervezhette újra.

Független Kisgazda Párt :A Bethlen politikáját már kevésbé illetve nem támogató kisgazdák egy új pártot kívántak létrehozni. 1930. október 12-én, Békésen megalakult a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, melynek elnökévé Szijj Bálintot, alelnökévé Tildy Zoltánt , országos főtitkárrá pedig Nagy Ferencet választották. Ez év decemberében egyesültek az Agrárpárttal és így jött létre a Független Kisgazda Földműves és Polgári Agrárpárt, melynek elnökévé Gaál Gasztont, az Agrárpárt elnökét választották. 1931-ben Horthy kormányzó feloszlatta az országgyűlést és választást tűzött ki, amelyen a párt 10 mandátumot szerzett. Gaál Gaszton halála után Eckhardt Tibor lett az elnök. A II. világháború közeledtével Horthy és Teleki Pál miniszterelnök nyomására az USA-ba utazott, hogy kapcsolatokat építsen, de nem tért vissza. A másik kisgazda vezetőt, Bajcsy-Zsilinszky Endrét a nyilasok 1944. november 23-én illegális ellenállás-szervezés gyanújával letartózattak, és december 24-én kivégeztek. A párt megbízott, majd ügyvezető elnöke Eckhardt távozása után Tildy Zoltán lett. Miután a németek 1944. március 19-én megszálták az országot a belügyminiszter március-28.-án feloszlatta a pártot. (wikipedia)....A másik kisgazda vezetőt, Bajcsy-Zsilinszky Endrét a nyilasok 1944. november 23-én illegális ellenállás-szervezés gyanújával letartózatták, és december 24-én kivégeztek. (wikipedia)

5. A második világháború, a bécsi döntések és a zsidó törvények

A bécsi döntések következtében Magyarország az I. világháború után elcsatolt területek egy részét ismét magáénak mondhatta.

Talán ez is erősítette, hogy a második világháborúban Németország mellett léptünk be a világháborúba. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a területek visszakapása és a német szövetség mellett csak 1944. márciusától került német megszállás alá Magyarország, ami az európai országok viszonylatában majdhogynem egyedülálló politikai teljesítmény volt. A magyar felfogás a zsidó törvények meghozatalát olyannak tekinti, mint a 2. magyar hadsereg felállítása követelésének a teljesítését. Egy súlyosabb következmény elkerülését, egy korábbi német megszállás elkerülését.
A jelen kor felfogása más országok sorsát nem figyelembe véve, talán a legigazságtalanabbul viszonyul ezekhez az évekhez.
A Völkischer Beobachter című náci lap kárörvendően írta, hogy "senki sem akarja befogadni őket". Hitler pedig kijelentette: "Szégyenletes látványt nyújt, ahogyan az egész demokratikus világ csöpög a szegény, meggyötört zsidók iránt szimpátiától, de kérlelhetetlen és kemény szívű marad, amikor segíteni kellene rajtuk..."
Ausztria megszállását és az Eviani Konferenciát követően Hitler egyre gátlástalanabbá vált, és a világ gyakorlatilag hagyta, hogy azt tegyen, amit akar. Németországban folytatódtak az erőszakosságok, a kényszermunka-táborok megteltek foglyokkal. 1938. októberében Hitler bevonult Csehszlovákiába és Evian után négy hónapra sor került a Kristallnacht-ra.
A demokratikus világ országai azonban elsőbbséget adtak a Hitlerrel való egyezkedésnek a zsidók tényleges megsegítése helyett. Számos konfliktus osztotta meg a zsidó közösséget is. A zsidók nem voltak képesek megvédeni magukat, miután egyes vezetőik vonakodtak attól, hogy határozottan kiálljanak értük - tartva az antiszemita hangulat felerősödésétől.
A kormányok attól tartottak, hogy zsidó menekültek tömeges érkezése egy olyan időszakban, amikor nagy a munkanélküliség, ugyancsak erősítené a zsidó-ellenes közhangulatot.

Jellemző a hivatalos politika óvatosságára, hogy például az eviani értekezleten egyetlen egyszer sem ejtették ki a zsidó vagy a Németország szavakat. (http://hu.metapedia.org/wiki/Zsid%C3%B3k_N%C3%A9metorsz%C3%A1gban)

Hitler Magyarországról

" A nemzetszocializmust még Magyarországra se lehet exportálni. Széles tömegeiben a magyar nép épp olyan lusta, mint az orosz: a sztyeppék szülötte lovas."

Edmund Veesenmayer Magyarországról

" A jelenlegi magyar kormánypolitika és propaganda olyan alakot öltött, amely a birodalom állandó, burkolt provokációját mutatja. Ha erre válaszunk elmarad, azt magyar és ellenséges részről is a gyengeség jelének tekintik, és az annak megfelelően hatna a ránk nézve egyébként hasznos elemekre is. A megfelelő következményekkel járó, aktív birodalmi politika semmilyen szempontból sem jelent veszélyt a birodalom bármiféle későbbi politikájára, mert Magyarország NEMZETTÉ VÁLÁSA MÉG KEZDETI ÁLLAPOTBAN VAN, és még évtizedekig tarthat, míg az érettség bizonyos fokát eléri. (1943)

Horthy Miklós véleménye a németekről

" Mi elismertük a németek katonai, gazdasági és tudományos teljesítményeit, de őket magukat is alaposan ismertük, s ezért óvakodtunk attól, hogy túlságosan szoros és bensőséges kapcsolatba kerüljünk velük."

"Szívem mélyéből ellenszenvesnek találtam a nemzetszocializmus úgynevezett -világnézetét- és a hitleri módszereket. Az ebből származó ellentét még jobban kiélesedett, amikor a nácik eszmevilága a magyar belpolitikában is követőkre talált, és olyan pártok alapítására vezetett, amelyek a magyar belpolitika hagyományos keretet megbontották."

6. Habsburg Ottó

Édesapja 1921-ben kétszer is megpróbált visszatérni a magyar trónra. A sikertelenség oka Habsburg Ottó szerint az volt, hogy Horthy Miklós, akiben előtte leginkább megbíztak, szembefordult Károllyal.....Arra a kérdésre, hogy mi volt az oka annak, hogy épp hazájában nem szimpatizáltak vele annyira (1966-ig be sem utazhatott az országba), ő sem tudott választ adni. "Már sokan megkérdeztek arról, miért van ez így. Nem tudom. Nem vagyok pszichiáter. De ha az lennék, azt mondanám, a komplexusok miatt"- hangzott a válasz......10 éves volt, amikor édesapja Madeira szigetén meghalt. Apját 1921. decemberében "deportálták" Madeirára, ők gyerekek 1922. januárjában érkeztek a szigetre. Az édesapja így, a haláláig (1922.április 1.) hátralévő néhány hónapot gyermekei társaságában tölthette. A Károly király halálos ágyánál töltött időkből édesanyja szavai csengenek vissza: neki kell átvennie apja feladatait......Elmondta, hogy a két világháború között kapcsolatokat ápolt német ellenállási csoportokkal, és egy, a német náci párt felső vezetésében Hitler ellen dolgozó politikus a kezükre játszott egy bizalmas dokumentumot,( amelynek francia-német határon történő átadását maga Habsburg Ottó szervezte meg.) (forrás:http://kitekinto.hu/europa/2007/11/28/aki_ott_volt_az_utolso_magyar_kiraly_halalos_agyanal/)
Habsburg Ottó 1912-ben a trónöröklés sorrendjében a negyedik helyen szerepelt. Apját, IV.Károlyt (Ausztriában: I. Károly császárt) 1921-ben (1921. évi XLVII. törvénycikk) Magyarországon is megfosztották trónjától. Ottó egészen a második világháború végéig reménykedett a visszatérésben. A második világháború idején Washingtonban tartózkodott Roosevelt elnök környezetében." (http://bazilika.biz/aktualis/elhunyt-habsburg-otto-nekem-nem-volt-problema-a-magyarsagomat-megtartani_4363_586722.html)
"1944 tavaszára magyar célpontok is felkerültek az amerikai légierő halállistájára. A jenki légi armada több száz géppel támadta az 1944-es év folyamán Magyarországot. A sétának indult bevetések súlyos veszteségekbe fulladtak, mert a jenkiket mindenre elszánt magyar harcosok várták: a Pumák." (http://szentkoronaradio.com/kultura/2009_04_04_65-eve-kezdodott-az-%E2%80%9Eamerikai-szezon%E2%80%9D)

7. Az ászok

" Az ász kifejezés a legalább öt légi győzelmet arató, azaz öt ellenséges gépet lelövő pilótákra használt kitüntető jelző, amelyet a franciák alkalmaztak először az első világháborúban....mintegy 38 főt lehet ásznak tekinteni a Magyar Királyi Honvéd Légierő II. világháborúban szolgáló pilótái közül....A 38 ász pilóta mintegy harmada, 13 fő halt hősi halált a második világháborúban...A háború vége a túlélő ászok többségéének életében nagy törést hozott....Szentgyörgyi Dezső (29 igazolt légi győzelem) hat évet ült börtönben 1950-56 között koholt vádak alapján, Tóth Lajost (28 igazolt légi győzelem) koncepciós perben halálra ítélték és 1951-ben felakasztották....A háborúban kiemelkedő teljesítményt nyújtó saját ász pilótáira általánosságban minden ország nagyon büszke...Itthon a helyzet ellentmondásos:a témával nem is foglalkoznak sokat, és esetenként pilótáink teljesítményét politikai okokból degradálják." (B. Stenge Csaba: A magyar légierő 1938-1945 között, Rubicon)

8. A politikai rendszer vége

"1920–1944 között nem csupán elhanyagolható frázis volt királyságunk intézménye, hanem egy sajátosan magyar jogfelfogás érvényesítése az elképzelhető legellenségesebb európai közegben.- írja Nemeskürty István Búcsúpillantás című könyvében."(mno)
"Ugyanakkor az 1942-43 fordulóján történt kudarcok után a magyar fél számára nyilvánvalóvá vált, hogy Németország nem nyerheti meg a háborút, ezért a maradék haderő és visszaszerzett területek megőrzése, illetve a háborúból való kiválás érdekében kapcsolatot kell keresnie a nyugati szövetségesekkel. A Kállay-kormány béketapogatózásáiról azonban a német hírszrzés mindig pontosan értesült." (Rubicon)
A náci vezetők régóta ellenszenvvel szemlélték a magyar kormány tevékenységét, kiválási szándékait, amelyekről pontos információik voltak. (Hitler bizalma 1943 áprilisa óta Horthyban is végleg megingott. Megengedhetetlennek tartotta, hogy Németország hátában megbízhatatlan szövetségesek legyenek, ezért még 1943 szeptemberében utasítást adott a Margarethe I. és II. néven Magyarország és Románia megszállási tervének kidolgozására. A végső döntés 1944. február 28-án született meg. Ekkorra Hitler meggyőződött Antonescu és ezen keresztül Románia megbízhatatlanságáról. Kállayékkal kapcsolatban viszont az a hír járta, hogy március második felében angol és amerikai misszió érkezik az országba – utóbb ez meg is valósult – nagyobb egységek érkezését előkészítendő. A németek Magyarországgal szemben a katonai eszközöket politikai megoldással kívánták kombinálni. Március közepén Horthy meghívást kapott a Birodalomba, amit némi tépelődés után és elsősorban Szombathelyi ösztönzésére elfogadott. {I-133.} A március 28-án Klessheimben megkezdődött tárgyalásokon Hitler azt kérte a magyar államfőtől, hogy adja beleegyezését a német megszállásba és nevezzen ki új, megbízhatóbb kormányt. Horthy, belátva lehetetlen helyzetét, többszöri tárgyalás után beadta derekát. Közben március 19-én a német csapatok rendkívüli gyorsasággal megszállták az országot. Kállay tehetetlennek bizonyult, a honvédség nem kapott parancsot az ellenállásra, sőt, azt a még Ausztriában tartózkodó Szombathelyi táviratilag meg is tiltotta. Az egész társadalmat meglepetésként érte a megszállás híre. Kállay a figyelmeztető jelek ellenére sem hitte el, hogy a német hadsereg hajlandó erőket áldozni Magyarország elfoglalására.) (http://mek.niif.hu/02100/02185/html/34.html)
Horthy Miklós (kormányzó) 1945. szeptember 24-től december közepéig tartózkodott Nürnbergben, de a szövetségesek ekkor már nem kívánták a vádlottak padjára ültetni....Sztálin Horthyt egy új kelet-európai sakkjátszma egyik figurájaként akarta felhasználni. Egyrészt tekintettel volt a feszült magyar belpolitikai helyzetre, a kommunisták harcára a hatalomért..forrás:http://hvg.hu/velemeny/20110526_sebok_horthy_deportalas
A kommunista Tito vezette Jugoszlávia követelte Horthy Miklós kiadatását, amelynek megtagadása a szövetségesek részéről is jó döntés volt. A délvidéki vérengzésekért ugyanis a Horthy rendszer halálbüntetést is kiszabott és ezt Grassy József sorsa is bizonyítja.

Grassy József vezette az újvidéki razziát, az ő ötlete volt az utcák végiglövetése golyószóróval. Kállay Miklós közbenjárására hadbírósági eljárás indult ellene, amelynek során társaival együtt halálra ítélték, de az ítélethozatal előtt, 1944. január 14-én Németországba szökött, ahol a Waffen-SS Obergruppenführerje lett. A nyilas hatalomátvétel után rehabilitálták, 1944. november 1-jén altábornaggyá léptették elő, s kinevezték a Hunyadi SS páncélgránátos hadosztály parancsnokává. Új tisztségében első dolga volt, hogy azokat a személyeket, akik őt elítélték, börtönbe záratta. A háború végén ideiglenes megbízással átvette a Hungária SS páncélgránátos hadosztály parancsnokságát is. Május 8-a után Ausztriában amerikai fogságba esett, de kiadták a magyar hatóságoknak. A Népbíróság halálra ítélte Zöldy Márton csendőr századossal együtt, de az újvidéki események miatt kiadták Jugoszláviának, ahol Zöldyvel együtt Újvidék főterén nyilvános kivégzés keretében felakasztották.

Előzmények

A Gestapo 1944. október 15-én elrabolta Horthy fiát, ifjabb Horthy Miklóst és a mauthauseni majd a dachaui koncentrációs táborba szállították. A kormányzó pedig október 16-án kénytelen volt visszavonni parancsait és lemondani; a hatalmat Szálasi Ferencnek, a nyilasok vezetőjének adta át. Másnap Horthyt családjával együtt a németországi Hirschbergbe internálták.[112] Szálasi Ferenc hatalomátvétele után, ilyen Horthyt gyalázó propaganda plakátok jelentek meg az utcákon „Horthy Miklós, Magyarország zsidóbérenc, hazaáruló volt kormányzója…(wikipédia)

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona: Becsület és kötelesség " A kiugrás nem fél szívvel, amatőr módon lett előkészítve. Csak hát a végrehajtása eleve nem járhatott sikerrel, mert nem vigyáztunk eléggé a megbízható kulcsszemélyekre, akik talán erélyesebben tudtak volna intézkedni és mindent kivitelezni(....) Nem voltunk eléggé elővigyázatosak, bizalmatlanok. (....) Mindehhez hozzájárult a zavarodott, esélytelen cselekvés, a félelem a német megszállóktól, meg az oroszoktól, és sajnos sokan átálltak..." (Bartha Róbert: Horthy, Rubicon)

Kállay Miklós (miniszterelnök):A német megszállás másnapján, 1944. március 20-án reggel Kállay a Sándor Palotából a letartóztatására érkező SS alakulat elől földalatti alagúton Horthy rezidenciájára menekült[3], majd a török követségen kért menedéket. A megszállás után azt tanácsolta Horthynak, hogy vonuljon vissza az állami ügyektől, ne éljen legfelsőbb hadúri jogaival és semmilyen államiratot ne írjon alá. Horthy nem fogadta meg Kállay tanácsát, mert úgy gondolta, hogy ha rendkívül korlátozott hatalmi helyzetből is, de - kompromisszumok árán - képviselni tudja a magyar érdekeket.

Amikor az októberben hatalomra került Szálasi Ferenc a kiadását követelte, Kállay elhagyta a török követséget és önként feladta magát a nyilasoknak. Letartóztatták, előbb a Margit körúti fogházba, majd Sopronkőhidára szállították (itt valószínűleg Kállayval találkozott Bajcsy-Zsilinszky Endre a kivégzése előtt utoljára), később Mauthausenbe, onnan pedig Dachauba hurcolták. Kállay már koncentrációs táborban volt, amikor megtudta, hogy legkisebb fiát, Andrást szintén elfogták, és ugyanabban a táborban van, ahol ő. A front közeledtével tovább hurcolták őket Dél-Tirolba, a fogolyszállítmány különböző nemzetiségű ismert személyekből, ellenállókból ill. azok családtagjaiból állt. A németek a csoportot mozgó gázkamrával kísérték, hogy ha parancsot kapnak rá, ilyen módon végezhessék ki a foglyokat. 1945. május 4-én kalandos körülmények közt szabadult ki a fogságból[4]. Szabadulása után értesült csak róla, hogy felesége, Helén, Buda ostroma közben február 7-én német gránáttalálatot kapott és meghalt. (wikipédia)

Horthy Miklós álláspontja az őt követő időszakról

Horthy Miklós a nyilasoknak való októberi hatalomátadásról és Szálasi Ferenc nemzetvezetői kinevezésének aláírásáról így vélekedett:

" Géppisztolyok fenyegetése közben kizsarolt aláírásnak nem lehet és nincs is alkotmányjogi jelentősége. " (Barta Róbert: Horthy, Rubicon)

Horthy Miklós egyértelmű véleménye a Magyar Királyság felszámolásáról 1945 után: "Emellett egyúttal az a vágy is irányít, hogy a mélységesen szeretett nemzetemhez, melynek az 1945-i összeomlás után azt is meg kellett érnie, hogy a kommunista terror és az idegen kényuralom még kegyetlenebb mélységeibe taszítsák, hitet és bátorítást nyújtó szavakat intézhessek. Az 1945-i nemzeti katasztrófa nem lehet és nem is lesz a magyar történelem utolsó fejezete." (1952) (Barta Róbert: Horthy, Rubicon)

9. A korról a kor szemével

http://www.youtube.com/watch?NR=1&v=Byiy5D379k8&feature=endscreen

10. 2012-ben

Nem fogjuk rehabilitálni Horthy Miklóst vagy a rendszerét - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter egy washingtoni rendezvényen.
A kommunista Nagy Imre rehabilitálása megtörtént, míg a 44 évnyi kommunista rendszer demokratizálása történik 1989 óta és abban nem találnak semmi kifogásolni valót!

(http://www.origo.hu/itthon/20121019-martonyi-janos-nem-akar-horthyemlekmuveket.html)

Horthy Miklós Kormányzó unokájának az üzenete 2012-ben Horthy István mellszobrának leleplezésekor Magyarországhoz a következő volt:

" Amikor emlékiratait írta, az Európai Unió még csak álom volt, de a könyvében kifejezi a reményt egyfajta dunai föderáció megvalósulására, amely egy nap általános jólétet teremt egész Közép-Európa számára....Szerintem azért lesz a nagyapám egy fontos példakép a mai világban, mert meg vagyok győződve, hogy ha ezeket a tulajdonságokat (pozitív szemlélet és nyitottság) mi is magunkévá tudjuk tenni, akkor mindnyájunk élete jó lesz, és ha már nem élünk, akkor is szeretettel fognak emlékezni ránk."

A Magyar Köztársaságban elmondott beszédben nem esik utalás a jelenlegi belpolitikai helyzetre, sem Horthy Miklós 1920 utáni politikájára, amely az 1918-as köztársaság törekvések felszámolását eredményezte és a háború előtti magyar állam alapvető állam és jogfelfogását

11. A háború előtti Magyar Királyság folytatásával 1 nap leforgása alatt a Köztársaság felszámolása 2015-16 folyamán a Parlament épületében

2014-ben a Magyar Királyság létezésének ismételt kinyilvánítása

A jövő....

Egy egymilliárd hívót magáénak tudó keresztény világvallás megalázása a keresztény Európa kontinensén 2006-februárja és 2016 között, vagyis a zsidó "sorscsinálás"

2000 évvel Jézus keresztre feszítése után a keresztény nő számára választott férjet szedte el a zsidó vallású nő számtalan leszámolással egybekötve

Az Isten által 2006-ban kijelölt "férj" egész hátralévő életére mást választott, akinél "tudott teljesíteni" gyereket és esküvőt a szabad akaratából. Így gyalázták meg a keresztény vallást, hiszen Carolina Crezuela zsidó vallású. - "zsidó bevétele egy történetbe, hiszen nem maradhat ki semmiből Európában, így a keresztény nőnek el kell tűnnie, hogy ne zavarja világban a "boldog házassági történetet""

Pontosabban Szt. Pál prófécia, a keresztény világ által várt esküvő elmaradása, és a kikeresztelkedett zsidó teniszező barátnő után a zsidó vallású színésznő megjelenése. Összességében a keresztény vallás tönkretétele egy pár tizmiillió főt számláló zsidó vallás egy tagja által! " a zsidó vallás nem lehet vesztes a kereszténnyel szemben, mégha 1 milliárd és pár tízmillió is a hívők aránya, így "igazságosan' osztozni kell a történetben. a zsidó nőé az esküvő, a gyerek és a pénz, míg a keresztény nő nem kap semmit, legfeljebb egész életében várakozhat Isten 2006-ban kinyilatkoztatott akarat ellenére, vagyis hiába neki választotta az Isten a férfit férjnek. Lényegében a zsidóság mindent megtesz 10 éven át, hogy senki ne akarjon keresztény lenni a jövőben. Isten nem tudja tartani a keresztény nőnek általa választott férjjel való esküvőt, hiszen a férfi szabad akaratával egy zsidó vallású nőt választ."

Mindeközben a magyar nő egy sztálini államban Magyarországon várja a globalista sztárral az esküvőjét, miközben Sztálinnál és Rákosi Mátyásnál keresztényellenesebb vonal nem létezett a magyar történelemben, így az 1989-es állam sem a keresztény állam mintaképe és a kommunista alkotmányai is ezt támasztják alá! " a sztálini állam Magyarország 1989 óta történő tönkretétele után a keresztény nő megkoronázásának megakadályozója lesz 2006 februárja után, aki a vörösök ellensége a történelemben, és akivel le lehet számolni a 3. Köztársaságban, így végeredményben a pénzéhes bolsevik sztálinisták által a kereszténység tönkretétele az egész világ vonatkozásában 2006 és 2016 között"

Természetesen az elmúlt 10 év történése, pontosabban "sorscsinálása" egy Európai koncepcióba illeszkedett volna, vagyis a keresztény-zsidó gyökerek koncepciójába.

4-5 éven át tartó folyamatos leszámolás, melyet 28 éves korától az ember esküvő és gyerekek helyett kap!

A megvalósításaként a keresztény nő lassan eltűnik a Magyarországon a Szovjetunió által létrehozott és 2015-ben is meglévő sztálini államában, míg a zsidó nő boldog és sikeres frigyre lép az Isten által a keresztény nőnek választott férfival! " a zsidóság "győzelme" a kereszténység felett a keresztény prófécia megvalósulása ellenére a keresztény hívők szeme láttára Európában és a világban, és az Isten 2006-ban kinyilatkoztatott akarat felülírása, továbbá a globalista sztárok "győzelme" az átlag felett, vagyis az európai unió zsidó keresztény koncepciójának egyesek által elvárt "győzelme" Isten keresztény koncepciója felett, így összességében a keresztény vallás tönkretétele Európában a 21. században"