Magyarország legérdekesebb korszaka kezdődik el 1505-ben. Az elmúlt 507 év nem szűkölködik felkelésekben, szabadságharcokban, forradalmakban és háborúkban, de még bérgyilkosok is szerepet kapnak hazánk történelmében. Minél jobban elveszítette Magyarország az önállóságát, annál inkább nagyhatalmak kiszolgáltatott ellenfeleivé vált, ami nehéz helyzetekkel való szembenézésre kényszerítette a magyar társadalmat az idők folyamán...

1. Előzmények (1505-1526)

2. A szent korona megszerzés (1526-1551)

1. Előzmények (1505-1526)

1505-ben a rákosi országgyűlés kimondta:"....EZUTÁN SOHASEM FOGUNK IDEGEN NYELVŰ EMBERT KIRÁLYUNKKÁ VÁLASZTANI...(könyv) "Ennyi és ilyen súlyos bajoknak, mindnyájunk nagy kárának valahára véget óhajtunk vetni. Meg akarjuk akadályozni azt, hogy még nagyobb veszedelembe sűlyedjünk azon esetre, ha kegyelmes urunk, Ulászló király (ki nemcsak kegyelmesen, nagylelkűen kormányoz s föntart minket, hanem több szabadságunkat megujította) férfiörökös nélkül találna elhúnyni és idegen fejedelem hazánkat erőszakosan elfoglalván, minket örökös szolgaságra juttatna. Mivel nincs a föld kerekségén nemzet, mely nem önvéréből, önnemzetségéből választja királyát, urát: mi sem engedhetjük, hogy országunk, mely a kereszténységet, várfoka és vértje gyanánt, mindenkor a maga és övéi bő vérehullásával védelmezte, másoknál alábbvaló és boldogtalanabb legyen." (http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi_v%C3%A9gz%C3%A9s)

Szapolyai fegyvereseivel elfoglalta Budát, Esztergomot és Székesfehérvárt. 1526. november 10-én a székesfehérvári országgyűlésen felolvasták az 1505. évi rákosi országgyűlésen hozott határozatot, majd arra hivatkozva és azt újra megerősítve, Szapolyai Jánost választották magyar királlyá.

„János vajda Fejérvárra ment, az Lajos király testét meghozatá az mohácsi mezőről a sárból, kinek testét a halászok sárba nyomták, hogy az török meg ne találná. János vajda szent Imre napban magát Székesfejérváratt megkoronáztatá és magát királynak nevezteté.”

(http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi_v%C3%A9gz%C3%A9s#Sz.C3.B6vege)

Szapolyai János királlyá választásának jogalapja a rákosi végzés volt és a megválasztása nem zárta ki a korábbi király iránt tanúsított végtisztességét sem. Nem nádor hívta össze a királyválasztó országgyűlést, hiszen az ekkor már a Habsburgok oldalán állt a rákosi végzéssel szemben. Egy a korábbi magyar országgyűlési határozattal szembehelyezkedő nádor összehívása hiányába törvénytelennek tartani János király megválasztását igazságtalan felfogás lenne az utókor részéről. Inkább a nádor vádolható Magyarország egykori elárulásával.

A székesfehérvári országgyűlés tehát 1526. november 10-én Szapolyai Jánost királlyá választotta, s november 11-én I. János néven meg is koronázták. Apja Szapolyai István a Szapolyai-család tagja, kisnemesi származású volt, 1492-1499 között Magyarország nádora. (http://hu.wikipedia.org/wiki/I._J%C3%A1nos_magyar_kir%C3%A1ly)

Werbőczy István: (1458 körül – Buda, 1541. október 13.) jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, majd Magyarország nádora......A pártküzdelmek utolsó fázisa az 1525. június 24-ei országgyűlésen következett be, amely Werbőczyt emlékezetes nagy beszéde után Magyarország nádorává megválasztotta, a nagyurak azonban megbuktatták......Szapolyai János királlyá választásakor kancellárjává és tanácsosává tette....A király, halála esetére, fia egyik gyámjául őt nevezte ki. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Werb%C5%91czy_Istv%C3%A1n)

(Habsburg) Ferdinánd...Magyarországunk határait ...tehetségünkhöz képest növeljük és kiterjesztjük....(Habsburg I. Ferdinánd) - Habsburg Ferdinánd magyar királyi jogcíméről tudni kell, hogy Pozsonyban mindössze 13 magyarországi főúr választotta meg 1526. december 17-én a Báthori István nádor által összehívott országgyűlésen, ezzel megkezdődött a Habsburg-ház 400 éves uralkodása Magyarországon. Ferdinánd viszont a Koronával nem rendelkezett, mivel az Szapolyainál volt, ezért őt megkoronázni nem lehetett.... Csaknem egész életében harcolnia kellett Magyarországon a trónért és az ország megtartásáért, amelyre a Habsburg–Jagelló házassági szerződés ( II. Lajos fiú örökös nélkül halt meg) értelmében tartott igényt. Az Oszmán Birodalommal szemben öt háborúban maradt alul és adót is kellett fizetni a Magyar Királyságért a szultánnak. (wikipedia)

Ne feledjük hogyan tette le az esküt az első Habsburg uralkodó Magyarországon? Kettős királyválasztás keretében....a rákosi végzés ellenére. Egy nagy hírű uralkodó ház több évszázados magyarországi uralma vette kezdetét 1927-ben. A titkos örökösödési szerződésüket a Jagellókkal az 1505-ös rákosi végzéssel szemben kötötték meg akkoriban, mely szerepet játszik az első Habsburg 1526. december 16-i megválasztásában. (A Habsburg–Jagelló házassági szerződés vagy Jagelló–Habsburg házassági szerződés a Bécsújhelyen, 1506. március 20-án az I. Miksa német-római császár és II. Ulászló magyar király közti viszály lezárására és a rákosi végzés hatálytalanítására kötött szerződés. (wikipedia

2. A szent korona megszerzése (1526-1551)

Szinte évenkénti rendszerességgel támadják a Habsburg csapatok Magyarországot Szapolyai János halálát követően, II. János király megválasztását követően Habsburg Ferdinánd újból hadsereg küldött Buda elfoglalása érdekében. Ettől az időtől kezdve terjedt el a mondás. hogy "két pogány közt, egy hazáért"... Fráter György 1541 májusában megvédte Budát az ostromló császári csapatokkal szemben. Miután azonban a megérkező törökök csellel elfoglalták Buda várát, Izabella özvegy királyné fiát megfosztották magyar királyi címétől, és elismerték Erdély fejedelmének. (wikipedia)

" Csak a középkori Magyarország szolgaságba hullása, három részre szakadása árán szerezték meg (a Habsburgok a Szent Koronát) , olyan kemény küzdelmek során, amelyeket politikai gyilkosság is beszennyezett. Ami valaha Bajor Ottónak nem sikerült, s nem sikerült a huszonhárom esztendős visszatartás, sok fondorlat ellenére a kapzsi Frigyes császárnak sem, azt Habsburg Ferdinánd huszonöt esztendővel a mohácsi vész után, 1551-ben elérte. A gyásznap időpontja: 1551. július 26." A megválasztás után évekkel a szent koronával történő koronázás következhetett.

Előzmények: Castaldo tábornok 1551. június 4-én vonult be katonáival kincses Kolozsvárra, a gyermek János Zsigmond erdélyi királyságának legszebb városába, A következő hónapban ostrom alá fogta Erdély székvárosát, az alig védett Gyulafehérvárt, ahol a koronát őrizték. Itt tartózkodott az özvegy királyné (Szapolyai vagy Zápolya János özvegye) és a János Zsigmond, a gyermek király.... Izabella családja nevében lemondott a magyar trónról. A július 19-én aláírt szerződés szerint Izabella Erdélyt és a Szent Koronát átadja Ferdinánd megbízottainak... Az országgyűlés az országrész, valamint a Szent Korona átadását jóváhagyta, megszavazta, és Izabella, a trónját és koronáját vesztett kis király, János Zsigmond és kíséretük augusztus 6-án elhagyta Erdélyt. Fráter György Zilahig kísérte őket. A történelmi Erdély határán, a Meszes hegységnél Izabella megállított a kocsi- és szekérkaravánt, kiszállt a hintójából és három betűt vésett egy hársfára: SFV-Sic Fata Volunt: Így akarja a végzet. Ferdinánd pedig, annak ellenére hogy az ország- és a koronaátadást Fráter György is előkészítette és megszavazta, a barátot Castaldo spanyol és olasz bérgyilkosaival megölette. A politikai gyilkosságot Ferdinánd Castaldóhoz intézett levele előzte meg- ha György magaviseletét gyanúsnak találod, azt tedd vele, amit az én is birodalmam java kíván- ...A bérgyilkosok, köztük volt Pallavicini is, behatoltak a barát hálószobájába, s a védtelen, gyanútlan kormányzót lemészárolták." (Ruffy Péter: Koronánk könyve)

A kutató elsőként vizsgálta meg részletesen annak körülményeit, hogy 1551 júliusában–szeptemberében nemzeti ereklyénk miként került János Zsigmond választott magyar királytól és erdélyi fejedelemtől (1540–1571), valamint édesanyjától (Izabella királynétól) Habsburg I. Ferdinánd magyar király (1526–1564), illetve Erdélybe küldött biztosai (Gainbattista Castaldo, Nádasdy Tamás és Báthory András) kezébe.

(http://www.tti.hu/lendulet/557-palffy-geza-eloadasa-szolnokon-a-szent-korona.html))