A magyar nemzet balsorsában, súlyos megpróbáltatásai közepette hálás kegyelettel emlékezik meg az 1848. esztendő március tizenötödikéről. Izzó hazaszeretetükben e napon tettek hitvallást a nemzet dicső fiai az alkotmányos szabadság és jogegyenlőség fenkölt eszméi mellett és szent lelkesedésükkel áthatva az egész nemzetet, az ezeréves hazának az új idők szellemében való fejlődéséhez irányt jelöltek.

E nap szellemében valósultak meg azok a korszakot jelentő törvényhozási alkotások, amelyek az alkotmányos jogokat a nemzet minden osztályára kiterjesztették.

Abból a célból, hogy a nemzet e nap dicső hagyományaiból merítsen hitet, erőt és reményt egy jobb kor bekövetkezéséhez:

A törvényhozás - a nemzet kezdettől fogva önként megnyilvánult közérzületét követve -

1. § MÁRCIUS HÓ TIZENÖTÖDIKE NAPJÁT NEMZETI ÜNNEPPÉ NYILVÁNÍTJA.

2. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és életbelépésével az 1898:V. törvénycikknek április hó 11-ikét nemzeti ünneppé nyilvánító rendelkezését hatályát veszti.

E törvényt a minisztérium hajtja végre.

Civitas fidelissima, azaz Sopron a szabad királyi város

A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. december 14-e és 16-a között Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy összesen 257 km² Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amit a nagyhatalmak tartósan elfogadtak. (wiki)

A Károlyi Mihály által létrehozott 1918-as Köztársaság és a kisantanthatalmaknak Magyarország területére történő beengedése a Belgrádi Egyezmény aláírásával egyre jelentősebb területi követelésekre bátorította a környező országokat, amit a Vix-jegyzék is megerősített. Az ezt követő hatalomleadás a kommunista erőknek és a vesztes ütközetek a kisantanthatalmakkal 1919 nyarán Magyarország területeinek jelentős részének kisantanthatalmak általi elfoglalásához vezetett, majd a Tanácsköztársaság bukásával Magyarország teljes eltűnése került kilátásba.

Az ezt követően Horthy Miklós vezetésével kialakult és nemzetközileg elismert Magyar Királyság a területek 1/3-ának megmaradását tudta elérni, és egy végeredményben sikeres népszavazás kiírását Sopron és környéke tekintetében.

A történelem és a Szovjetunió terjeszkdése miatt 1945-ben felszámolták a magyar államot, ezt a jogszabályt is hatályon kívül helyezték a kommunista vezetéssel létrejött 1946-os Köztársaságban

1922. évi XXIX. törvénycikk

a soproni népszavazás emlékének törvénybeiktatásáról

A soproni népszavazási terület lakossága, amidőn válságos időkben az állami hovátartozás iránti hajlandóság próbára tétetett, a megtartott népszavazáson nyelvi és faji különbség nélkül az ezeréves magyar államhoz való tántoríthatatlan hűségről tett bizonyságot.

A hűséges ragaszkodás e megnyilatkozása a magyar haza minden fiában megerősítette a boldogabb jövő bekövetkezésébe és az isteni igazság örök diadalába vetett reménységet.

Midőn a törvényhozás a soproni népszavazási terület lakosainak államhűségét, melyről mindenkor meg volt győződve, szeretetével viszonozza, a népszavazás emlékét a következőkben örökíti meg:

1. § A soproni népszavazási terület lakosságának a magyar állam iránt tanusított tántoríthatatlan hűségét örök emlékezetül törvénybe iktatja.

2. § Elhatározza, hogy a népszavazás emlékének megörökítésére Sopron sz. kir. város területén e történelmi esemény jelentőségéhez méltó emlékmű állíttassék fel.

3. § Sopron sz. kir. város címere a "civitas fidelissima" jeligével egészíttetik ki.

4. § E törvény kihirdetése után azonnal életbe lép és végrehajtásával a minisztérium bízatik meg.

Sopron

Az államok eltérő állam- és jogfelfogására vonatkozóan egy érdekes jogszabály.

A trianoni béketárgyalások során nemzetközileg elismert Magyar Királyság jogszabálya, amely egy nemzetközi jogi jellegű népszavazás következménye.

A magyar állam az 1920. évi I. tc.-ben nem ismerte el az 1918-tól kezdődő Köztársaság, majd az követő Tanácsköztársaság időszakát alkotmányosnak alkotmányjogi szempontból, és az 1914-ben megválasztott Magyar Királyság Országgyűlése 1918 novemberi feloszlásával kinyilvánította egy legitim időszak végét.

Ennek következtében nem ismerte el általánosságban Köztársaság és Tanácsköztársaság jogalkotását,de egyes jogszabályait átmenetileg (nem sokáig) alkalmazta

Alábbiakban az 1989-es Köztársaság tankönyve ír a Magyar Királyságról az 1945 után kialakított felfogással összhangban, azaz Kormányzóság született ideiglenesen, vagyis provizórikus jelleggel.

A valóság azonban egyértelműen kiolvasható a történeti alkotmányból,

1. a Köztársaság és a Tanácsköztársaság időszakát nem ismerték el alkotmányos hatalomgyakorlásnak, és

2. visszaállították a Magyar Királyságot,

3. ideiglenesen Kormányzót választva az élére, pontosabban csak a kormányzói intézményt tekintették ideiglenesnek (1920. évi I. tc.), de ezzel nem az alkotmányos állami időszakot.

Az 1921. évi XLVII. tc. már megerősíti egyértelműen a Habsburg trónfosztást és a köztársasági időszak tagadásaként a királyság államformát, továbbá az arra alkalmas időben határozza meg a magyar uralkodó megválasztását, vagyis a Magyar Királyságban kilátásba helyezi a magyar uralkodó megválasztásával az ideiglenes kormányzói tiszt megszűnését a jövőben.

Az alkalmas idő az 1945 utáni szovjet katonai megszállás és köztársasági időszak miatt nem jött el, ami hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Királyság ideiglenesen megválasztott Kormányzó miatt egy provizórikus kormányzói és ideiglenes alkotmányos időszakként legyen elterjesztve a köztudatban!

A másik fontos dolog, hogy a Kormányzó hatalmi jogköreinek növelése elsősorban a szélsőséges irányba történő eltolódás megakadályozására volt (pl. Országgyűlés feloszlatása), és nem a hatalomkoncentrációt szolgálta mint a korban másutt történt, hiszen a többpártrendszer a német katonai megszállásig tartott.

Az Országgyűlés által megválasztott és neki felelős Kormány hatalmi jogköreinek a bővítése az államfői hatalom rovására pedig egyértelműen a parlamentáris monarchia meghonosítását jelentette, vagyis a korral történő lépéstartást!

A szovjet övezetbe került Magyarországon a Rákosi Mátyás vezetésével létrehozott Köztársaság (1946), majd abból államutódlással létrejött újabb Köztársaság (1989) alkotmányjogilag a jogfolytonosságot választotta a történeti alkotmány gyors felszámolásával, és így a jogfolytonosság a gyakorlatban kevéssé érvényesült, inkább az állama tekintetében egy formális legitimáció célját szolgálta.

1945-től a szovjet övezetben villámgyorsan számolták fel az 1945 előtti magyar államot, annak intézményeit (M.kir. Csendőrség, M.kir. Államrendőrség stb.) és jogszabályait, igaz a lassú jogalkotás miatt egy két nagyobb terjedelmű kódex bionyos mértékig az 50-es éveket is "megélte", amelyek leváltásával a szocialista jellegű jogi berendezkedés teljessé vált.

Pár év alatt létrejött a Köztársaság joganyaga, és kialakult a szocialista jellegű joganyag, amelynek csúcsa a sztálini alkotmány, vagyis a több módosítással 2011 végéig hatályban volt 1949. évi XX.tv. volt, mely alkotmánynak a fennmaradása a legjobban bizonyítja a szocialista jellegű jogi berendezkedés máig tartó fennmaradását.

A jogi világban egyértelmű álláspont, hogy nem hozott sok újítást az Alaptörvény az 1949. évi alkotmány 1989-es módosításához képest, vagyis a szocialista jogfelfogás és szerkezet is fennmaradt vele.

http://www.arsboni.hu/tolgyessy-interju-i.html

Ma a soproni népszavazásról szóló jogszabály a nemzetközi jogi jellege és a jogfolytonosság "bizonyítékául" ismét hatályban van, annak ellenére, hogy a Köztársaság elítélő a Horthy Miklós által a trianoni béketárgyalások során nemzetközileg elismertetett háború előtti magyar állammal kapcsolatban.

Szentpéterfa

" De Nyugat-Magyarországon máshol sem akartak Ausztriához kerülni.

A százszázalékos horvát ajkú Szentpéterfa nem akart Ausztriához csatlakozni, annak ellenére sem, hogy az osztrák csendőrök minden eszközt bevetettek a lakosság megfélemlítésére. 1922-ben a község népe magyar zászlódíszben, a Himnusz és a Szózat hangjaival fogadta az antant határkiigazító bizottságának tagjait. A bíró vezetésével az elöljáróság tagjai könnyes szemmel közölték a község népének akaratát " vissza akarunk térni Magyarországhoz ". Az akkori bírót pisztollyal akarták rábírni az osztrák csendőrök, hogy írjon alá egy nyilatkozatot, amelyben kéri a község népe, hogy Ausztriához tartozzék. Nem sikerült a csendőrök akciója. A derék bíró - aki alig tudott magyarul - így szólt: " Ha három pisztolyt fogtok rám, akkor sem írom alá." A Pinka menti községek visszacsatolására 1923 januárjában került sor."

(Vécsey Aurél: Magyar tragédia: Trianoni békediktátum)

Szomoróc

" A szintén Vas megyei, Őriszentpétertől délnyugatra fekvő Szomoróc község lakosai a szomszédos Kerca lakosainak és az ott állomásozó határőröknek a segítségével 1920. augusztus 1-jén fegyveres harcban szorították ki a falujukból a megszállókat. Bár a sikert hamarosan ellentámadás követte és a falu újra szerb-horvát-szlovén megszállás alá került, hosszú tárgyalások után 1922. február 8-án Szomoróc újra Magyarországhoz csatlakozhatott. ( A két falu 1943-ban Kercaszomor néven egyesült.)

(Vécsey Aurél: Magyar tragédia: Trianoni békediktátum)

Somoskő

"1924-ben Somoskőnek sikerült kiharcolnia, hogy Magyarországhoz tartozzon. A határt a falu dombján lévő várfal alatt húzták meg."

(Vécsey Aurél: Magyar tragédia: Trianoni békediktátum)

1920. évi XXXVI. törvnycikk 77. §- a vitézi rend alapja a vitézi telek

Egy jogállamban mindig a jog uralkodik, és nem a személyes vélemények vagy álláspontok.

Igaz ez az élet minden szintjére, sőt egy kormányzóra is vonatkoznak a jogszabályok.

A mai világban az uralkodók sem képeznek kivételt e felfogás és a törvények hatálya alól.

A jog uralmának kell megvalósítania a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot és a kellő objektivitást minden ember számára

77. § A haditelekre és a hadihaszonbérletre vonatkozó rendelkezések (1820/1917. M. E. számú rendelet), úgyszintén az ingatlanokra vonatkozó magánjogi szabályok kiegészítéséről szóló rendelkezések (4420/1918. M. E. számú rendelet) s végül a vitézitelekről szóló rendelkezések (6,650/1920. M. E. számú rendelet) hatályban maradnak. A haditelekre azonban ennek a törvénynek az oszthatatlan családibirtokról szóló rendelkezései is megfelelő alkalmazást nyerhetnek.

Az 1920-as Magyar Királyságban Kormányzót választottak a későbbi magyar uralkodó megválasztásáig, amelyről az 1921.évi XLVII. törvénycikk rendelkezett.

A Kormányzó nemesi címet nem adományozhatott, ezért kialakították a vitézi címet, amelyhez földet is adtak.

A magyar jogfolytonosság jegyében vitézi címet csak Kormányzó adhat.

Politikailag és jogilag lehetőség van a Kormányzó intézményének állandósítására egy uralkodó mellett is, és így a vitézi címek utólagos törvényesítésére és földek adományozására.

Kormányzói megerősítés nélkül azonban az 1920-as Magyar Királyság felszámolása után megszerzett vitézi címek nem azonosíthatóak az 1920-as rendszerben megszerezhetővel.

"Az első nyilvános avatásra 1921. augusztus 21-én a Várkertben került sor. A látványos külsőségekkel megrendezett eseményen a vitézzé ütést Horthy végezte díszkardjával a lovaggá ütés szabályi szerint, a következő szavak kíséretével: „A Hadúr nevében vitézzé ütlek.” 1926-tól II. Rákóczi Ferenc díszkardját használta az eseményen. A későbbi avatásokat a Margitszigeti MAC pályán tartották 1929-ig.

Csengeri Imre volt tartalékos tiszthelyettes, vajai illetőségű napszámos kapta az 1. számú vitézzé avatási oklevelet.

A vitézek vitézi jelvényt is kaptak (az 1-es számút maga Horthy Miklós), házukat pedig a külön erre a célra készített vitézi címerrel kellett díszíteni. A címer elbírálását végző bizottságban rész vett Csánki Dezső, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója is. A jelvényt Szilasi József iparművész tervezte. A vitézek a Rendhez tartozásukat vitézi igazolvánnyal igazolták.

Az avatás mellett nagy ünnepi esemény volt a Vigadóban évente, farsangkor megtartott vitézi bál.

Az esetleg hiányzó szakértelem pótlására, a modern gazdálkodási ismeretek oktatására a vitézek, ill. elsősorban fiatal várományosaik számára alapította meg Pálóczi Horváth István (1857–1935) és felesége a Vitézek Gazdaképző Iskoláját Örkényben, 1926-ban. (Az iskola ma is működik Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium néven.)Horthy az iskola felavatásán beszédében többek között a következőket mondta: „Midőn a Vitézi Rendet életre hívtam, az volt a célom, hogy a vitézeket ne csak nemzetvédelmi vonzásban, hanem gazdasági téren is példaképpen állítsam a nép elé, mint annak természetes vezetőit.”További képzési lehetőséget jelentett egy két éves fonó-szövő tanüzem alapítása, amelyben a vitézek gyermekei ingyenesen tanulhattak, és textilipari szakmunkás végzettséget szerezhettek."

(http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_vitezi_rend.html)

A szovjet katonai megszállás és a Magyar Köztársaság létrehozatala nemcsak a Magyar Királyság, hanem a vitézi intézmény végét is jelentette:

"Az 1945. évi január 20-án megkötött fegyverszüneti egyezmény 15. pontjának teljesítéseképpen azonban az Ideiglenes Nemzeti Kormány feloszlatta a fasiszta, vagy katonai szervezetnek minősített szervezeteket, köztük az Országos Vitézi Széket. Az HM Országos Vitézi Szék Felszámoló Bizottsága pedig megkezdte a felszámolást. A rangok és címek eltörléséről szóló 1947. évi IV. tc. megtiltotta a vitézi cím, és a nemzetes megszólítás használatát is."

(http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_vitezi_rend.html)

A hűtlenség és hazaárulás jogi szabályozásának az alakulása a XVI. századtól napjainkig

1. 1514. Tripartitum (Werbőczy István: Hármaskönyv)

14. CZIM
A hűtlenség vétkének eseteiről

17. § Továbbá: a kik a törököknek és más hitetleneknek, tudniillik az országra agyarkodóknak és ellenségeinek fegyvert vagy élelmet szolgáltatnak.

Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918) és a Magyar Királyság (1920-1944)

2. 1878. évi V. tv. A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről

(Csemegi kódex)

(A szabályozás közjogi jelentősége és érdekessége, hogy a Kiegyezés ellenére külön is védeni rendeli a magyar államot a jogszabály.)

A hűtlenség

142. § A hűtlenség bűntettét követi el, és tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő azon magyar honos, a ki valamely külhatalom kormányával szövetkezik, vagy azzal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe bocsájtkozik a végett, hogy azt a magyar állam, vagy az osztrák-magyar monarchia elleni ellenséges cselekményre birja, valamint az is, a ki valamely külhatalmat az osztrák-magyar monarchia ellen háborura inditani törekszik.

Ha a hadüzenet megtörtént, vagy a háboru kiütött: a hűtlenség életfogytig tartó fegyházzal büntetendő.

143. § A hűtlenség bűntettét követi el, és tiz évtől tizenöt évig terjedhető államfogházzal büntetendő azon magyar honos: a ki a hadüzenet megtörténte, vagy a háboru kiüritése után az ellenség katonai szolgálatába lép.

Ha pedig azon hatalomnak, a fennebbi idő előtt már katonai szolgálatában állott, s kényszer nélkül megmaradván abban, az osztrák-magyar monarchia fegyveres ereje vagy az ezzel közösen működő, vagy a vele szövetkezett hadi erő ellen harczolt: öt évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

144. § A hűtlenség bűntettét követi el és életfogytig tartó fegyházzal büntetendő azon magyar honos:

1. a ki valamely várat, várost, erődöt, megerősitett helyet, partot, szorost vagy katonai állomást, fegyver-, szer- vagy élelmi tárt, hajót vagy azt osztrák-magyar haderőhöz tartozó tisztet, vagy katonát az ellenség hatalmába juttat, vagy e czélra az ellenséggel egyetért;

2. a ki valamely hadi müvelet, tábor, vár vagy erőd tervét az ellenséggel közli;

3. a ki az ellenségnek, a magyar állam, vagy az osztrák-magyar monarchia területére jutását vagy azon való előhaladását elősegiti;

4. a ki az ellenséget pénzzel, továbbá fegyveres erejének, hadi szerének, vagy hadserege élelmi eszközeinek szaporitása, vagy azok beszerzésének könnyitése által segiti;

5. a ki az osztrák-magyar monarchia fegyveres erejéhez tartozó személyek hűségének megingatása által az ellenségnek segitségére van;

6. a ki az osztrák-magyar monarchia haderejének fegyver-, szer- vagy élelmi tárát, vagy pedig az osztrák-magyar fegyveres erő kárára, vagy az ellenség előnyére valamely hidat, töltést, gátat, vaspályát, utat felgyujt, felszakit, megrongál vagy egyébként használhatatlanná tesz;

7. a ki az osztrák-magyar haderő állásáról, állapotáról vagy mozdulatáról az ellenséget értesiti, az ellenség kémjét vagy kémszemlére kiküldött katonáját elrejti, vagy annak czélja kivitelére, vagy menekülésére segélyt, tanácsot ad;

8. a ki a jelen szakaszban meghatározott valamely cselekményt, az osztrák-magyar monarczhia szövetségének területére nézve, vagy ennek haderejével közösen működő haderő ellen követi el.

145. § A 142. és 144. § eseteiben a külföldiekre a nemzetközi hadi szabályok alkalmazandók.

Az osztrák-magyar monarchia másik államának honosaira mindazonáltal, a 142., 143. és 144. § eseteiben ezen törvény rendeletei alkalmazandók.

146. § A hűtlenség bűntettét követi el, és tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő: a kinek, a hivatalánál vagy különös megbizatásánál fogva, a magyar államnak, vagy az osztrák-magyar monarchia másik államának biztonságát, vagy más fontos érdekeit illető titkos okirat, adat vagy tudósitás birtokába, illetőleg tudomására jutván, azt közvetlenül vagy közvetve az ellenséggel közli.

Ha pedig az okiratot, adatot vagy tudósitást, más hatalom kormányával nem azon czélból közli, hogy az, az ellenség tudomására jusson, vagy pedig az ily okirat tartalmát, adatot vagy tudósitást egyébként nyilvánosságra hozza: öt évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

147. § Tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő az is: a ki erőszak, lopás, sikkasztás vagy csel által jutván a fentebbi szakaszban meghatározott nemű okirat, adat vagy tudósitás birtokába, illetőleg tudomására, azt közvetve vagy közvetlenül az ellenséggel közli.

Ha pedig nem az ezen szakaszban meghatározott módon jutott a titkos okirat, adat vagy tudósitás tudomására, azonban annak titkos voltát tudva, azt közvetve vagy közvetlenül az ellenséggel közli: öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

148. § A 142., 143. § első pontjában, és a 144. §-ban meghatározott valamelyik cselekmény elkövetésére létrejött szövetség (132. §), ha ahhoz előkészületi cselekmény nem járult: öt évig terjedhető fegyházzal, ellenkező esetben pedig öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

149. § A 142., 143. és 144. §-okban meghatározott hűtlenség elkövetésére, a 134. §-ban meghatározott módon intézett nyilvános és egyenes felhivás: öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő.

150. § A hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, a jelen fejezet eseteiben is alkalmazandó.

151. § A szövetség büntetlensége iránt a 137. §-ban foglalt intézkedés, az ott megállapitott feltételek alatt, a 142. § esetei kivételével, a hűtlenség elkövetése czéljából létrejött szövetségre is kiterjesztik.

3. 1920 után a Csemegi kódex megmaradt a változásoknak megfelelően és 1945 után is egy ideig. Az 1920-as önálló és független Magyar Királyság a jogfolytonosság talajára helyezkedett, de az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a Habsburg trónfosztás miatt a jogszabály az új állam védelmét helyezte a szabályozás középpontjában.

Az 1945 utáni Köztársaság a szovjet övezetben

4. 1961. évi V. tv. A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

(Az új szabályozás 180°-os fordulatot hozott Magyarország jogrendjében, hiszen még 1945 előtt pl. a Szovjetuniónak segítséget nyújtó személy követett volna el hűtlenséget, addig az 1961-es Btk. már a szovjet érdekövezetben létrehozott Népköztársaságot helyezi a védelem központjába és az azzal szembeni cselekményt rendeli hazaárulásként büntetni.)

Hazaárulás

129. § (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Népköztársaság függetlenségét, területi épségét, politikai, gazdasági, honvédelmi vagy más fontos érdekét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel, avagy ezek megbízottjával érintkezésbe bocsátkozik, szövetségre lép vagy együttműködik, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés vagy halál, ha

a) a bűntett súlyos következményekre vezetett;

b) a bűntettet állami szolgálat, vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, vagy

c) háború idején követték el.

(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületi cselekményt hajt végre, hat hónaptól öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az 1945 utáni Köztársaságban és a sztálini alkotmány 1989-es módosításával létrehozott Köztársaság szabályozása

1945 után a szovjet övezetbe került Magyarországon a legtovább hatályban tartott kódex a büntetőjogi Csemegi kódex volt, amit az 50-es években újabb kódexre cseréltek le, amely már újabb szocialista jellegű jogfelfogást és jogtechnikát jelentette. 1978-ig több büntetőjogi kódex is megszületett.

5. A "rendszerváltás" után 2012-ig az 1978. évi IV. tv. módosítása

(A Büntető Törvénykönyv az alábbi megfogalmazást tartalmazta az 1961-ben bevezetett jogfelfogás folytatásaként.)

Hazaárulás
144.§. (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét, vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
a) súlyos hátrányt okozva
b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával
c) háború idején
d) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével követik el.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

6. 2012-től az új szabályozás

( A Köztársaság szó Magyarországra változott, ugyanakkor a szocializmusban bevezetett jogi nyelvezet szóról szóra egyezik megmaradt. A hűtlenség továbbra is leszűkített tartalommal létezik.)

Alaptörvény (2012)

11. Magyarország független, demokratikus jogállam.

(2) Magyarország államformája köztársaság.

Hazaárulás

258. § (1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást

a) súlyos hátrányt okozva,

b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,

c) háború idején vagy

d) külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybevételével

követik el.

(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hűtlenség

259. § Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel Magyarország függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntett miatt két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.