Magyar Királyság

                                                     1921. október 23.-a

Két fontos történelmi helyzet 45 év eltéréssel és biztosan volt olyan magyar ember, amely mindkét eseményt megélte.

1921. október 23.-án Habsburg Károly megpróbált másodszor is visszatérni a magyar trónra.

A vesztes első világháború és a Monarchia felbomlása miatt kénytelen volt lemondani a hatalomgyakorlásról IV.Károly.

Az antant, így a győztes nagyhatalmak szintén a Habsburg-ház távozása mellett voltak.

Horthy Miklós kiválasztása és Kormányzóvá megválasztása Magyarország élére, továbbá a Királyság visszaállítása  nem hagyta nyugodni a Habsburg családot és az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után felértékelődött szemükben Magyarország. Talán azt is el tudták már képzelni, hogy a Budai Palotát használják állandó rezidenciának.

Elképzelésük teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a Habsburg ellenes magyar történelmi tradíciót, a térségben kialakult helyzetet és a velük kapcsolatos nagyhatalmi döntést is.

Alig pár hónapja állt ismét a Magyar Királyság, amelybe a Habsburg uralkodó nem térhetett vissza, de valami új kezdődött el. A magyar nemzet elérte azt, ami 400 éven keresztül nem sikerült:

Egy Habsburg uralommentes Magyarországot.

Biztosan nem véletlen, hogy a korábban önként lemondott Habsburg uralkodó ellen önkéntesek a fiatal egyetemisták közül kerültek ki leginkább.

Fiatalok voltak, mint egykor a márciusi ifjak. Tettük nélkül máshogy is alakulhatott volna Magyarország történelme.

Habsburg Károly második sikertelen visszatérési kísérlete után a Nemzetgyűlés megalkotta a trónfosztásukról szóló jogszabályt, az 1921. évi XLVII.-es törvénycikket.

Érdekes a törvénycikk megszületésének a körülménye több szempontból is.

1. 1918. novemberében lemondott IV. Károly uralkodói jogairól és megengedte, hogy Magyarország olyan államformát válasszon, amilyet akar. Később ezt az aktust nem tartották az uralkodásról történő lemondásnak sem ők, sem a legitimisták, de a történészek egy része sem, habár az 1918-as lemondásukkal Magyarország Köztársasággá alakulhatott és egy Köztársaságnak nincsen királya, így lemondtak a magyar trónról.

2. Érv volt az is, hogy ők csak a Köztársaság alatt nem uralkodók, de előtte vagy utána őket illeti a korona. Ha lemondtak a magyar trónról 1918-ban, akkor újból meg kellett volna választani őket Magyarország élére, ami nyilvánvalóan nem volt a magyar nemzet célja 400 keserves év és sok küzdelem után.Volt ugyanakkor ebben a felfogásban valami megalázó. Károlyiéknak megengedték, hogy azt csináljanak amit akarnak, mert tudtak a köztársasági törekvésekről.

Horthy Miklóst viszont utasították a trónra való visszaengedésükre, mert egy Magyar Királyság  javára nem mondtak volna le.

Nyilvánvalóan  a Trianoni békediktátum feltételeinek és Magyarország szorongatott helyzetének tudatában veszélyeztették az új állam fennmaradását.

3. A magyar álláspont szerint 1918. novemberében Habsburg Károly a köztársasági törekvéseknek szabad utat engedve lemondott a magyar trónról, így 1921-es visszatérési kísérletekor csak Magyarország volt királyának számított.

Mi történhetett volna, ha sikeres az 1921. évi október 23-ai visszatérési kísérlete Habsburg Károlynak?

A Trianoni békediktátum 1920. évi június 4.-i aláírásával a Magyar Királyság megkapta a nemzetközi elismerést, de számtalan elvárással kellett szembenézni.

Nemzetközi jogilag:

1. Ha nem sikerül megakadályozni IV. Károly visszatérését a magyar trónra, akkor az 1920-tól elismert Magyar Királyság nem tudott volna eleget tenni a korábban vele szemben támasztott nemzetközi elvárásnak. Túl gyengének számított volna az állam a megmaradáshoz.

2. Nem volt felkészülve egy szomszédos országokból érkező katonai támadás kivédésére hazánk, hiszen IV. Károly ellen is nehezen tudott fegyveres erőt felállítani. Így a biztos vereség várt volna Magyarországra.

3. A Trianoni diktátum aláírásakor vállalt feltételek be nem tartása és a szomszédos országok katonai akciói rosszabb helyzetbe sodorták  volna Magyarországot, mint az első világháború végén volt.

A Magyar Királyságnak megmaradt területeit tovább osztogathatták volna úgy is, hogy minden magyar emberre nemzetiségi sors várjon a szomszédos országok által újonnan elfoglalt területeken. Habsburg Károly pedig legfeljebb elmenekült volna az országból.

A Habsburg uralkodó száműzetése nem volt véletlen.

Az 1921. évi XLVII. törvénycikk

1. IV. Károly lemondása az ő oldaláról történt meg 1918. novemberében. 1921-es trónfosztása a Habsburg-háznak pedig Magyarország oldaláról erősítette meg a korábbi döntést, tekintettel a lemondás nem egyértelmű megítélésére, amit  Habsburg Károly hozzáállása is megerősített.

2. A jogszabály szövege egyértelműen rendezte Magyarország jövőjét, azonban érdemes elemezni a törvénycikket.

1921. évi XLVII. törvénycikk

IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről

1. § IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek.

Ez a mondat megerősíti IV. Károly 1918-ban megtörtént lemondását, amit Károlyi Mihályék kedvéért megtett. Egy egyszerű deklarációja az 1918-tól fennálló helyzetnek, amire azonban a lemondott uralkodó többszöri visszatérési kísérlete miatt szükség volt. 

2. § Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt.

A törökök kiűzése, majd a Rákóczi-szabadságharc leverése után a Habsburg-ház hatalmának csúcspontjához érkezett Magyarországon, amikor férfi trónörökös hiányában veszélybe került a hatalmuk. Az uralkodóház kihalásának jövőbeni elismerése helyett inkább a a Habsburg ház által korábban el nem fogadott női öröklést vezették be, továbbá a teljes mértékben hatalmuk alá került országban a híveik lemondtak a magyar nemzet  szabad uralkodóválasztási jogáról.

3. § A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben javaslatot tegyen.

Utal ez a rész az 1918-as Köztársaság nemzetközileg el nem ismert voltára, de Szent István történelmi tettére is, amellyel a magyar nemzet hazájának új államformát választott. Évszázadokon át mégis a fejedelemség és a királyság szinte azonos értelmű használata volt megszokott, nem törekedtek a két kifejezés merev elválasztásra. Gyakorlati jelentősége a Királyságnak a trónöröklés rendjét tekintve volt, hiszen 1000 körül meghonosították a primogenitúrát, vagyis az egyenesági öröklést a magyar trónon.

"Változatlanul fenntartja"- a Köztársaságot nem ismerték el 1920-tól törvényes időszaknak

"Királyi szék betöltését későbbi időre halasztja"-szándékában állt tehát a rendszernek a magyar uralkodó megválasztása, a jogalkotó egyértelmű szándéka kiolvasható a törvénycikkből, de későbbi időre halasztja.

Vajon miért?

400 év után Magyarországon volt egy világ, amelyen változtatni kellett és egyik napról a másikra nem ment.

Bizonyos szempontból becsületes volt nem betölteni a királyi széket, más szempontból talán hiba.

1. Becsületes voltak. Magyarországnak nyilvánvalóan nem volt megfelelő magyar jelöltje, vagy az többnyire Habsburg arisztokrata lett volna.

Külföldi uralkodó pedig évszázadok óta csak az elnyomást és idegen érdekek érvényesítését jelentette Magyarország számára.

Nem valószínű, hogy Magyarország 1945 utáni sorsát befolyásolta volna, ha 1921. után magyar uralkodót választ.

2. Hibáztak. Úgy tűnik, mintha a jogalkotó akaratának nem lett volna súlya, esetleg azt az érzetet keltheti, hogy nem volt elég komoly az elhatározás.

Láthatóan nem határoztak meg konkrét időpontot, ami eloszlathatta volna a jogszabállyal kapcsolatos bizonytalanságot.

"utasítja a minisztériumot, hogy eziránt alkalmas időben javaslatot tegyen"-

1.  Leosztották a feladatot, hiszen 400 év után ki kellett dolgozni a modern korban a magyar uralkodó megválasztásának feltételeit és körülményeit. Sok évszázad után a kornak megfelelő szabályozásra volt szükség.

2. Nem tartották alkalmasnak az időt az új uralkodó megválasztására, amiben igaza volt a jogalkotónak. Az új államnak meg kellett szilárdulnia és mikorra ez megtörtént 15 év után, már közelgett a második világháború.

Egy tanult és választójoggal rendelkező társadalom pedig máshogy dönt, mintha nem tanulhat a többség, vagy nincsen választójog.

Érezhető, hogy a jogszabály az óvatosságot helyezi előtérbe, sőt a megfontoltságot, amiért nehéz lenne elítélni a jogszabály megalkotóját.

4. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.

A jogszabály hatályba léptetése eloszlat minden kétséget és Magyarországon új időszak vette kezdetét 1921. novemberétől!

                                                         1956. október 23.

Lehet, hogy véletlen esett ebben az évben erre a napra a megmozdulás, amelyet főként fiatalok szerveztek. Ugyanakkor egy győztes nap 45. évfordulóján Magyarország ismét idegen elnyomás alatt volt.

Az 1921 után létrehozott államból már csak a lakosság, vagyis a magyar nemzet maradt meg és az emlékei.

Nem szabad azonban lebecsülni az emlékeket, amelyek két és fél  évtized (1919-1944) politikai megoldásait jelentették a magyar nemzet számára.

Mivel a választójog  nem volt általános, a figyelem a politikai elit tetteire és megoldásaira terelődött. Azok ismeretéhez nem kellett iskola, csak újság. Így mégis  a legjobbaktól lehetett tanulni.

A nyugat európai politikai megoldásokat viszont nem igazán vett figyelembe az1945. utáni győztes elnyomó gépezet.

A fiatalok talán az 1945 utáni választójog általánossá tétele miatt a többség erejében hittek és szerveztek tömegtüntetést, amely sikeres volt, hiszen sokan csatlakoztak hozzájuk.

A gyűlésből azonban napok alatt szabadságharc lett, amelynek hátterében egy világháborút megélt lakosság tapasztalata állt..

A szabadságharc elbukott, mert az erőviszonyok egyenlőtlenek voltak. Ezzel szembe kell nézni és azzal is, hogy egyszer kedvező, míg más esetben kedvezőtlen a történelmi helyzet.

Nem mindegy, hogy mikor próbál valaki cselekedni és tenni....

Tisztelt olvasó!

Emlékezzünk meg 2013. október 23-án történelmünk 2 sorsfordító eseményéről és gyújtsunk meg egy gyertyát az áldozatok emlékére.

Hiszen mindkét év eseményei alkalmával voltak halálos áldozatok.

Az oldal szerkesztője