Üdvözöllek Vendég
Csütörtök
2024-05-02
3:36 AM
2024-05-02
3:36 AM
Magyar Királyság
| Honlap-menü |
|
| Belépés |
| Keresés |
| Naptár | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mentett bejegyzések |
| Barátaink: |
| Statisztika |
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |
Habsburg abszolútista évszázadok 4.
4. A szabadságharc következményei: a Kossuth-Deák vita, ( Kasszandra levél, Duna Szövetség) és a Kiegyezés (1867)
5. Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Habsburgok uralmának a vége Magyarországon (1918)
6. A Habsburg idők a kor szemével
7. 2012-ben
4. A szabadságharc következményei: a Kossuth-Deák vita, ( Kasszandra levél, Duna Szövetség) és a Kiegyezés (1867)
- ...1851. december 5-én Kossuth elérte az Egyesült Államok partjait, ahol zászlódísszel és nagy lelkesedéssel fogadták. Hét hónap alatt több mint ötszáz, legnagyobbrészt angol beszédet mondott....A kongresszus által rendezett estélyen mondta Kossuth egyik legismertebb beszédét, melyben hazája függetlenségéről, mint európai szükségességről szólt......Amerikai szereplése, mint egész emigrációs működése, politikai terveivel volt kapcsolatos. Abból indult ki, hogy a magyar hadak legyőzték Ausztriát, s csak a cári beavatkozás súlya alatt törtek össze.....
- A Leo v. Thun gróf miniszter által bevezetett új iskolarendszernek lehettek, voltak jó elemei (iskolakötelezettség, 8 osztályos gimnázium), de mégis az önkényuralom, a németesítés eszközének tekintették- némi joggal.
- E "KASSZANDRA-LEVÉL" volt az első azon nyilatkozatok s levelek sorában, amelyeket a "turini remete" önkéntes száműzetéséből évtizedeken át szüntelenül intézett híveihez....Kossuth haláláig (1894) töretlenül hű maradt az 1849-ben kimondott teljes függetlenséghez...
- Kossuth első tétele: Ausztria látszólagos engedményei mögött veszedelmes csapdák rejtőznek. A kiegyezés nem valósítja meg az igazi célt: a teljes függetlenséget. Feladja a nemzet elidegeníthetetlen jogait. Ha a magyarok elfogadják, kiadják kezükből saját sorsuk intézését, s országuk jövőjét idegen érdekeknek szolgáltatják ki, méghozzá egy olyan hatalom érdekeinek, mely a történelem tanúsága szerint mindig ellenfele volt a magyar függetlenségnek. Ez ellen küzdöttek egykor Erdély fejedelmei, ez tiporta el Rákóczi és 1848/49 forradalmát...........E küzdelemnek előbb - utóbb sikerrel kell végződnie. Ausztria egy elavult, feudális időkből származó birodalmi szervezet. Központjában nem egy nemzet, hanem CSAK EGY DINASZTIA áll. Ennek a roskatag szervezetnek a nemzetállamok korában nyilvánvalóan szét kell hullania. Veszélyes hát hozzákötni a magyarság sorsát..
- ..A másik oldalon Deák és hívei sorolták fel a maguk érveit a kiegyezés védelmében, Kossuth nézetei ellen....A kiegyezés után a magyar önállóság biztosabb alapokon fog állani, mint 1526 óta bármikor... Deák és hívei úgy látták, hogy hosszú időn át, a feudális berendezésben a hadügy, pénzügy külügy intézése is IDEGEN DINASZTIA kezében volt, tehát Magyarország sokkal inkább ki volt téve idegen hatalmi törekvéseknek. Tulajdonképpen már 1526 óta voltak közös ügyek, de ezeket 1867 előtt mások intézték nélkülünk és ellenünk, most pedig mi intézzük közösen azokkal, akiket illet...."
"A külföld így szólt:.... Vagyis a NAGYHATALMAK ragaszkodnak ahhoz az elvhez, hogy az európai egyensúly érdekében szükség van a Duna-völgyében a Habsburg-hatalomra...."
(Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867)
- A DUNAI SZÖVETSÉG: Dunai konföderáció . a Duna-menti országok államszövetsége. Az eszme Kossuth Lajostól eredt. Kossuth már 1850-ban arra a gondolatra jutott, hogy, ha az osztrák birodalom és Törökország felbomlik s e birodalmak területén kisebb nemzeti államok fognak kialakulni, ezek magukban nem lennének elég életerősek és könnyen idegen hatalmak játékszereivé válnak. Szükségesnek tartotta ezért, hogy a dunamelléki államok: Magyarország Erdéllyel Horvátország, Szerbia és a két román fejedelemség államszövetséggé alakuljanak olyképpen, hogy ezek a tagállamok belügyeket önállóan igazgatnák, azonban területük védelmét, a külpolitikát, kereskedelem, vám és pénzügyeiket közösen intéznék, közös parlamenttel. A közös ügyekben a végrehajtó hatalmat egy közös bizottság gyakorolná, ennek székhelye felváltva Pest, Zágráb, Belgrád és Bukarest lenne. Ez a szervezet nem talált visszhangra sőt itthon ártott Kossuth népszerűségének. A világ háború vége felé Jászi Oszkár és társa, vetették fel, sok szempontból eltérő fogalmazásban a D. tervét, újabban ismét gyakran emlegetik, mint Középeurópa "újraébredésének" egyik lehetőségét; 1931-ben Tardieu francia miniszterelnök is felvetette és Magyarországot, Ausztriát és a kisantantot akarta gazdasági egységbe olvasztani, Ehhez hasonló együttműködés terveivel foglalkozik Hodzsa csehszlovák miniszterelnök is.
(metapédia)
- Deák véleménye szerint, KOSSUTH ELKÉPZELÉSE, a DUNAI SZÖVETSÉG nem segíthet, mert ha kisebb keleti szomszédainkkal kívánnánk szövetségre lépni, hazánk területi épsége miatt, akkor "saját szövetségeseinkkel jöhetnénk oly súrlódásokba és belküzdelmekbe, mely magát a szövetkezés célját is meghiúsítaná."
- "...A vitából s a történeti fejlődés vizsgálatából két tény mindenképpen megállapítható.
1. Az egyik az, amit Kossuth látott: hogy a nemzetek fejlődése megállíthatatlan és előbb-utóbb veszélyezteti a feudális időkből származó, soknemzetiségű politikai kereteket, így a Habsburg Monarchiát.
2. A másik tény az, amit Deák látott, hogy a kiegyezés az adott viszonyok közt elkerülhetetlen volt. Az akkor elérhető, viszonylag legjobb megoldás - minden esetleges következményével együtt.
Magyarország NEM VALAMI NEMZETKÖZI LÉGÜRES TÉRBEN élt, amelyben tetszés szerint lehetett választani függetlenség és kiegyezés között. A választást elsősorban az európai erőviszonyok alakulása korlátozta...és hogy a NAGYHATALMAK továbbra is szükségesnek tartották a Monarchia fennmaradását Európa politikai rendszerében...
- Deák úgy látta, hogy Ausztria, Magyarországgal együtt, elég erős menedéket tud Európa e veszélyes részén nyújtani. "Azon politika - mondta -, mely figyelembe nem veszi a jelent és egyedüli eshetőségekre akar építeni, éspedig olyan eshetőségekre, amelyek el is maradhatnak, másképp is alakulhatnak, nem célszerű politika. Van-e, aki óhajtja Ausztria felbomlását, nem tudom, de ha vannak ilyenek, azok bizonyosan nem a mi érdekünkben óhajtják. Félek, nagyon félek, hogy e felbomlás által nem mi nyernénk s a mi sorsunk jobbra nem változnék." Ha pedig "egy nap kiszámíthatatlan események ezen katasztrófát csakugyan előidéznék, mi jobb nekünk: ha államilag rendezett állapotban talál, vagy pedig szétzilálva?
(Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867)
5. Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Habsburgok uralmának a vége Magyarországon (1918)
- 1867-ben megtörtént a Kiegyezés és létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia.
- "A világ bírája a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökkévalóságon keresztül; engem, ki nem borulhatok le a Magyar Golgota porába, engem október 6.-a térdeimre borulva fog hontalanságom remetelakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hű érzelmeivel áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a haza iránt, s a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak, s buzgó imával kérem a magyarok Istenét, hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól s Magyar Nemzethez zeng. Úgy legyen. Ámen!" (Kossuth Lajos 1802-1894)
http://www.youtube.com/watch?v=sBNqvg75KrI&feature=share
- A szarajevói merénylet 1914. június 28-án történt, melynek áldozata Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és hitvese Chotek Zsófia volt. A merénylet az első világháború kitörésének a közvetlen oka volt. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szarajev%C3%B3i_mer%C3%A9nylet)
- Az első világháború végén, 1918-ban Magyarországon forradalom töri ki és az államformát köztársaságra változtatták. Károlyi Mihály tanácsára (Habsburg) IV. Károly lemondott a magyar trónról. Később még megpróbált többször is visszatérni...Trianon
Trianon
- "A kommunizmust követő őrült haláltánc még zűrösebb vir-várrá tette a belső harcteret; még inkább egymásnak futtatta az elbódult magyart, még gazdagabb teret nyújtott idegen kalandorok portyázásának." (Szabó Dezső: Egységet! 1921.01.01.)
6. A Habsburg idők a kor szemével
- "A magyar középosztály általában négy rétegből verődik össze. A volt nemességből, a falusi nép felküzdöttjeiből, a városi munkás proletárság úrrá vergődött elemeiből, s idegen fajok törtetőiből.
- És mert minden falat kenyér, minden előrelépés az uralkodó elemek kényétől függött, s mert az egész közélet roppant gépezetében kezdeményezésre, felelősség elvállalására semmi sem ösztönözte az egyedet, mert vak eszköz és pontosan járó óra kellett, és mert minden krajcárjában egy halálos függés parancsa volt: a középosztály lelkében valósult meg legteljesebben ez a végzetes fejlődés.
- Oroszországban a távirat feltalálása előtt jeladótornyokról továbbították Moszkva parancsait be, Szibéria szívébe. Egy Moszkva melletti tornyon az őr megunta életét és felakasztotta magát. A szomszéd torony őre azt hitte, hogy ez a cár parancsa, és szintén felkötötte magát. S ez így ment tovább az egész vonalon, Szibéria legvégső állomásáig. Ez az anekdota adja meg a magyar középosztály pszichéjét.
- Az idegen itt is szerencsésebb volt. Maga az a tény, hogy az oláh, szerb vagy valamelyik más faj átjövője mellére rikította a "magyar vagyok" kokárdát, hatalmas előnyt biztosított neki a versenyben.
- Ha a magyar túlizzóan s minden aggódásával volt magyar, ez akadály volt pályáján: ellenzékiség s a nem mindenre kaphatóság gyanúja tette nemkívánatossá a hatalom szemeiben. A magyarnak Magyarországon hátrány volt igazán és mélyen magyarnak lennie.
- De aki más fajból máról holnapra így nekimagyarult, az megbízható kormányzati eszköz volt, azt minden asszimilációra el lehetett várni. Ráadásul az idegent összes vérbelieinek hatalmas, titkos szolidaritása is tolta előre, míg az egyik magyar a másikat dobta félre az útról.
- Az a történelmi tény tehát, hogy az élet számos funkcióját idegen fajokkal végeztettük, s hogy a királyság és a hadsereg egy bizonyos időtől fogva többé nem a magyar fajiság szervező, védő és harcoló formája volt, a magyar pszichét két sarkalatos bűnére, halálos betegségére determinálta:
- 1. A vérbeli szolidaritás ösztönös érzésének elhomályosulására.
- 2. Szellemi és morális szolgaiasságra, gyávaságra.
- Az utóbbi pontot részletesen kell hangsúlyoznom. Az élet és halál nagy kérdőjele előtt nem azzal szolgálok fajomnak, ha olcsó rímekben hazug cirádákat szaggatok rá, ha kongó jelzőkkel a világ csodájává rikoltozom. A magyar fizikai hősiességét, harci bátorságát három világrész mezőin mutatta be, s tettei feleslegessé teszik a frazeológiát. De ha a morális bátorság a szellemi kezdeményezés ösztönös merészségét, a felelősség és szolidaritás halálig való vállalását jelenti, nem sok fajt fosztott meg jobban a történelmi fejlődés ettől a bátorságtól, mint a magyart. és e fejlődés révén lett a magyar Európa legnagyobb balekjévé, hogy minden hibánk csak nekünk ártott, s minden erényünk idegennek volt a haszna."
(Szabó Dezső: Egységet!, 1921.01.01. http://duft.extra.hu/?p=10446)
7. 2012-ben
Áder János (az 1989-es sztálini Köztársaság sokadik köztársasági elnöke) azt mondta beszédében, hogy az 1848–49-es szabadságharc értelme nem a Habsburg-ház trónfosztása volt, hanem Magyarország polgárosodása, a kiegyezést követő évtizedek soha nem látott kulturális és gazdasági fejlődése. A köztársasági elnök Rátóton abban az emlékparkban mondta el beszédét, ahol a hagyomány szerint 1861-ben a haza bölcse, Deák Ferenc ültetett tizenhárom tölgyfát az Aradon kivégzett mártírok emlékére, és ahol az országban egyedülálló módon valamennyi aradi vértanú nevét külön díszsíremléken örökítették meg.
(http://mno.hu/belfold/ader-nem-a-habsburg-haz-tronfosztasa-a-lenyeg-1109