1 ezer milliárd forintnyi államadósságról indulva 21 ezer milliárd forintot meghaladó államadósságot halmozott fel 25 év alatt, miközben a második 10 éves időszakban kétszer annyival nőtt az államadósság, mint 1990 és 2000 között.

Ezt az államot a szovjet haderő 1991-es távozása másnapján le kellett volna váltani, és Magyarország ma más gazdasági pályán állna, hiszen a gazdaságpolitikát az állami irányítás határozza meg.

A kommunista rendszer embereinek jövőjüket anyagilag biztosító törekvései és az 1945-ös kommunista államból államutódlással létrejött 1989-es posztkommunista Köztársaság nemzetközi elismertségének fenntartása mellett a társadalom általi támogatásának elérése mind az állami bevételeket hosszú távon csökkentő államvagyon radikális mértékű privatizációjához, vagyis feléléséhez és nemegyszer a túlzott mértékű ígéretekhez vezetett.

A Köztársaságok gazdaságpolitikája 1918 óta változatlanul tékozló és koncepció nélküli, leginkább a "ma van" felfogás jellemzi, így a nemzetközi hitelek felvételénél sem gondol a holnapra és esedékes adósságtörlesztések alkalmával újabb hitelfelvételekre épít.

A sztálini alkotmány módosításával létrehozott Köztársaságban a gazdasági életet 1989 óta jellemzi a vezető politikusok családjai, néhány hazai üzletember és multinacionális külföldi vállalatok jelentős mértékű és gyors ütemű privatizációi, uniós szinten nagyon alacsony bérek, az európai uniós átlagnál magasabb adó- és járulékterhek, a legerősebb adócentralizáció a térségben, valamint az államadósság folyamatos és megállíthatatlan növekedése a kommunista rendszer demokratizálására létrehozott állam fenntartása érdekében, vagyis az állam gazdaságpolitikája a teljes eladósodottságot jelenti ma már Magyarország számára.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_%C3%A1llamad%C3%B3ss%C3%A1ga

Egy államváltással, és a gyökeresen eltérő gazdasági szemlélettel rendelkező 1920-ban nemzetközileg elismert magyar állam folytatásával, egy 70 éves megtakarítási időszakkal és adósságtörlesztéssel szerényebb állami kiadások mellett lehetne az elmúlt 26 évben a köztársasági politikai vezetés által felhalmozott 21 000 milliárd forintot meghaladó államadósságot törleszteni, hogyha több jelentős összegű hitelt nem vesz fel Magyarország a jövőben.

Az állami életet jellemző politikai színvonaltalanság mellett gazdasági területen is lehangoló teljesítményt nyújt az 1989-es Köztársaság.

Az 1989-es sztálini állam amellett, hogy Magyarország és az Európai Unió megítélésén is ront, számtalan lehangoló gazdasági mutatóval rendelkezik.

Még kimondani is nehéz: 21 ezer milliárd (!!!) forintnyi államadósságot halmozott fel az 1989-es posztkommunista állam 2015 végéig, amely példátlan.

Évi 300 milliárd forintnyi megtakarítással és adósságtörlesztéssel (kamatokkal ) 70 év alatt lenne visszafizethető az az összeg!

Sokféle véleményt lehet mondani Magyarországon az életszínvonal és a gazdasági jólét tekintetében, de figyelemmel kell lenni arra is, hogy ma már Európai Uniós tagország vagyunk és a mérce az uniós tagországokat jellemző adatok!

Az elmúlt 26 évben a Köztársaságban az alapvető állami szektorok átalakításának a hiánya, a féktelen privatizáció és a kieső állami bevételek okán a kiadások fedezésére beszedett adóterhek és járulékok növekedése, köztük a fogyasztást terhelő és a termelést ezért erőteljesen befolyásoló a világon legnagyobb mértékű áfakulcs egyértelműen lemaradó és a sor végén kullogó pozíciót jelent az Európai Unióban szinte minden gazdasági mutató tekintetében, miközben az államadósság megállíthatatlanul növekszik.

1. A féktelen privatizációk jelentették a legaktívabb oldalát az elmúlt 26 éves kormányzati tevékenységnek

1989-től a Köztársaság gyors ütemben árusította ki az államvagyont, talán a posztkommunista állam bizonytalan jövője miatt is. Az egyszeri nagyobb összegű bevételeket (kivéve az áron aluli értékesítéseket) az államháztartás elnyelte, és a vállalatok teljes bevételei helyett idővel csak az annak töredékét jelentő adójuk jutott az államkasszába (sok hazai politikuscsalád köztük az Apró és Orbán klán által privatizált állami vállalatok tekintetében is, amely onnantól a magánvagyonukat növeli), és nem egy jelentősebb cég az európai versenycsökkentő törekvések áldozataként bezárásra ítéltetett rontva a hazai foglalkoztatási helyzetet.

Az elv: hozz létre a szovjet haderő itt állomásozásakor egy posztkommunista államot illegitim módon, szerezz magadnak és a családodnak az államhatalommal államvagyont, majd az abból származó és a társadalom szemében "legális" és "adózó" bevételből vagyonosodj tovább (amíg lehet)!

A hazai politikai vezetés könnyen bizonyíthatóan gyors ütemben együtt privatizálta a jelentősebb állami vállalatokat a nyugati világ multinacionális vállalkozásaival önmaga számára.

A nómenklatúra a vagyonosodásával 3 elvre épít:

1. nem tudják megkérdőjelezni a vagyonosodásuk módját

2. olcsón államvagyont szerezni és piaci áron továbbadni, így már visszavehetetlen

3. amíg nem omlik össze az 1989-es állam, addig a nagyvállalatokból jelentős összegű magánvagyont lehet összeszedni, amely az adóelkerüléstől a vörösiszap katasztrófa okozásáig a telhetetlenség számos jelét mutatja

http://nol.hu/gazdasag/20110107-privatizacios_tereles-938061

2. A fogyasztást terhelő és a termelést ezért erőteljesen befolyásoló, pontosabban visszafogó a világon legnagyobb mértékű áfakulcs és az alacsony átlagbérek jellemzik ma Magyarországot

A fogyasztás és a vásárlóerő alacsony magyar szintje összefüggésben van azzal, hogy az uniós átlagbérek utolsó ötödében található Magyarország

Láthatóan a legalacsonyabb órabéreket adó országok között található Magyarország, míg a járulékok aránya magas

http://vanholnap.hu/elmagyarazom-miert-keres-tobbet-egy-osztrak-ugyanazzal-munkaval/

Az uniós átlagbérek 2015 környékén

http://www.euvonal.hu/a-magyar-es-az-atlagos-unios-berek-alakulasa-20142015-ben/

3. Az adóterhek és járulékok növekedése

Az adóterhek és fontosabb szolgáltatások díjai a legmagasabbak közé tartoznak uniós értékek tekintetében

http://www.vg.hu/vallalatok/infokommunikacio/meregdraga-a-vezetekes-internet-magyarorszagon-411428

4. Az államadósság megállíthatatlanul növekedése elsősorban az alapvető állami szektorok elmaradt átalakításának a következménye, amely egyértelműen a kormányzati munka elégtelenségére vezethető vissza 26 év óta, és amelyet jelentős adócentralizációs törekvésekkel próbálnak ellensúlyozni

Az elmaradt átalakítási folyamatok miatt az államadósság mértéke állandóan és jelentős mértékben növekvő trendet mutat, amely elsősorban a baloldali államnak az 1945 után megnövelt közszféra magas létszámának az 1989 utáni fenntartására vezethető vissza a posztkommunista állam gazdasági teljesítményével nem összhangban álló kiadásai mellett, míg az állam a gazdasági szektorra hárítja egyre nagyobb mértékben a terheket, rontva és gyengítve a teljesítményét, idővel a teljes szétesés állapotába juttatva.

Mikorra a magyar társadalom feleszmél 44 évnyi diktatúrát követő "átmeneti időszak" után, addigra egy iszonyatosan nagy létszámú és megmaradt államapparátust, hosszú évtizedek alatt is kevés eséllyel törleszthető államadósságot, valamint egy reménytelen helyzetben lévő gazdaságot fog maga előtt látni, miközben a politikai vezetés az elprivatizált államvagyonon egyre vagyonosabbá válva "mossa a kezeit" és végignézi a társadalom többségének egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülését.

Az elmaradt szükséges intézkedések megtétele ma már csak az eladósodottság megfékezésére lenne elegendő, míg az államadósság évtizedekre meghatározza Magyarország gazdasági kilátásait.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_%C3%A1llamad%C3%B3ss%C3%A1ga

http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/ujabb-400-milliardos-megszoritast-josol-a-gki/

Az adócentralizáció a térségben változatlanul kiemelkedően magas

http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/06/02/nalunk_nottek_a_leggyorsabban_az_adok/

A Magyar Királyság adósságkezelése és hosszú távú megoldása

Egy 1991-es államváltás elmaradása miatt és a társadalomnak azóta is az 1989-es posztkommunista Köztársaság feltétlen támogatása következtében ma egy 70 éves nehéz időszak előtt áll Magyarország sikeres államváltás esetén, ami a "sztálini bélyeg" lemosásának és az országot 26 év óta teljes kilátástalan gazdasági helyzetbe taszító posztkommunista állam leváltásának az ára.

Egyébként a "sztálini bélyeg" megmaradása, Magyarország negatív nemzetközi megítélésének fennmaradása, izolálódása és egyre nagyobb mértékű hitelek felvétele fog következni, amely garantálja az ország még nagyobb szegénységbe süllyedését.

A Szovjetunió elbukott, így sztálini államra nincsen szükség és rossz példára sem a világban.

Ne feledje senki, hogy már az 1918-as Köztársaság saját politikájával, majd a kommunistáknak történő hatalomleadással először eltűnésre ítélte Magyarországot, és végeredményen teljesen kilátástalan évtizedek következtek Magyarország számára gazdaságilag tekintetben is.

1. Az állami szektor radikális átalakítása (bércsökkentés, nyugdíjba vonulók helyére új munkaerő nem felvétele, a versenyszektorba történő boldogulás elősegítése a közszféra egy részének) és az állami vállalkozások számának a növelése

2. A fogyasztást terhelő adók radikális csökkentése és a termelés megindítása (élelmiszeripar, bútoripar és ruhaipar)

3. Piacszerzés elsősorban az ázsiai piacon és mezőgazdasági termékekkel

4. A foglakoztatás növekedésével egyidejűleg a járulékok csökkentése

5. Csak az adósságtörlesztés célját szolgáló adó, amelynek összege évi 50 000 forint lenne személyenként

6. Egy folyamatos adósságcsökkentés elérése 2-5 éves türelmi idővel, amíg az állami szektor átalakítása zajlik.

7. A pesti oldalon a Duna parton 2 kerület (északon és délen) kialakítása üvegpalotákkal, amelyek üzleti negyedként funkcionálnának és az épületek eladásából való nyereség az adósságtörlesztésre, majd idővel Magyarország fejlesztésére lennének fordítva. Ezt kiegészítendően a munkaerő számára keleten egy új lakókerület is épülne. Téglaépületek semmilyen körülmények között nem kerülnének bontásra, legfeljebb felújításra.

A budai oldalon a hazai és külföldi üzleti vezető rétegnek, valamit a Magyar Királyság államvezető és közszolgálati rétege számára lenne parcellázás és új villanegyedek kialakítása, valamint a pesti oldalon az építkezések miatt az ingatanaikról lemondók számára.

A régi téglaépületek egy üzleti negyedben is alkalmasak különféle szolgáltatások nyújtására, ha a tulajdonosaik a költözést választanák.

Alapvetően nem szeretem az üvegpalotákat, de irodaházaknak ideális, szép nyereséget lehet velük elérni és jelentősen növelnék értékükkel Magyarország értékét is.

Magyarország ideális földrajzi elhelyezkedése és megfelelő adottságai miatt ideális európai, tengerentúli és távol-keleti cégek számára is európai központ vagy fióktelep létrehozására.

Az üzleti tevékenység egy nehéz világ, de a magyar vidék a helyi szinten létesített főiskolákon szerzett végzettséggel sikeresen pályázhat majd ezen a területen is állásokra 20-30 év múlva.

Ezeken a területeken épülnének ki előre meghatározott tervrajz alapján pár évtized alatt az üzleti negyedek. Az esztétika, a megjelenés és az összhang alapvető lenne.

Gyorsvasút kötné össze az irodanegyedeket, és lakónegyedek is épülnének.

A leginkább látványos épületek a Duna partra kerülnének és többségében nem lennének túl magasak, de annál változatosabbak.

Egy egyetemi team (diákok és egy tanár) államvizsgaként megtervez egy üvegpalotát kívülről és belülről, majd gyakorlott szakember, valamint gazdasági (gazdálkodási, logisztikai és számviteli) szakemberek segítségével irányítják a kivitelezést, míg egy jogász segítené az engedélyezési és értékesítési eljárást.

Egy államváltáshoz nélkülözhetetlen az állam- és jogi ismeret, de a jelenben Magyarország gazdasági helyzete a gazdasági ismeretek szükségességét és elsődlegességét követeli meg egy sikeresen levezetett államváltás követően, főként a 2004-től még radikálisabban növekvő államadósság okán.

Gazdasági ismeretekkel megfelelő gazdaságpolitikát kell folytatni, amelynek hosszú távú stabilitását a folytatódó magyar állam garantálja és eközben jól kell menedzselni Magyarországot, hogy számos területen, főként a szolgáltatási szektort (idegenforgalom, egészségügy stb.), de általában a termelés egészét tekintve jelentősebb sikerek és bevételek váljanak elérhetővé.

Az adósságot vissza nem fizetni vagy visszafizetni

Az államváltás esetén az államadósság vissza nem fizetése azzal is járhat, hogy a kifosztott és az állami szektort tekintve szerkezetileg elegendő mértékben át nem alakított és azt csak idővel megvalósítható, de az államvagyontól jelentős mértékben megfosztott Magyarországon egyéb okokból szükségessé válik adott helyzetben hitel felvétele, ugyanakkor a korábbiak visszafizetésének elmaradása miatt nem lesz elérhető, ami jelentős nehézséget okozhat.

Magyarország ráadásul felvette a hiteleket, és nyilván egy része a magyar lakosságoz is jutott, hogy ne az államvagyon privatizációra koncentráljon vagy a politikusok múltjára a jóléti juttatások fenntartásának köszönhetően.

Felveszik a hiteleket a jóléti juttatások megtartására, hiszen az államvagyon privatizációja miatt hosszú távon rendszeres bevételek hiányában nincs meg rá a pénzügyi fedezet.

Nem alakítják át megfelelően az állami szektort, és amiatt is előfordult hitelek felvétele.

Majd amikor a nómenklatúra elprivatizálta az államvagyont, azt követően előfordul

1. a jóléti juttatások megvonása és pl. a vizitdij egykori bevezetés és a jelenlegi tandíjak

2. a társadalom érdekében felveszik az újabb hiteleket, hogy könnyebb legyen az élet, de az egyre nagyobb adósság idővel egyre nagyobb terheket ró a társadalomra is, akár a kamatok tekintetében

3. egyre kevesebb pénz jut az állam megvédésére és a közbiztonság fenntartására

Évi átlag legalább 1000 milliárd forinttal nőtt az államadósság, ami azt jelenti, hogy ekkora összegű éves állami kiadásra nincsen meg Magyarországon a gazdaság által megtermelt fedezet.

A hitel visszafizetések esetén évi 1000 milliárd forint "elúszásának" az okát is meg kell találni, azt lecsökkenteni és legalább 300 milliárd forintos megtakarítást produkálni.

Az államvagyon csökkenésével és az abból befolyó rendszeres állami bevételek valamint a privatizációkból származó rendszeres bevételek csökkenésével 10 év után már kétszer olyan ütemben nőtt Magyarország eladósodottsága az állandósuló hitelfelvételek okán 2000-2010 között.

Olyan mértékű államadósságot halmoznak fel 26 év alatt a köztársasági kormányok, hogy az egykori állami szektor sem tudná a tartozást visszaadni, legfeljebb a töredékét éves szinten megtermelni.

Jellemzően csak amikor már eladósodott egy szektor a végsőkig és sok esetben nem véletlen, akkor kezdik leépíteni, vagyis nem előzik meg az eladósodást egy időben történő átalakítással.

Érdekes módon az államot irányítók állami kézben veszteségessé teszik az állami vállalatokat, amelyek a saját kezükbe jutva nyereségessé válik vagy éppen áron alul jutottak hozzá sikeres állami vállalatokoz.

Az elmúlt 25 éves kormányzati tevékenység után előrelátható, hogy amit a Fidesz kormány központi szinten jelenleg drágán visszavásárol (miközben a családja helyi szinten a bánya után balatoni kikötőt privatizált), azt egy esetleges jövőbeni Mszp részvételű kormányzat áron alul eladna.

A Köztársaságnak így is megérte, hiszen

1. sikeresen megmaradt az állam az elmúlt 25 évben

2. elmaradt a 44 éves kommunista diktatúra utáni felelősségre vonás

3. meg tudták tartani a politikai irányítást

4. jelentős vagyonhoz jutottak a rendszer emberei és egyre tehetősebbé váltak

5. a társadalomnak kell visszafizetnie az adósságot

Vagyis a jelen a gazdag köztársasági politikai elit és végsőkig eladósított Magyarország pár lépésben

1. szerezd meg az államvagyont

2. a kieső rendszeres állami bevételek miatt a jóléti juttatásokra vegyél fel hitelt, hogy a társadalom ne szóljon és megmaradjon az állam

3. ha már befejeződött a privatizáció, akkor kezd meg a gazdasági megszorításokat

4. a társadalom egyre szegényebb, míg a privatizőrök egyre vagyonosabbak

5. dél-amerikai jellegű társadalmi berendezkedés egy sztálini állammal az Európai Unió kellős közepén

Nyilván az uniós csatlakozással egyre tarthatatlanabbá váló sztálini állam (amelynek vezetői önként nem távoznának a politikai hatalomból és nincsen társadalmi erő, amely eltávolítsa őket) egyik utolsó aljassága volt a 2004 és 2015 közötti időszak, vagyis

1. egyre nagyobb mértékű hitelek felvétele

2. a rendszer embereinek egy még inkább jelentősebb mértékű vagyonosodása

3. a jövő elzálogosítása

és ezzel mind egy államváltás, mind annak sikere esetén a jövő megnehezítése!