Az Osztrák-Magyar Monarchiának szerepe lehet az államváltásban, hiszen Ausztria és Magyarország társállamokkal (királyságok) rendelkezik 1918-ig.
Az 1. világháború végén szétesik a Habsburg Monarchia és Trianon után 1920-ban új alkotmányokkal új államok jönnek létre...Ausztriában máig megmaradt az akkor létrejött állam, hiszen tisztán szovjet megszállás alá nem került és 1953-ban el is hagyják az oroszok az államterületét.....itt más történik...
Ausztriában, ha 1920-ban egy szuverén Királyság születik és szovjet övezetbe kerül, akkor először 1945-ben Köztársaságot csináltak volna, hiszen kommunista diktatúra bevezetésének előfeltétele...
Ausztriában Köztársaság jön létre 1920-ban, és a szovjet haderő ott állomásozásakor csak kommunista diktatúrát kellett volna benne létrehozni....nem sikerült és távoznia is kellett a szovjet haderőnek...
Itt államváltás történik 1945-ben - 2. Köztársaság- kommunista diktatúra- 3. Köztársaság...minden a sztálinista kommunista Rákosi Mátyáshoz köthető

A jogfolytonosság és a szuverenitás 2 nagyon különböző dolog
A szuverenitás nem állhat fenn idegen katonai megszállás alatt, ezert is az antant által katonailag nem megszállt területeken választanak nemzetgyűlési képviselőket 1919 augusztusa után, amire az 1920. évi I. tc. is utal!
Ezt követően 1944. márciusában veszti el Magyarország a szuverenitását, amikor idegen haderő megszállása alá kerül! Rákosi Mátyásék kiparodizálják Horthyt, mert a szovjet haderő megszállása alá került területekről választják a nemzetgyűlési képviselőket

A Magyar Királyság, jogfolytonosság és szuverenitás

1551-1918 novembere között nem volt szuverén a Magyar Királyság, hiszen osztrák csapatok állomásoztak Magyarország területen, de megmaradt a belső joga, amivel jogfolytonosságot állítanak fel... A Pragmatica Sanctio, vagyis a Habsburg örökösödési törvény egy kívülről kényszerített jog volt, ami egyfajta nemzetközi jog becikkelyezéséhez ( Habsburg Birodalomé) hasonló és a belső jog részévé tévésére

1920. évi I. tc.

Károlyi Mihály létrehozza a Köztársaságot ( élen a köztársasági elnök) és lehetetlenné válik a Magyar Királyság és abban az állami főhatalom gyakorlása pl. az uralkodó vagy a legfontosabb állami szervek által a Tanácsköztársaság 1919. augusztus 1.-I bukásáig!
Az 1920. évi I. tc. értelmében a Magyar Királyság Országgyűlésének 1918. november 16.-i feloszlásával és az Első (Nép)Köztársaság létrehozatala, amely szakítás a múlttal, kizárta az állami főhatalom gyakorlása az alkotmány rendes formai között történjen, ami azt jelenti uralkodó= alkotmányos hatalomgyakorlás, míg a köztársasági elnök= magyartól idegen, nemzetellenes! A Köztársasági ( nép, tanács) elzárja az utat a Magyar Királyság további működése előtt
1920. évi I. tc. Alkotmány rendes formai = történeti alkotmány, állami főhatalom= amit a Magyar Királyság szervei gyakorolnak, mint uralkodó, Országgyűlése, Kormánya, Márki. Miniszterek stb.

1920. évi I. tc. a Magyar Királyság folytatódásáról szol és élen ideiglenes államfői pozícióban a Kormányzó, mint Kossuth Lajos is volt a szabadságharc alatt 1921. évi XLVII. tc. A Habsburg ház trónfosztásáról szol, mint az 1949.-es Függetlenségi Nyilatkozat

Eltérő államok eltérő jogfelfogás és jogfolytonosság...az állam folytatására lehetőség!

A Köztársaságok és a jogfolytonosság

Az Alaptörvény összezavaró lehet, hiszen egy időpontot ad meg az új alkotmányosságra, az új demokráciára ess az állami önrendelkezés visszaálltára...1990. május 2.-át.... A szuverenitás egyik másik jelentése az állami főhatalom, vagyis az állami önrendelkezés...

Előzmények
Egy fejlett kapitalista viszonyokból a nemkapitalista viszonyokhoz viszik vissza a társadalmat a bolsevik tanok.. Ezt egy szibériai önfenntartó közösségben máshogy élik meg, mint a fejlett kapitalista viszonyokhoz szokott Európába. - A kényszer pedig keleti barbár

Az Alaptörvény zavaró hiszen a szuverenitás és így az állami önrendelkezés elveszítését a nemet katonai megszállástól számítja, vagyis a területi szuverenitás elvesztésétől, míg a visszanyerését egy többpárti országgyűlési választástól... amikor meg idegen csapatok állomásoznak Magyarországon....

A 3. Köztársaság és az Alaptörvény

1. 1945-ben nehezen értelmezhető a felszabadítás, hiszen 1956-ig nem távoztak a szovjet csapatok és 1956- -ban mar agresszorként érkeznek, aminek jelentősége van

2. 1991-ig állomásoznak az agresszorként érkező szovjet erők Magyarországon 3. 1989-90-ben hozzak létre a Harmadik Köztársaságot és tartják meg az első többpárti választást 1990. május 2.-án

Az Alaptörvény és a 3. Köztársaság

1. Az új alkotmány értelmében a Magyar Királyság ( amelyik nem ismerte el az 1918-19-es köztársasági folyamatokat alkotmányos időszaknak) időszaka alatt 1944 márciusában elveszti a katonai megszállással a szuverenitását Magyarország, míg visszanyerni a Harmadik Köztársaság első országgyűlési választásával nyeri vissza

2. A nem szuverén időszak 1949. évi alkotmány 1989-es módosításával létrehozott Harmadik Köztársaság többpárti országgyűlési választásával nyeri vissza az ország a szuverenitását
1989-tol nem engednek nagy váltást, ami megengedett, az is inkább a gazdaságra jellemző, de nem az, ami 1945 előtt volt...
1. Behoztak egy szocialista államot, jogot és politikai rendszert, amit megpróbálnak továbbfejleszteni
2. Az állam erős marad és erősen központosít ma is
3. Nem engedik a változást, amit elsősorban a sztálini alkotmány végsőkig történő elnyújtása jelent ...
Eközben minden Marxra vezethető vissza: a kommunisták, akik mások vagyonát szereztek meg... Állami irányítással és a Szovjetunió bukása után posztszovjet államot tartanak magyarnak.

A szovjet övezet lerombolja, ami volt és önmagát hozza létre
Marx: a termelő eszközök közös tulajdona- milyen korra jellemző ez? Hova viszi a 20. századi Európai viszonyokhoz 1944-ig felzárkózó magyar társadalmat 1945-1989 között a bolsevik oktatás? ... 3-4000 evvel vissza a történelemben
1. Elmaradottság
2. 1945-ig kialakult komoly sztálinista kommunista terror
3. Erős kollektivizálás
4. Tatár jellegű kifosztás és leszámolás
5. Ázsia jellegű véget nem érés és elnyújtsa mindennek
6. A folyamatos hazugságok intézményesítése
7. Európa távol kerülése, pedig a szomszédos Ausztria mar Európa volt...

A Szovjetunió bukása után olyan egy sztálini állam, mint 1945 után a szovjet övezetben egy antikommunista állam, vagyis bármit szabadon meglehet vele tenni... A többi az félrevezetés!