Egy írás, amely bemutatja a jelenlegi államnak önmagáról és korábbi időszakokról vallott nézeteit, és a hivatalos egyetemi tananyag részét képező Alkotmánytan I. (szerk: Kukorelli István) című könyvben található, így bárki által megvehető, főként jogi könyvesboltokban.

Lényegében ma Magyarországon ezt kell megtanulnia annak, aki később jogász és/vagy politikus szeretne lenni a Köztársaságban.

/ I. Az 1944-45-ös szovjet bevonulásig- a szerk./

3.1.-3.3. A nemesi alkotmány-A közjogi provizórium (54-59.oldal)

" A Szent István által alapított magyar királyság a középkori Európa tekintélyes hatalma volt. Néhány válságos évtized után megszilárdult a belső rendje, és az érdekeit szolgáló, a közeli országok legjelentősebb dinasztiáival teremtett kapcsolatai révén beilleszkedett az akkori keresztény országok sorába..............

A rendi alkotmány évszázadokon át az ország függetlenségének a kifejezője volt, védelmét, megtartását a királynak esküvel és hitlevéllel kellett vállalnia. A Habsburg-ház minden cselekvése megfeneklett, amellyel ezeket a "jogszokásokat" megkerülve Magyarországot az örökös tartományok közé akarta sorolni......

A Monarchia sorsát a háború elvesztése és a forradalom pecsételte meg, de belső válsága már korábban elmélyült, és a nemzetiségi kérdés megoldatlansága folytán akkori formájában mindenképpen tarthatatlanná vált. IV. Károly 1918 októberében már hiába mutatkozott késznek a föderatív megoldás elfogadására, végérvényesen elkésett. A történeti alkotmány a királynak az uralkodói jogok gyakorlásával történő lemondásával és az 1910-ben választott képviselőház önfeloszlató határozatával összeomlott.....

A polgári demokratikus forradalom népgyűlésen deklarálta az új államformát, a népköztársaságot. A Károlyi-rendszer még a saját legitimációja megteremtésének első lépéseinél tartott, amikor az antanthatalmak ultimátuma folytán keletkezett válságot kihasználva az egyesült kommunista és szociáldemokrata párt kikiáltotta a Tanácsköztársaságot.....

A Tanácsköztársaság az első szovjet alkotmányt követve megszervezte a tanácsválasztásokat, összehívta a tanácsok országos gyűlését, amely törvénybe iktatta az alkotmányt....

A Horthy-rendszer a jogfolytonosságra hivatkozva építette fel a maga legitimációját....

A kormányzót leváltó nyilasuralom, az 1944.évi X. törvénycikk a nemzetvezetői funkcióról nyílt szakítás az alkotmánnyal.

A Horthy-rendszer idején tovább élt a demokratikus alkotmány iránti igény. A rendszer jobbratolódása kiváltotta az antifasiszta erők összefogását, a demokratikus népi mozgalmak létrejöttét (Márciusi Front, Nemzeti Függetlenségi Front). "

/II. Magyarország a szovjet katonai megszállás alatt (1945-1991 június)-a szerk./

( 1. Út a kommunista diktatúrába)

3.4.-3.6. Az 1946. évi I. törvény- az ideiglenes alkotmány-Az alkotmányos átmenet kezdete (59-65.oldal)

"1944-45 fordulóján a nemzeti bizottságok léptek a széthullott államapparátus helyére, ők szervezték meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőit megválasztó népgyűléseket. A demokratikus erők határozott szándéka volt a nemzeti egységre épülő demokratikus alkotmány megalkotása....

1944 decemberben Debrecenben összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés valamennyi szabályozása magán viselte az átmeneti szabályozás jellegzetességeit....

A magyar államiság újjáteremtésében a nemzetközi viszonyok is meghatározó szerepet játszottak. A demokratikus alapokon újjáalakuló Magyarország külpolitikájában arra törekedett, hogy ne azonosítsák a Németország utolsó csatlósaként aposztrofált előző magyar állammal. E külpolitika hitelessé válását segítette volna elő a régi renddel való végleges szakítást kifejező új alkotmány....

Az alkotmányozás ügyében az új politikai helyzetben a korábbi megegyezés helyére olyan kompromisszum lépett, amely a legkisebb belpolitikai feszültséget okozta, és ugyanakkor kielégítette a külpolitika aktuális igényeit. Ez a redukció a fiatal népi demokráciát igen fontos alkotmányos biztosítékoktól fosztotta meg.....

Az 1949. évi alkotmány a megváltozott hatalmi viszonyokat tükrözte. Az alkotmány deklaratív és legitimációs funkciója került előtérbe, hiányoztak a jogi biztosítékok a polgárok jogai érvényesüléséhez....

A folyamatos alkotmányozásban a pártállamból az alkotmányos államba való "átmenet" dátuma közjogilag egyértelműen megállapítható- ez 1989. október 23.-a....

a 11/1992. (III.5.) AB határozat szerint: " Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmánymódosítással gyakorlatilag új alkotmány lépett hatályba, ami az államnak, a jognak és a politikai rendszernek a korábbitól gyökeresen különböző, új minőséget vezetett be.""

/"A diktatúrára jellemző a szabályozatlanság, az alkotmányosság és a törvényesség hiánya; a közéleti tevékenység erkölcsileg és jogilag megalapozatlan. Emiatt némely következtetések a jogi nihilizmus mellett az amoralizmust is hangsúlyozzák a diktatúra jellemzőjeként. Ez egyik oldalról a jogi kötöttségek hiányát, a jogi egyenlőtlenséget jelenti, másik oldalról a közéleti erkölcs normáinak mellőzése, a társadalom erkölcsi megítélésének figyelmen kívül hagyása jellemzi, erkölcstelen szemléletmód érvényesül a közügyek intézése során." (Samu Mihály)- a szerk./

(2. Nemzeti Kerekasztal)

3.7. A nemzeti kerekasztal, az 1989. évi XXXI. törvény (65-67.oldal)

"Az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről 1989. június 10-én írták alá az első megállapodást...

" A nemzet sorsa az alkotmányosság követelményeinek tiszteletben tartásával, az erőszak határozott elutasításával fordulhat jóra. Közös érdek, hogy a társadalmi konfliktusokat az európai politikai kultúra általánosan elfogadott normái szerint, közmegegyezéssel oldjuk meg"...

A megegyezés lényege, hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat.... a Nemzeti Kerekasztal (NEKA) ugyanis nem volt alkotmányozó nemzetgyűlés...

A NEKA új hatalmi tényezőként lépett elő a vitatott legitimitású Országgyűlés mellé nőtt fel. Az aláírt megállapodásban megfogalmazódott, hogy a NEKA nem gyakorolhat közvetlenül közjogi funkciókat, nem lehet kváziparlament. Ennek ellenére a NEKA-amely plénumból, két középszintű bizottságból és hat albizottságból állt - az Országgyűlés napirendjéről levett és más sarkalatos törvények megfogalmazását is elvégezte, közjogi fórummá, alkotmányozó nemzetgyűléssé vált....

Kezdeményezéseivel, ötleteivel a NEKA igazi "mozgatója" az Ellenzéki Kerekasztal volt, az MSZMP defenzívájával és a harmadik oldal statiszta szerepe mellett....

A NEKA tevékenységének történelmi eredménye, hogy az alkotmányosság, a legalitás, a békés átmenet, a jogállamiság kérdéseiben - feszültségbeli vitákban- konszenzus teremtődött, s azt egyetlen tárgyaló fél (bár az SZDSZ és a FIDESZ nem írta alá) sem vétózta meg....

A Nemzeti Kerekasztal politikai megállapodásainak sajátos eredménye lett: a régi parlament "hazánk új alkotmányának elfogadásáig" állapította meg az alkotmány szövegét....

A köztársasági alkotmány (1989. évi XXXI. törvény) jogilag az 1949. évi alkotmány (1949. évi XX. törvény) módosítása, ám a régi szerkezetben teljesen új alkotmányos értékeken nyugvó normatartalom található....

A magyar alkotmányfejlődés visszatért a hagyományos európai alkotmányos eszmékhez. Az alkotmányozók fogékonyak voltak a modern jogállam intézményei iránt is, így került az alkotmányba többek között az Alkotmánybíróság és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa."

/III. A szovjet csapatok távozása után/

(1. Az új alkotmány előzménye)

3.9. Az alkotmánymódosítások, az "új" alkotmány ügye (70.oldal)

"Az 1994-es parlamenti választások lényegében ugyanazon választási rendszer keretei között zajlottak le -május 8.-án és 29.-én-, mint 1990-ben....

A köztársasági elnök 1994. június 28.-án, a parlament alakuló ülésén a legnagyobb parlamenti párt, az MSZP elnökét, Horn Gyulát kérte fel a kormányalakításra. Az MSZP-SZDSZ június 26-án jóváhagyott kormánykoalíciós szerződésére és több mint kétharmados parlamenti többségre támaszkodva a Horn-kormány 1994.július 15-én kezdte meg működését, bemutatva a parlamentnek négyéves kormányprogramját....

Az 1994-es országgyűlés választásokon induló pártok programjaikban szinte kivétel nélkül az új alkotmány megalkotása mellett érveltek....

A választásokon győztes kormány-pártok koalíciós szerződésükben és a kormányprogramban elkötelezték magukat az alkotmányozás lezárása mellett."

(2. Ideológia)

3.10. A magyar "alkotmányos forradalom" jellemzői (74-76.oldal)

"Magyarországon nem revolúciós, hanem békés, tárgyalásos úton történt meg az alkotmányos rendszerváltozás. Tényként állapítható meg, hogy a közelmúlt magyar alkotmánytörténetében a jelentősebb alkotmányrevíziókat politikai megállapodások előzték meg: az 1989. évi XXXI. törvényt a NEKA-tárgyalásokat lezáró 1989. szeptember 18-i megállapodás, az 1990. évi XL. törvényt pedig az MDF és az SZDSZ 1990. május 2-ai megegyezése.

Az alkotmányozásban a kiegyezésnek rendkívül nagy jelentősége van, ahogy ez az alkotmány jellegéből következik.

Az alkotmánymódosító törvények elfogadása - egy-két kivétellel - általában nagy parlamenti konszenzussal történt...

Az alkotmány legitimációját érintő kérdés, hogy az alkotmánymódosító törvényeket a mindenkori törvényhozó hatalom, a magyar Országgyűlés fogadta el kétharmados többséggel.

Nem jött létre közjogi értelemben önálló alkotmányozó nemzetgyűlés (bár voltak ilyen elképzelések és funkciójában kvázi alkotmányozó nemzetgyűlésként működött a NEKA)....

Az alkotmány rendszerszerű változtatását nem szentesítette népszavazás sem, annak ellenére, hogy volt ilyen előírás az új alkotmányra nézve az 1989.évi XVII. törvényben.

Jelentősen befolyásolta az alkotmányos rendszerváltozást ugyanakkor az 1989. november 24-ei "négyigenes népszavazás"....

A jog akkor is módosításnak nevezi az alkotmány változtatását, ha tartalmilag az sokkal többet eredményez. Az alkotmány-jogtudományban az alkotmány-saját előírásai szerint és nem forradalmi - változtatásának gazdag tipológiája ismert az egyszerű alkotmánymódosítástól vagy alkotmányreformtól a részleges vagy teljes alkotmányrevízióig, nem beszélve az új alkotmány megalkotásáról....

A magyar folyamatos alkotmányozásban szinte mindegyik alkotmányváltoztatási típusra találunk példát, egyedül az új alkotmány megalkotása jelent kivételt:ma is az 1949.évi XX. törvény van hatályban.

Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy az új alkotmány hiánya csak az alkotmány formai fogalma szempontjából igaz, tartalmi értelemben Magyarországon új alkotmányos rendszer jött létre, amely megfelel az alkotmányosság klasszikus európai alapelveinek."

(Kukorelli István: Alkotmánytan I.)

Az új alkotmány, vagyis az Alaptörvény a könyv kiadása óta megszületett

Az ideológia téren megvalósított jelentősebb változtatás benne, hogy Magyarországot az 1990-es parlamenti választásoktól tartja szuverénnek, ami azt jelenti, hogy nem tartja a szuverenitás szempontjából meghatározónak az akkor még itt állomásázó szovjet csapatok jelenlétét.

Nem ismeri el ugyan törvényesnek az 1949-es alkotmányt, de az 1989-ben létrehozott politikai rendszert és a köztársasági államformát továbbra is fenntartja, vagyis kitartott a szovjet Köztársaság mellett.

Alkotmányjogi szempontból az új Alaptörvényt egy olyan országgyűlés fogadta el, amelyik az 1949. évi XX-as törvény, azaz az alkotmány (1989-es módosítása) alapján ült össze 2010-ben, ezért legitimitása eléggé kétséges....