"Magyarország-mint láttuk- a fejletlenebb, nyersanyag- és élelmiszer-termelő agrárpiac funkcióját töltötte be a Habsburg Monarchia iparilag fejlettebb örökös tartományai: Ausztria és Csehország mellett, méghozzá azoktól is elválasztva egy diszkriminatív jellegű belső vámvonallal, amely a magyar birtokosok terménykivitelét is nehezítette....

Kossuth, bár kezdettől fogva felismerte az ipar fontosságát és az 1840 őszén megalakult Iparegyesület ügyét is melegen támogatta, eleinte még a gazdasági liberalizmus elvének alkalmazásában látta azt a módszert, amelynek segítségével Magyarország felemelkedhet elmaradt, szegényes helyzetéből."

Wesselényi a hazai rendi alkotmányosság, a nemesi nemzeti hagyományok és a magyar nyelv jobb ismeretét hozta....Erdélyből jött, archaikusabb viszonyok közül...ahol az abszolutizmus módszerei közvetlenebbül érvényesültek, és ahol 1811 óta nem ült össze országgyűlés....

...Széchenyinél is élesebben fakadt ki a nemesi önzés meg a " parasztságon hízott" megyei tisztviselők ellen, de a politikai rendszer, a rendi alkotmány hibáiért már elsősorban Bécset okolta...

... Széchenyi hazatérőben a messzi Észak-Amerika (északi kontinens), "a jövő országa" polgári szabadságáért lelkesült...

...Mindinkább kialakult benne az az érzés, hogy életét hazájának, nemzetének felemelésére kell szentelnie...

..Nápolyba érve ott találta I. Ferenc császárt és kíséretét, s ezt a "vándorszínész-truppot" nem habozott "sötét hatalmaknak ajánlani"....

(Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867)

gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, Pozsony, 1848. március 14. Batthyány, valamint 53 ellenzéki követ, illetve főrend levele Deák Ferenchez Kedves Barátunk! Bécsben az alkotmányért vívó polgárok vére folyt. Metternich absolutisticus irányú kormánya megbukott, Apponyi leköszönt. Ily roppant fontosságú körülmények között alkotmányunkat és a trónt a nép felkarolása által szilárdítani elhatározott komoly szándékunk. Szükségünk van azért reád, s bizton várjuk minél előbbi jelenlétedet. (Molnár András: Viam Meam persequor)

Az abszolutizmus a rendiség visszaszorítása után létrejövő egyszemélyi uralom. Támaszai a hadsereg és a hivatalnoki kar, akik állami pénzekből tarják fenn.

Abszolút monarchia – abszolutista államforma, ahol az állam feje (király/királynő) bármiféle megkötés, jogi vagy másfajta szabályozás, legális ellenzék nélkül irányítja az országot. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Abszolutizmus_)

Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) – Magyarország első felelős Minisztériuma (kormánya) volt. 1848. március 23-án az országgyűlés alsótábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette Minisztériumának névsorát.) Miniszterelnök Batthyány Lajos (Ellenzéki Párt)

Igazságügyminiszter Deák Ferenc (Ellenzéki Párt)

Belügyminiszter Szemere Bertalan (Ellenzéki Párt)

Vallás- és közoktatási miniszter Eötvös József (Ellenzéki Párt)

A király személye körüli miniszter Esterházy Pál Antal (Konzervatív Párt)

Pénzügyminiszter Kossuth Lajos (Ellenzéki Párt)

Földmívelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszter Klauzál Gábor (Ellenzéki Párt)

Hadügyminiszter Mészáros Lázár —

Közmunka- és közlekedésügyi miniszter Széchenyi István

...A közlekedésügyi tárcát- az előzményekből is érthetően- Széchenyi nyerte el, aki a bécsi forradalom-tehát a nemzetközi helyzet megváltozása - után kész volt, minden további aggodalmát és ellenérzését félretéve, Batthyányt és KOSSUTHOT TÁMOGATNI..

...Végül a külügyi, illetve helyesebben a közös ügyi tárcát a még idősebb hg Esterházy Pál vehette át, Ausztria volt londoni nagykövete....

Pákozd előzménye, "Azóta, hogy Radetzky győzött Itáliában, egyre több jel mutatta, hogy az ellenforradalom erői kezdik elérkezettnek látni az időt az álarc levételére és a nyílt fellépésre Magyarország ellen..a Délvidéken már állt a nyílt harc a szerb felkelőkkel..Szeptember 4-én V. Ferdinánd visszahelyezte Jellacicot báni méltóságába, 9-én pedig semmitmondó szavakkal bocsátotta el a magyar országgyűlés száz tagú küldöttségét....Aznap lemondott miniszteri posztjáról Esterházy Pál. Másnap pedig, Pesten Batthyány is lemondott... . Szeptember 11-én Jellacic csapata fekete-sárga zászlók alatt átkeltek a Dráván és a magyar főváros felé indultak ."

"...szeptember 29-én, Pákozdnál a jórészt újoncokból álló magyar erőknek sikerült őt megállítania,.."

" Magyarország döntő választás elé került: vagy vállalja a nemzeti önvédelmi harcot, a kivívott szabadságért, vagy ellenállás nélkül tűri, hogy a szabadsággal együtt eltapossák. A nemzet, nem kis mértékben Kossuth szavára, a fegyveres ellenállást választotta."

Kossuth visszatérése után az április 13-i zárt ülésen ismertette a trónfosztási javaslatot....Maga a függetlenség kimondása másnap, a református nagytemplomban áthelyezett nyílt ülése, lelkes közönség jelenlétében ment végbe."

"... A FÜGGETLENSÉGI-NYILATKOZAT - mint egykor Amerikában - részletesen felsorolja azokat az okokat, amelyek a trónvesztést indokolják....Erkölcsi kötelességünknek ismerjük ezen elhatározásunknak indokait nyilvánítani, miszerint tudva legyen az egész művelt világ előtt, hogy e lépésre a halálig üldözött magyar nemzetet nem túlzott elbizakodás, s nem forradalmi viszketegség, hanem a türelem végső kimerültsége s az önfenntartás kénytelensége vezeté..."

Az USA-nak is van Függetlenségi Nyilatkozata, de mivel ők sikerrel jártak (szemben Magyarországgal), megalkothatták később a máig meglévő alkotmányukat is.

"...A bécsi udvart tavaszi veszteségei, tehát a magyar katonai sikerek késztették arra, hogy szorult helyzetében hatalmas partnere segítségéhez folyamodjék. Ferenc József formálisan május 1-én kért támogatást I. Miklós cártól, aki május 9-én jelentette be ünnepélyes nyilatkozatában, hogy a magyar forradalom leverésére indul...." (Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867)

1849. július 20-án az 1848–49-es szabadságharc egyik legnagyobb lovassági ütközete, a turai csata, Perczel Mór honvéd tábornok és Alekszandr Petrovics Tolsztoj cári altábornagy csapatai között (wikipedia)

..1949 szeptemberében, Ausztria és Oroszország, a nemzetközi forradalom rémét festve a falra, Kossuth kiadatását követelték...

Nem adták ki Kossuthot a török szultánnak köszönhetően. A menekültek egy része majd a későbbi olasz forradalomban vesz részt Garibaldi vezetése alatt, amely megkezdése előtt Magyarország sorsából tanulva az olaszok Franciaországtól biztosítékot kértek a Habsburgok melletti be nem avatkozásra.

Batthyány Lajos miniszterelnök és az aradi vértanúk

Batthyány Lajos kivégzése 1949. október 6-án történt.

Aulich Lajos (1792-1849)

Császári tiszt volt, a Sándor gyalogezred alezredese, 1848-ban honvédezredes, 1849-től tábornok. Görgey híve volt, 1849. Július 14-től augusztus 11-ig ő volt az ország utolsó hadügyminisztere.

Damjanich János (1804-1849)

Szerb határőrcsaládból származott, 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Csapataival nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során, győzelmeihez nagyban hozzájárult katonai tudása és személyes bátorsága is. Világos után ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt.

Dessewffy Arisztid (1802-1849)

Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált. 1848-ban belépett a Sáros vármegyei nemzetőrségbe, alezredes, majd ezredes lett. 1849-ben tábornokká nevezték ki. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert. A rá szabott ítélet eredetileg kötél általi halál volt, amelyet kegyelem útján főbelövésre változtattak.

Kiss Ernő (1799-1849)

Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese. 1848 nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak. 1848. október 12-én tábornokká és a bánsági sereg főparancsnokává nevezték ki. 1848. december 22-én altábornaggyá, 1849. január 9-én országos főhadiparancsnokká léptették elő.

Knézich Károly (1808-1849)

A császári sereg tisztje volt, 1848-ban századosként részt vett a délvidéki harcokban. 1849. Márciusától a főseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott. A peredi csata után Görgey leváltatta, ekkor Kossuth a felső-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki.

Lahner György (1795-1849)

Volt császári tiszt, majd 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka. 1848 októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelő lett. 1849 januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt. 1849. Február 6-án tábornokká nevezték ki.

Lázár Vilmos (1815-1849)

Volt császári tiszt, 1848-ban százados, 1849 februárjától őrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban. Karánsebesnél tette le a fegyvert. Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849) A magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka előbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Kiváló katona volt, minden csatában kitűnt személyes bátorságával.

Nagysándor József (1804-1849)

1823-tól a császári hadseregben szolgált, 1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba. 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állt, őrnaggyá nevezték ki a Pest vármegyei lovas nemzetőrséghez. Kitűnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Ezután tábornokká léptették elő. Nagyváradon csatlakozott Görgeyhez, augusztus 9-én Aradra ment és serege maradványaival Schlikkel készült megütközni, de Görgey ebben megakadályozta. Ezután követte a fővezért Világosra, bár nem tartozott Görgey hívei közé.

Pöltenberg Ernő (1813-1849)

Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándor-huszároknál. 1848 nyarán ezredével együtt Magyarországra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. Kitüntette magát a kápolnai csatában. 1849 áprilisában ezredes lett, június 2-án pedig tábornok. Görgey bizalmasaként ô közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételről. Ennek megtörténte után az osztrákok elfogták és 12 társával Aradon kivégezték.

Schweidel József (1796-1849)

Császári tiszt volt a Sándor-huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsből hazavezette. 1848 októberében tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. A forradalom bukása után letartóztatták és bitó általi halálra ítélték, de végül felesége könyörgésére az ítéletet golyó általi halálra változtatták. Török Ignác (1795-1849) Az 1848-49-es évi szabadságharc alatt Komárom erődítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig ő volt a vár parancsnoka. Júniusban Budán, majd júliusban Szegeden erődítéseken dolgozott. 1849-ben nevezték ki tábornokká.

Vécsey Károly (1807-1849)

Császári tisztként őrnagyi rangot ért el. 1848 nyarán a magyar kormánynak ajánlotta felszolgálatait. 1848 decemberétől tábornok, 1849-ben váradi várparancsnok lett. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ô is letette a fegyvert a cári csapatok előtt. (http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/oktatas/oktober-6).