1920 és 1944 között létezett egy nemzetközileg elismert magyar állam, amely állam és jogfelfogása alapján Köztársaságellenes volt és nem ismerte el az 1918-as Köztársaság időszakát alkotmányosnak.

A Trianoni béketárgyaláson 1920-ban nemzetközi elismertséget szerzett Magyar Királyság esetében 1920 és 1921 folyamán létrejött az államberendezkedésének alapját jelentő történeti alkotmánya.

Ezt az államot a Szovjetunió felszámolta és embereivel orosz szovjet katonai megszállása alatt 2 újabb államot hozott létre 1945 és 1989 folyamán (az 1989-es Köztársaság az 1945-ös államból államutódlással jött létre), amelyek nemzetközi elismertsége és elismertetése a a Szovjetunión alapszik!

Vagyis az 1920-ban nemzetközileg elismert Magyar Királyságot csak az 1989-es Köztársaság felszámolása mellett lehet folytatni Nemzetgyűléssel több mint 70 év elteltével.

A másik megoldás az 1989-es posztkommunista állam államformájának megváltoztatása Királyságra az 1989-es és a sztálini alkotmány módosításával létrehozott állam megmaradása lenne csak más államformával, valamint államberendezkedéssel és elég hozzá egy Országgyűlési döntés is, habár meghirdetett és társadalom által támogatott Kormányprogram nélkül elég önkényes döntés lenne egy ilyen lépés.

Tudni kell azonban, hogy az 1989-es állam a magyar társadalom háborús bűnösségét egy 1946-os és a világban ritka intézményi megoldással tartja fenn: a mai napig nem választhatja a köztársasági elnököt közvetlenül a magyar társadalom, hanem csak közvetve az Országgyűlésen keresztül....

1. Törvényes e az 1920-as Magyar Királyság, mint állam folytatása?

Magyar szempontból igen, azonban a sikerhez nemzetközi elismerés kell, amit 1920-ban a területek 2/3-ának elvesztéséért cserébe megkapott Magyarország.

A Magyar Királyság egy 1920-tól nemzetközileg elismert állam volt, amelyet a Szovjetunió térhódítása számolt fel hivatalosan és jogszabályilag 1945 elejétől egy új állam létrehozatalával, amely az 1918-as Köztársasággal helyezkedett az állami folytonosságra.

A Szovjetunió eltűnt, így egy korábban nemzetközileg elismert állam folytatása történne meg.

2 féle módon lehet megközelíteni a jelenlegi helyzetet:

(1) A Szovjetunió bukása után miért nem áll vissza az általa felszámolt 1920-as Magyar Királyság - nyilván az 1989-es posztkommunista állam (amelynek 7. országgyűlési választását tartották 2014-ben) megakadályozta

(2) Vajon sikerül e a korábban nemzetközileg elismert 1920-as Magyar Királyságot visszaállítani és fenntartva visszaszerezni a nemzetközi elismerést egy újabb nemzetközi helyzetben

Az utóbbi kérdést könnyű megválaszolni, hiszen az Európai Unió az új nemzetközi környezet és a hidegháborús győztes nyugati államszövetségben jelenleg egy a hidegháborús vesztes Szovjetunióhoz köthető sztálini alkotmány 1989-es módosításával létrehozott állam található, amelynek már régen el kellett volna tűnnie, de a létrehozói kitartása és a társadalom támogatása ezt megakadályozta az elmúlt 26 évben.

Az állam folytatásával természetesen magával vonja alapvető jogszabályainak hatályba helyezését, de nem az összeset. Pontosabban a történeti alkotmányról van szó.

A Nemzetgyűlés azért kell, mert a Szovjetunió általi felszámolás és a Köztársaságok létrehozatala (1945, 1989) megszakította az egykori magyar állam folytonosságát, így hatályba kell helyezni az alapvető jogszabályait, amely új állami viszonyokat hozna létre.

A Nemzetgyűlés ilyen helyzetben nem megkerülhető!

Az 1989-es állam jogfelfogása a történeti alkotmányról az Alkotmánybíróság korábbi elnökének 2011-es nyilatkozata alapján egyértelmű:

A 2006-ban az 1949 évi XX.-as törvénnyel az Alkotmánybíróság elnökének megválasztott Paczolay Péter "csökkent értékűnek" nevezte a trianoni béketárgyalások során elismert Magyar Királyság történeti alkotmányát, míg az irott sztálini alkotmányt nyilvánvalóan jogállaminak és "teljes értékűnek" tartotta egy 2011 évi megnyilatkozásában, ami az 1989-es államban a történelemoktatás alapkoncepciója és a hivatalos állami ideológia.

http://www.tte.hu/toertenelemtanitas/toertenelemtanarok-orszagos-konferenciaja/7314-paczolay-peter-alkotmany-es-toertenelem

Államok folytatódására van több példa, és a leghosszabb megszakadás Portugáliában található, ahol a Köztársaság folytatódására 46 év elteltével került sor, míg Magyarországon 1919 után 25 év, majd 1949 után 40 év elteltével.

A Köztársaságokat 1. 2.3. számmal illetik, mert egyszerre van kapcsolat közöttük, de nem ugyanazon személyek vezetésével hozzák létre őket vagy hasonló hatalmi csoportosulásban, valamint általában ismét kikiáltották a Köztársaságot. Ezen államok történelmileg és ideológiailag mégis egymás folytatásai.

Ha a szovjet csapatok 1991-es távozásakor összeomlott volna a Köztársaság, akkor 47 év elteltével folytatódhatott volna a Magyar Királyság...akkor még sokan éltek azok közül, akik a Magyar Királyságba születtek.

Most nyilván a 70 és 110 éves közötti korosztály mondhatja el magáról, míg kézzelfogható emléke a 75 év feletti korosztálynak lehet csak róla.

Ez a helyzet 1991-ben az 50 év feletti korosztályt jelentette volna, akik 99 %-ának nem volt elegendő ismeretanyaga a háború előtti magyar állam folytatásához.

2. Mennyire törvényes a Magyar Királyság folytatása?

Nemzetközi jogilag és az 1920-as Magyar Királyság belső joga szerint a visszaállítás törvényes.

1. Nemzetközi jog: a nemzeteknek joguk van formálni a történelmüket, államokat létrehozni és felszámolni. Az erősebb oldalán áll a nemzetközi jog, hogy az erőviszonyok alakítsák a világot és a letűnésre ítélt ne állítsa meg a fejlődét. Nemzetközi jogilag 1945-től 1991 júniusáig Magyarország szovjet katonai megszállás alatt volt, így a Köztársaságok (1945 utáni, 1989-es) egy idegen katonai erő által megszállt országban lettek létrehozva, amely 1989-es Köztársaság nem lett azóta sem felszámolva.

2. Belső jog: az 1920-as Magyar Királyságnak és az 1945 utáni Köztársaságoknak (1945,1989) is megvan a saját belső joga.

Az 1920-as Magyar Királyság megszerezte a nemzetközi elismerést, annak joga szempontjából az államrend, vagyis a Magyar Királyság államberendezkedésének erőszakos megdöntése és felszámolása nem törvényes, de a Szovjetunió a kommunista diktatúra kiépítése céljából erőszak alkalmazásával azt tette 1945-től az embereivel és a katonai megszállása 1991 nyaráig tartott.

1956 után már hivatalosan is szovjet intervenció történt.

1. A Vörös Hadsereg elfoglalta a területét a Magyar Királyságnak. Terror alkalmazásával eltüntették a politikai életből a Magyar Királyság politikusait és intézményeit (pl. Csendőrség). Katonai megszállás és vörös terror alkalmazása mellett hatálytalanították az 1920-as Magyar Királyság jogát.

(A német katonai megszállásnak a célja nem irányult az államrend megdöntésére, hanem csak a katonai és egyéb célok megvalósítására az adott helyzetben, legfeljebb Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete esetén kezdődhetett volna egy újabb tartós és másik államrend kiépítése, de Magyarország hadszíntérré változása ezt megakadályozta és így a szovjet támadással kezdődött meg az állam felszámolása, majd folytatódásának megakadályozása az 1945-ös állam kiépítésével. Le kell szögezni, hogy az 1920-as Magyar Királyság államrendje az állami szféra jogszerű működését és működőképességét jelenti, nem a politikai vezetés jellegét és irányvonalát.)

A Köztársaság (amely Szovjet katonai megszállás alatt lett létrehozva a Magyar Királyság felszámolása következtében 1989-ben is) belső joga szerint nem törvényes az erőszakos úton történő felszámolása.

3. Mi történik, ha nem kapja meg a nemzetközi elismerést a visszaállított 1920-as Magyar Királyság?

Az 1989-es Köztársaság felszámolásával lehet csak folytatni és visszaállítani a Magyar Királyságot, hiszen az 1989-es Köztársaság az 1945-ös kommunista államból jött létre államutódlással.

Mivel a Szovjetunió eltűnt, így nincs olyan erő, amely a felszámolása után visszaállítaná az 1989-es Köztársaságot, ami azt jelenti, hogy a Magyar Királyság államként fenn tud maradni.

A huzamos ideig történő fennmaradás, az állam korábbi nemzetközi elismerése és egy jogállam létrehozása gyakorlatilag más állam lehetőségének a hiányában valószínűsíti a nemzetközi elismerés megszerzését.

4. Mi az államrend?

Az államrend az állami szervek működésének jellegét, egymáshoz való viszonyukat és kapcsolódásukat jelenti. Ki van az állam élén, ki képviseli politikailag az adott ország államát, mi a feladata, hogyan kapcsolódik a működése az állami szervekhez, milyen állami szervek vannak stb.

1. A Kormányzó

Az 1920-as Magyar Királyság megkapta a nemzetközi elismerést, és kialakított államberendezkedését. Mivel a Királyságot meg kellett szilárdítani és nem találtak megfelelő jelöltet a koronához, továbbá nem akartak kapkodni sem, egy a magyar történelemből ismert megoldással a Kormányzó intézményével oldották meg átmenetileg az ország irányítását, ezért nevezik azt a kort a "király nélküli királyság" korának, amely nem azt jelenti, hogy az állam hosszú távú fennmaradása esetén nem választottak volna magyar uralkodót,hiszen a jogszabályt megalkották hozzá. A megnevezés azt a rövid kort jelenti és jellemzi, amely ideig fenn tudott maradni. (Az USA tagállamainak választott vezetőit is így hívják, de azért más jellegű pozíciót jelent)

2. A Kormány és az állami szervek

A 20. századi követelményeknek megfelelően választották meg és alakították ki az intézményeket. A közhivatal inkább társadalmi elismerést és megbecsült jutalmazást, mint vagyonosodást jelentett.Valamennyire megtartotta a korábbi kor " a pozícióba bekerülni nehéz, kiesni szinte lehetetlen" közhivatali jellegét.

3. Országgyűlés

A kor követelményeinek és a magyar tradíció érdekes összeötvözésének színtere volt, mégis az állam egyik legnagyobb elmaradásának színtere. Az általános választójog hiányával történő képviselő választással elmaradt a kortól, bizonyos szempontból viszont garantálta az állam megmaradását és a nehéz időszakban ( területek elcsatolása, a társadalom nagy részének oktatási hiányosságai, világgazdasági válság, 2. világháború) történő fennmaradását egy professzionális politikai réteggel, akikre így az átlagosnál nagyobb teher és politikai felelősség hárult.

5. Miért nem egy és ugyanaz az állam az 1920-as Magyar Királyság és az 1989-es Köztársaság?

1. Nemzetközi elismerés kell egy állam létrejöttéhez, eltérő államok nemzetközi elismerése történt meg, eltérő történelmi időszakban, eltérő évben.

2. Az államszervezet felépítése, az állam ideológiája és jogszabályai eltérő a 2 állam esetében.

6. Miért lenne jobb az 1920-as Magyar Királyság a jelenlegi Köztársaságnál?

1920-tól Magyarország területeinek elvételéért cserébe a magyar nemzet saját önálló államot építhetett hazája területén. Ez az állam bizonyos területen elmaradott volt a nyugati államoktól, más oldalról egy modern állam az 1920 előtti magyar viszonyokhoz képest és az élet sok területén jelentős eredményeket ért el.

Egy nemzetközileg elismert magyar állam volt, amely korszerűbb politikai berendezkedéssel még közelebb kerülhetett volna a nyugati fejlettebb államokhoz, de alapvetően egy jó és magyar állami keret a korral történő lépéstartáshoz, amelyre a magyar nemzet a Szovjetunió bukása után igényt tart.

A Magyar Királyság és a Köztársaság oldalán harcolók 1918-tól jelentős küzdelmeket folytatnak egymás ellen, amely végén 1920-ban a Magyar Királyság oldalán harcolók, míg 1945-ben a Szovjetunió segítségével a köztársasági, majd kizárólag a kommunista erők kerekedtek felül. Mivel a Köztársaság létrehozatala a Szovjetunió segítségével történt 1945 után és 1989-ben, ezért a Magyar Királyság oldalán állók szempontjából elismerhetetlen:

1. Idegen hatalom katonai megszállása alatt történt a létrehozatala, és "túlélte" létrehozóját

2. A Szovjetunió egy diktatórikus és kommunista állam volt.

Az 1989-ben létrehozott és mai napig meglévő Köztársaság idegen fegyveres hatalom alatt létrehozott és diktatúrában gyökerező állam, amely nem megfelelő állami keret a magyar nemzet számára.

A Magyar Királyság oldalán állók szempontjából inkorrekt tett volt a nyugati szövetségesek részéről a Trianonban elvett területekért cserébe elismert Magyar Királyságot Magyarország szovjet övezetbe sorolásával elvenni a magyar nemzettől, és azoknak a főként kommunista köztársasági erőknek a politikai hatalma alá kényszeríteni a magyar nemzetet, akiknek ürügyén 1920-ban elvették Magyarországtól a területeket.

7. Van e reális alapja az 1920-as Magyar Királyság visszaállásának?

Ha Németországot veszi valaki alapul, akkor inkább lehet 69 illetve 22 év késéséről beszélni, hiszen az első világháború utáni és a náci hatalmi rezsim előtti weimari köztársaságuk, NSZK és az NDK Köztársaságával folytatódott, igaz új alkotmányokkal, majd a második világháborús következmény, az ország nyugati és keleti széttagoltsága megszűnt, aminek következtében a nyugati rész politikája irányadó lett a keleti egykori kommunista övezetbe került rész számára.

Míg Németország egyesülése a második világháborús következményeket sikeresen megszüntette az esetükben, addig Magyarország nem a Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély és Délvidék felzárkóztatásán fáradozik, hanem

1. A legtovább hatályban tartotta a kommunista önkény alkotmányát, amivel a legelmaradottabb kelet közép európai állammal rendelkezik politikailag2. A kommunista politikai elit semmiféle felelősségre vonásban nem részesült 1989 után3. Nem állt vissza a náci és szovjet katonai megszállás időszaka előtti magyar állam az 1920-as Magyar Királyság4. A jelenlegi Köztársaság Magyarországot a szovjet megszállási időhöz köti5. Politikai rendszerének színvonalát a kommunista utódpárt és a köztársasági pártok színvonala határozza meg...

Ezek a tények!

8. Hogyan lehet rendszerváltással államot váltani vagyis a jelenlegit lecserélni?

TV híradókból is lehet látni, hogy alapvetően két fő módja van:

1. Békés úton (a köztársasági erők bejelentik saját kezdeményezésből vagy politikai ellenfeleik felhívására , hogy nem politizálnak tovább vagy a lemondásukat követelő /spontán/ tüntetés nyomására békésen távoznak a politikai hatalomból és ezzel megszűnik a Köztársaság, amellyel az 1920-as Magyar Királyság automatikusan helyreáll, kivéve ha újabb államot akar létrehozni a magyar nemzet, ami egy bonyolult és eléggé kiszámíthatatlan dolog lenne, leginkább a Köztársaság nyomulósabb rétege vetemedne ilyen lépésre. Egy teljesen új állam létrehozatala nagyon időigényes folyamat is, így egy korábban már létezőnek a visszaállítása messze gyorsabb és kiszámíthatóbb jövőt jelent. /

2. Erőszakos úton: a békés tüntetés vagy a politikai úton történő felszólítás nem hoz eredményt és a fegyveres erők (rendőrség, honvédség) a köztársasági kormány irányítása alatt védelmezi a jelenleg fennálló Köztársaságot. A hadsereg és a rendőrség száma pár tízezer fő, ami annyit jelent, hogy 100 ezer-1 millió közötti tüntetőknek nem ellenfelek, kivéve ha lőfegyvert alkalmaznak. Lőfegyver alkalmazása esetén sem, ha 100-200 ezer ember fegyvert tud szerezni, kivéve ha jobb fegyverekkel és nagyon jó stratégiával rendelkeznek. Jó fegyverek és stratégia alkalmazása esetén sem ellenfelek, ha támaszpontjaikat és központjaikat gyorsan elfoglalják. Ugyanakkor miért ne állnának át és miért küzdenének egy szovjet Köztársaság fennmaradásáért a magyar nemzettel és az 1920-as Magyar Királysággal szemben? Jó előkészítés mellett a hadsereg és a rendőrség automatikusan átáll, de a rendszerváltás csak akkor sikeres, ha a politikai életbe feddhetetlen emberek kerülnek be.

A jelen

9. Van e rendszerváltó célja az 1920-as Magyar Királyság híveinek és miért?

1991. júniusában a szovjet haderő elhagyta Magyarországot és az 1989-ben létrehozott politikai rendszer garantálja azóta is, hogy a Magyar Királyi Honvédség második világháborús szerepvállalása nem a katonai dicsőség és hosszú távú győzelem, hanem a felesleges áldozatok gondolatmenetén maradjon.

Több tízezer magyar katona halálának nem mindegy, hogy milyen az értékelése és ha nem lehet őket feltámasztani, akkor miért ne álljunk pozitívan az áldozatvállalásukhoz?

Milyen állam és politikai rendszer az, ahol egy második világháborús magyarországi eseményről, amelyen az ellenséges szovjet haderő a magyar katonák tízezreivel számolt le a kényszerű hallgatás sorsára van kárhoztatva?

Milyen állam az, amelyik nem emlékezik meg hivatalosan február 11-éről a magyar katonák emlékére?

Milyen állam az, amelyiknek nem a magyar katonák az elsők, hanem a nemzetközi (orosz) megítélés?

Az oldal nem titkolt célja, hogy a magyar katonák áldozatvállalását semmibe vevő Köztársaság ellen idővel békés tömegdemonstráció kerekedjen február 11.-én, az 1945. évi Kitörés évfordulóján az 1920-as Magyar Királyság feltámasztásáért!

10. Van e jelentősége annak, hogy az 1989-es Köztársaság szemszögéből nem szalonképes a Magyar Királyság?

Nincs. A Köztársaság és a Magyar Királyság oldalán állók között 1918-tól nézeteltérés van, amely a világháborús részvétel tekintetében is megnyilvánul.

Mivel a Köztársaság politikai elitje semmi hibát nem talál abban, hogy szovjet katonai megszállás kellett a köztársasági államforma kétszeri (1946, 1989) kikiáltásához, nem biztos, hogy érdemes komolyan venni az álláspontjukat a Magyar Királysággal kapcsolatban.

11. Helyes e a jelen kori Köztársaság felfogása a Magyar Királysággal kapcsolatban?

Nem. Szinte mindenkinek a szülője, vagy nagyszülője, esetleg a dédszülője érintett a 2. világháborúban, főként akik a Magyar Királyi Honvédség tagjai voltak.

Gyakorlatilag az egész országnak szembe kell néznie azzal, hogy 22 éve sem "szalonképes" a magyar nemzet a Köztársaságot létrehozók szemében és a többség biztosan nem tagadja meg a felmenőit pár ember politikai beállítottsága miatt, akik inkább a másik oldalon harcoltak volna vagy harcoltak....

Ezt a helyzetet tompítja néhány hangzatos kijelentés a politikusok részéről, de tényleges elismerés 69 év óta nem jár a Magyar Királyi Honvédség egykori katonáinak.

12. Miért nem lesznek nagy állami megemlékezések a 2. világháborús magyarországi események 70. évfordulóján?

A Magyar Királyi Honvédség a Magyar Királyságnak, mint államnak a hadserege volt, amely a Szovjetunió ellen harcolt. Ha az 1920-as Magyar Királyság megmaradt volna, akkor lennének nagy állami megemlékezések a jogszerűen harcoló katonák emlékére.

Az 1989-es Köztársaság, Magyarország jelenlegi állama a szovjet katonai megszállás eredménye, amelynek szemszögéből a Magyar Királyság és Honvédség nem "szalonképes" , de vagy 69 éve ez a helyzet....

13. Mi 1920-as Magyar Királyság álláspontja Magyarország szovjet övezetbe sorolásáról?

Az elmúlt 24 év bebizonyította,hogy a nyugati országok sokat várnak el az egykori szovjet övezetbe sorolt közép-kelet európai térségtől.

Amellett, hogy nemzetközi elismerésbe részesítették a szovjet megszállás alatt létrehozott 1989-es politikai rendszereket a térségben, a jogállamiság és a gazdasági boldogulás sikerét várják a posztkommunista államoktól.

Ugyanakkor nem kértek a nyugati nagyhatalmak bocsánatot Magyarországtól sem a szovjet övezetbe sorolásért a mai napig és a megszállás előtti állam negatív ítéletét hangoztatják sokan a kommunisták 1945 után meghonosított rendszereivel szemben, míg nyugaton megmaradhattak az alkotmányos és parlamentáris monarchiák a német katonai megszállás ellenére 1945 után is, hiszen a megszállás ténye miatt nem büntették azokat az államokat, legfeljebb vezetőiket vonták felelősségre.

Hol van itt az egyenlő mérce?

Az 1920-ban Trianonban elismert Magyar Királyság a Szovjetunió megszűnése után, az 1989-es Köztársaság felszámolásával visszaáll Magyarországon, hogy parlamentáris monarchiája megfelelő politikai keretet biztosítson a jogállamiságnak a posztkommunista állam bukása után egy magyar uralkodóval az élén.

14. Mi a Magyar Királyság álláspontja a Köztársaság jogával kapcsolatban?

Amennyiben visszaáll az 1920-as Magyar Királyság,

1. akkor az 1920 utáni Köztársasággal kapcsolatos jogfelfogást folytatja,vagyis nem ismeri el a Köztársaság időszakát törvényesnek, így jogszabályait hatályon kívül helyezi. Vonatkozik ez az 1945 utáni és az 1989-es Köztársaságra is, mely utóbbi a mai napig fennáll és újabb alkotmánya az Alaptörvény

2. az új tény a szovjet katonai megszállás, amely szinte az ország egész területén 1945 elejétől 1991 június közepéig tartott, és amely megerősíti a Köztársaság kikiáltásának (1946, 1989) és így az államforma meghatározásának nem törvényes voltát Magyarországon.

15. Miért lenne jelentősége az államváltásnak?

Sokan gondolhatják, hogy a "könnyű utat" akarja választani a magyar nemzet, ugyanakkor ez nem igaz. Nyomós okok (nemcsak a Szovjetunió szolgálata) szólnak a realista jobboldali és egy jobboldali politikai rendszerben csak középnek minősülő politikai gondolkodású emberek törekvése mellett 24 év óta, igaz a köztársasági politikai életben ezek a személyek nem jelennek meg 1989 óta.

1. Egy diktatúrában résztvevő kommunista párt tagjainak az egyenlőség az igazság talaján úgy kellett volna járniuk, mint a nyilas párt tagjainak a diktatúra bukása után. A következményeket a kommunisták egykor kikényszerítették, míg a magyar nemzet nem erőltette a kommunistákkal szembeni felelősségre vonást 1989 után.

2. A szovjet megszállási övezetben 1945 után nyilas erők nem politizálhattak, majd idővel csak a kommunista párt maradhatott a Parlamentben.A hidegháborús győztes Európai Unióban sem politizálhatnának kommunista erők, de a magyar nemzet nem tett semmit ennek a felszámolására, míg a kommunista utódpárt él azzal a lehetőséggel, hogy az Európai Unió nem alkalmaz olyan eszközöket a más ideológiai alapon állókkal szemben, mint egykor a Szovjetunió tette.

3. A kommunista párt a magyar történelem folyamán soha nem kímélte az ellenfeleit és ezt a tulajdonságát 1989 után sem vetkőzte le. Politikai ellenfeleinek egy része el is tűnt a magyar politikából (igaz ők akartak a kommunista párttal rendszert létrehozni.)

4. A liberál bolsevik értelmiség és szövetségesei szerint 40 év az ország politikai megtisztulása, de vajon ez mit jelent?

(1) Még 16 évet kell várni, ha 1990-től számítjuk ezt az időszakot.

(2) Az 1989-ben létrehozott posztkommunista állam és rendszer addig megmarad.

(3) Egy modern és korszerű állam és politikai rendszer csak 40 év elteltével jöhet létre.

(4) Az 1989-es politikai rendszer létrehozói közül a legfiatalabbak is nyugdíjasok lesznek mire letelik a 40 év.

(5) A lakosságszám és a születések száma vészesen csökken és a redisztribució, vagyis az újraelosztás miatt a Köztársaság és politikusainak felelőssége 80%-os ezen a téren.

Tényleg ennyi időre van szükség, hogy "megtisztuljon" Magyarország?

5. 2002-ben Magyarország jól állt gazdaságilag a térségben, pedig egy rossz MDF és MSZP kormányzati ciklus után sem volt könnyű helyzetben 1998-tól a koalíciós kormány.

A sok hazugság és ígéret megtette a hatását és a veszélyt látók pedig nem voltak képesek arra, hogy 2002-ben rendszert váltsanak. Az ország 2010-ig olyan tudatos tönkretétel áldozata lett,amelyet nem sok ország tudna megoldani.

Talán nem is lehet, hiszen sokszor késő utólag lépni.

2002-ben ott volt a Kossuth tér és ha a jobboldali szavazók szakítottak volna a rendszerrel, akkor az elveszítette volna a többség támogatását.

Nem történt meg és ma Magyarország a térségben gazdaságilag is lemaradt ország...nemcsak a későn lecserél sztálini alkotmány miatt politikailag!

A Köztársaság szétzúzása 2002-ben töredék kárral járt volna gazdaságilag ahhoz képest, amit az azt követő 8 év okozott.

Ma már Magyarországnak nincs veszítenivalója, így a Köztársaság, pontosabban az 1989-es posztkommunista állam mehet a "szemetesbe"....gondolkodás nélkül.

A jelenlegi politikai rendszer mellett az általa 25 év alatt létrehozott gazdasági helyzet is az utolsót "csinálta" Magyarországból a térségben...kilátások nélkül.

A jelen